Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
3 °C
8 °C

Barikádok lepik el Kijevet

2013.12.02. 11:42 Módosítva: 2013.12.02. 14:15

(cikkünk folyamatosan frissül)

Fontosabb részletek
  • A kijevi vezetés úgy döntött, nem írja alá az EU-val a társulási szerződést, ezért kormányellenes tüntetések kezdődtek a fővárosban.
  • Pénteken 120 ezren vonultak utcára, ekkor még csak az aláírást követelve.
  • Szombat hajnalban azonban a rendőrség a Függetlenség téren lévő tüntetőkre rontott.
  • Vasárnap már hétszázezresre becsült tüntetés volt, ekkor már a kormány és az elnök távozásának követelésével.
  • Hétfőre az ellenzék körbezárta a kormány székházát, elfoglalta a kijevi városházát. Az ellenzék meddő tárgyalást folytatott a kormánypárttal. A kormánypártból több képviselő kivált.
  • José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt Janukoviccsal.
  • Putyin is megszólalt.
  • Kedden a parlamentben vitatják meg a parlament feloszlatásáról, és az előrehozott elnökválasztásról szóló javaslatot.
 

Körülzárta az ukrán kormány épületét néhány ezer, az ország európai uniós társulását támogató tüntető. Miután elállták az épület összes bejáratát, a bent lévő hivatalnokoknak azt tanácsolták: menjenek haza. Az ellenzéki UDAR pártot vezető egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnok, Vitalij Klicsko azt is megígérte: a demonstrálók nem mennek haza, amíg a kormány le nem mond.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn délután telefonon beszélt Viktor Janukoviccsal. A portugál politikus arra hívta fel a Brüsszelbe telefonáló ukrán államfő figyelmét, hogy a feleknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, tiszteletben kell tartani a polgári jogokat és minden szabadságjogot, ki kell vizsgálni az erőszakos rendőri fellépést, az ukrán hatóságoknak sürgősen párbeszédet kell kezdeniük a politikai erőkkel, valamint hogy az egyetlen kiút a helyzetből a békés politikai megoldás.

Vlagyimir Putyin a jereváni látogatását lezáró sajtótájékoztatón azzal vádolta meg hétfőn az ukrán ellenzéket, hogy vagy nem érti, mi történik az országban, vagy szélsőséges erők tevékenységét leplezi.  Az orosz elnök szerint mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra, az akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz. 

Kedden összeül a parlament, ahol a törvényhozás feloszlatását és az új választások kiírását követelő ellenzéki javaslatot vitatják meg.

Az éjszakát a tüntetők közül sokan a kijevi Szabadság téren töltötték – a röviden Majdannak nevezett tér a 2004-es narancsos forradalomnak is fő helyszíne volt –, többen sátrat is vertek, más aktivisták pedig a Városházában barikádozták el magukat. Köztük volt az orosz ellenzéki aktivista, a Pussy Riot egyik letartóztatott tagjának, Nagyezsda Tolokonnyikova férje is. A Vojna (Háború) polgárpukkasztó, ellenzéki performanszairól ismert művészcsoport egykori tagja, Pjotr Verzilov a BBC-nek azt mondta, az épületen belül több száz ukrán építette a barikádokat, és mostanra a tüntetők bázisának is az épületet nevezték ki. Az ultranacionalista, de magát EU-pártinak tartó Szvoboda párt üléseket is tart itt.

Önt is megcsapta a forradalom szele?

Ukrajnában van és a tüntetőket kell kerülgetnie az utcán? Vagy épp ellenkezőleg, semmi különös nem történik az ön környékén? Írjon és küldjön nekünk képet a tema@mail.index.hu-ra!

A tiltakozások a múlt héten azért indultak el, mert az ukrán vezetés elállt az EU-val kötendő társulási szerződés aláírásától.

A rendőrség hatalmas kordonnal védi az elnöki adminisztráció épületét. A kormányépület előtt pedig néhány száz tüntető gyűlt össze. A fő helyszín azonban továbbra is a Majdan, ahol reggelre ötezren maradtak. A tüntetők itt aktívan építik a barikádokat. Napközben a beszámolók szerint már ismét negyvenezren tüntetnek az ukrán fővárosban.

A kormány és az ellenzék hétfői tárgyalása eredménytelen volt: hiába ígérte Vlagyimir Ribak parlamenti elnök vasárnap, hogy a tárgyalásokon minden fél véleményt nyilváníthat. „Eljöttek a frakcióvezetők, de a házelnök alibiből hívta őket, úgy csinált, mintha valami szokásos bizottsági ülés lenne, így az ellenték távozott” – számolt be Szergej Szobeljev a megbeszélésekről. A tavaly hét évre bebörtönzött exkormányfő, Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina (Haza) – képviselője szerint a kormány elvesztette a megállapodás lehetőségét azután, hogy szombat hajnalban rendőrök támadták meg a Majdan békés tüntetőit.

Most már csak az lehet a kérdés, hogy mikor írják ki az előrehozott választásokat

– mondta a politikus, aki szerint nem csak új parlamentre, de új elnökre is szükség van, így Janukovicsnak önként kellene lemondania, hogy a megmérettetésre mielőbb sor kerüljön. „Az elnök elleni bizalmatlansági indítvány végigvitele bő 15 hónapig tartana, ez épp annyi időt vesz igénybe, ameddig Janukovics elnöki mandátuma egyébként is tartana. Ez csak lemondással rövidíthető” – mondta Szobeljev.

Janukovics ereje fogytán

Nehezíti az elnök helyzetét, hogy az ingadozó helyzetben megindult a kormány fő erejét adó Régiók Pártja (PR) olvadása. Eddig nyolc képviselő lépett ki, húsz további jelezte, hogy távozik a kormánypártból, tiltakozásul az rendőrség erőszakos lépése miatt. Ha ez megvalósul, Janukovics elveszítheti a parlamenti többséget.

Az ukrán ellenzék vasárnap általános sztrájkra szólította fel az országot, a város rendőrkapitánya lemondott. Becslések szerint 200-700 ezer ember vonult az utcára, az elnöki palotánál heves összecsapások voltak, miután ismeretlenek buldózerrel próbálták áttörni a rendőri kordont, írtuk korábbi cikkünkben.

Egyes tüntetők gyújtogattak, és égő, mozdítható tárgyakkal dobálták a hatóságiakat. Egyikük a város karácsonyfájára is felmászott, és a csúcsára egy ukrán zászlót tűzött. (Az ünnepi fenyő felállítása ürügyén korábban a tér nagyobb részét elzárták a tüntetők elől.) A CNN úgy tudja, az összecsapások után legalább 15 rendőrt vittek kórházba, és 53 tüntető kért orvosi segítséget. Ennek ellenére Vitalij Klicsko állítja, békés demonstrációról van szó, de megjegyezte, hogy sokan provokálják a civileket.

A tüntetők azért tiltakoznak, mert a korábbi várakozásokkal ellentétben Ukrajna a múlt héten nem írta alá a társulási megállapodást az Európai Unióval. Az ellenzékiek szerint erre azért nem került sor, mert Viktor Janukovics államfő – bár nyilvánosan fenntartotta, hogy országának elsődleges célja az EU-integráció – valójában Ukrajna Oroszországhoz való közeledését készíti elő, és végül belép az orosz–belarusz–kazah Vámszövetségbe (TSZ), amivel hosszabb távon is lehetetlenné válik az EU-val való társulási szerződés és a szabadkereskedelmi zóna létrehozása.

„A kormány gazdasági érveket hoz, ám ez érthetetlen, hiszen a szerződést több mint másfél éve parafálták a felek, azóta szövege semmit sem változott. Egy héttel az aláírás előtt ébredt fel a vezetés, hogy ez így nem is jó?!” – kérdezte Szobeljev. A Batykivscsina képviselője szerint egyszerűen arról van szó, hogy Janukovicsot „valamilyen módon" meggyőzte Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy álljon el a szerződéstől.

Öngólt lőtt a rendőrség

Ukrajna függetlensége óta a rendőrség első alkalommal lépett fel erőszakkal a békés tüntetők ellen, és ez új lendületet adott a tiltakozásnak

– jelentette ki Viktor Zamjatyin. A kijevi Razumkov Intézet vezető főmunkatársa  szerint kizárt, hogy a speciális erők bevetése provokáció következménye – ahogyan a kormány állítja –, és abban sem hisz, hogy ez a hatalmon belüli repedések jele volna.

Ezt a megoldást tudatosan választotta a vezetés, és ez a legnagyobb különbség a 2004-es narancsos forradalommal szemben. Akkor a hatalom számításba vette a tömegek követeléseit, most nem

– mondja a politológus, aki szerint a hétvégi tüntetésen megjelentek száma közelebb lehet a 700 ezerhez, mint a 200 ezerhez, ami azt jelenti, hogy a tömeg nagyobb volt, mint a narancsos forradalom idején bármikor.

A politológus szerint azonban a megoldás még mindig Janukovics kezében van:

Ha a hatalom még képes józanul gondolkodni, akkor békésen rendezhető a helyzet. Erre van lehetőség, mert az már most látható, hogy a kormány képviselőinek megszólalásai aszerint változnak, hogy mennyi ember van az utcán. Míg néhány napja reális forgatókönyv volt számukra az erő bevetése, most úgy tűnik, ez kevésbé valószínű.

– teszi hozzá Zamjatyin. Kétségtelen, hogy a kormány képviselői most jelezték: nem áll szándékukban a tömegek feloszlatása.

Ami a provokátorokat illeti, az ellenzék szerint nem kizárt, hogy a hatalom küldött agresszív csoportokat a tüntetők közé, akik verekedést kezdeményeztek a rendfenntartókkal. Pjotr Porosenko korábbi külügyminiszter szerint összesen félezer „sportos testalkatú” provokátor lehet, akik szervezetten kezdeményezték a rendőri kordonok, kormányzati intézmények megtámadását.

Európaiak vs. moszkoviták

Az ellenzék szerint a kérdés egyértelmű: vagy Oroszország felé veszi az irányt Ukrajna Janukovics vezetésével, vagy sikerül a kormány lemondatásával, a parlament feloszlatásával, új választások kiírásával elérni, hogy az ellenzék jusson hatalomra és biztosítsa az EU felé vezető utat.

A helyzet azonban bonyolultabb, mind az ellenzéken, mind a kormányon belül. A Janukovics mögött álló Régiók Pártja (PR) hátországát valóban a főként Kelet-Ukrajnában élő orosz ajkúak adják – a 47 milliós ország 30 százaléka tartja magát orosz anyanyelvűnek és 17 százalék orosz nemzetiségűnek –, ennek ellenére Janukovics alatt sem vált felhőtlenné Moszkva és Kijev viszonya, hiába távozott posztjáról a narancsos forradalom révén 2004-ben hatalomra került, ám a 2010-es elnökválasztáson alig néhány százalékig jutó, EU-pártinak tartott Viktor Juscsenko elnök.

Bár a PR rendszeresen választási ígéretként fogalmazta meg, hatalomra jutva mégsem biztosította, hogy az országban az ukrán mellett az orosz is országosan hivatalos nyelvvé váljon. Hiába igényelte Moszkva, mind ez idáig Janukovics is elzárkózott attól, hogy az Oroszországból az EU-ba tartó, Ukrajnán át futó földgázvezetékek a Gazprom irányítása alá kerüljenek.

Az ukrán vezetés továbbra sem mondott le hivatalosan az EU-integráció távlati céljáról, és minden erejével igyekezett kimaradni a posztszovjet térségben orosz vezetéssel újraformálódó gazdasági szövetségekből.

Igaz, Janukovics hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse fekete-tengeri flottájának legfőbb bázisát a Krím-félszigeten, ám ezért jelentős anyagi előnyhöz jutott az ország. (A megállapodást az akkor elnöki poszton lévő Dmitrij Medvegyev írta alá, amit „mentora″, az akkor épp két államfői ciklusa között lévő Vlagyimir Putyin erősen kritizált a szerinte túlzó orosz engedményekért.)

Ez a megegyezés kizárja ugyan a NATO-tagságot, bár, ezzel Janukovics inkább csak az általános hangulatnak felelt meg: a katonai szövetség valójában nem várja tárt karokkal Ukrajnát, az ország többsége elutasítja a belépést, ami Oroszországgal is felesleges feszültséget teremtene.

A politikai elit pénze is az EU-ban fekszik, sokszor családjuk is ott él, gyermekeik is nyugati iskolákban tanulnak. Nyilvánvaló, hogy jobban szeretnék, ha mindettől nem kellene elszigetelődniük.

– mondta korábban az Indexnek Vlagyimir Lanovoj, az előző elnök egykori gazdasági tanácsadója. A szakember szerint fontos érteni, hogy nem oroszpárti és Európa-párti, hanem Ukrajnát hazájuknak tekintő politikusokról van szó mindkét oldalon, és az ország szuverenitásának feladása, éppúgy nem érdeke az oroszbarátsággal vádolt Janukovicsnak, mint annak a Timosenkónak, aki retorikája ellenére Moszkvával sem ápolt rossz kapcsolatokat.

Ami az ellenzéket illeti, szintén meglehetősen vegyes képet mutat: a parlamentben a legnagyobb ellenzéki erőt adó Batykivscsina, és a legutóbbi választásokon bejutott UDAR mellett ott van a szintén parlamenti újonc Szvoboda is, amelynek választói törzsét a nyugat-ukrajnai nacionalisták adják. Nyugatpártiságuk alapját oroszellenességük adja, ám a kisebbségekhez való viszonyuk – beleértve a kárpátaljai magyarságot is – korántsem EU-konform nézeteket tükröz. A párthoz többször kötődött magyar emlékművek megrongálása, többek között a Vereckei emlékművé is.