Henrik, Roland, Örkény
13 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Meghalt Nelson Mandela

2013.12.05. 22:58 Módosítva: 2013.12.06. 00:48
Életének 95. évében meghalt Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság volt elnöke. Királyi sarj, terrorista, fogoly, elnök: Mandela sok szerepet betöltött hosszú életében. Egy hányattatott sorsú, örökké emlékezetes államférfi életrajza. December 15-én szülőfalujában, Qunuban fogják eltemetni.

Meghalt Nelson Mandela, jelentette be Jacob Zuma dél-afrikai elnök az állami tévében. A Nobel-békedíjas Mandelának állami temetése lesz jövő szombaton, és országszerte félárbocra engedik a nemzeti zászlókat.

Nelson Mandela élete

A 95 éves korában meghalt Mandela életét itt követheti végig nagyképes összeállításunkban, itt a világra gyakorolt hatásáról, itt pedig a Dél-Afrikában betöltött szerepéről olvashat bővebben.

 A 95 éves volt dél-afrikai államfő nyáron fél év alatt harmadszor került kórházba kiújuló tüdőfertőzése miatt, három hónapot töltött bent, mielőtt hazaengedték volna, hogy otthonában kezeljék tovább.

2012-ben kétszer is tüdőgyulladással kezelték egy pretoriai klinikán, ezenkívül epeműtétet is végeztek rajta. Mandela még börtönévei alatt kapott tuberkulózist, és az 1980-as évek óta küzd időről időre valamilyen tüdőfertőzéssel.

Az apartheid elleni küzdelem vezéralakja

„Egy demokratikus és szabad társadalom eszméje vezet, amelyben mindenki egyetértésben és egyenlő esélyekkel él együtt. Ezért az eszméért élek és ezt akarom elérni. Ha pedig szükséges, ezért az eszméért meghalni is kész vagyok.”

Ezekkel a szavakkal végződik a XX. század egyik legnagyobb politikai beszéde, amely 1964. április 20-án hangzott el egy fehérekből álló bíróság előtt.

Amíg a világ többi részén a Beatlemania dühöngött, Magyarországon pedig az MTK éppen a Celtic Glasgow elleni KEK-elődöntő visszavágójára készülődött, addig Afrika déli csücskében egy magas termetű fekete vádlott – imént idézett szenvedélyes védőbeszéde elmondása után – 27 évre börtönbe vonult. Elítélésével hatalmas öngólt rúgott a fehér fajvédő rezsim, hiszen Mandela a büntetés végére a rasszista apartheid-rendszer elleni küzdelem szimbóluma és élharcosa lett.

Tanítónőjétől kapta a Nelson nevet

Nelson és Winnie Mandela
Nelson és Winnie Mandela

Elítélése idején Nelson Rolihlahla Mandela 46 éves volt, és tapasztalt, sokat látott politikusnak számított. Az 1918-as születésű ügyvéd a xhosza nép tagja és királyi sarj, hiszen dédapja törzsfőnök volt. A fiatal Rolihlahla az első a népes családjában, aki iskolába járt, ahol tanítónője adta neki a Nelson nevet. Az értelmes tanulónak bizonyuló Mandela 1938-ban beiratkozott a Fort Hare egyetemre, ahonnan egy diáktüntetés megszervezése miatt egy évvel később kizárták.

Ezután Johannesburgban egy ügyvédi irodánál lett bojtár, és később levelező tagozaton fejezte be tanulmányait. Mandela fiatal korában a város szélén álló egyik nyomornegyedben (township) lakott, ahol egyre erősebben tapasztalta a faji elkülönítés, az apartheid embertelenségét, ezért 1944-ben belépett a feketék jogaiért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszusba (ANC).

Négy évvel később, 1948-ban Dél-Afrika fordulóponthoz érkezett, ekkor nyert ugyanis választást az apartheid megszigorításának ígéretével kampányoló fehér Nemzeti Párt (NP). Az embertelen rendszer ezekben az években teljesedett ki: a lakosság körülbelül háromnegyedét kitevő feketék lakóhelyéül rezervátumokat jelöltek ki, amelyeket többségük csak akkor hagyhatott el ideiglenesen, ha máshol dolgoztak.

A feketék szándékosan gyenge színvonalú oktatást kaptak, és egészségügyi ellátásuk is elmaradt a fehérekétől, ezenkívül betiltották a feketék és fehérek közti házasodást is. Az ehhez hasonló korlátozások nagy elégedetlenséget szültek a feketék körében. Az ANC válaszlépésként – indiai mintára – békés elégedetlenségi kampányt hirdetett. Ennek szervezőit, köztük Mandelát 1956-ban letartóztatták, de később felmentették őket.

A börtönből lett kultikus alak

1960-ban fordulóponthoz ért az apartheid elleni harc, amikor Sharpeville-ben egy tüntetésen 69 embert ölt meg a rendőrség – ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a fehérek figyelemre sem méltatják a feketék követeléseit. Az ANC ezért elhatározta, hogy a békés módszerek helyett Umkhonto we Sizwe (Nemzet Lándzsája) néven gerilla-, illetve szabotázsakciókra képes földalatti katonai szervezetet hoz létre, melynek élére Mandela került.

Ezt a funkcióját nem sokáig gyakorolta, hiszen a CIA információinak segítségével a dél-afrikai rendőrség 1962-ben letartóztatta, és társaival együtt szabotázsakciókban való részvétel vádjával hosszú börtönbüntetésre ítélte. A tárgyaláson mondta el Mandela később híressé vált beszédét.

Mandela cellájában
Mandela cellájában
Fotó: nelsonmandelas.com

Mandela a következő 27 évet börtönben töltötte, ebből a legtöbbet a rettegett Robben-szigeti fegyházban. A fekete politikai foglyokkal különösen szigorúan bántak: mészkőbányában dolgoztak, nekik jutottak a legkisebb ételadagok, félévente csak egy levelet kaphattak és egy látogatót fogadhattak.

Mandela a börtönben vált igazán az afrikai felszabadító mozgalom vezérévé és ikonikus alakjává. A hosszú évek alatt egyre egyértelműbb lett, hogy megkerülhetetlen személyiség, akire a dél-afrikai feketék felnéztek és hallgattak. Az ANC Afrika- és világszerte Mandela nevével kampányolt az apartheid-rendszer ellen, a Szovjetunióban például még bélyeg is készült a portréjával.

A börtön falain kívül az élet nem állt meg. Hosszú szünet után a 70-es évek közepén újra mozgolódni kezdett az ANC, és országszerte tüntetések, sztrájkok törtek ki. Ami azonban a döntő lökést adta az apartheid-ellenes harc sikerének, az a dél-afrikai gazdaság mélyrepülése volt: a GDP a nyolcvanas években alig növekedett, az infláció a magasba szökött és egyre többen váltak munkanélkülivé. Az apartheid-rendszer ellen bevezetett nemzetközi szankciók is egyre nagyobb károkat okoztak a gazdaságnak, miközben a külföldi tőke kezdte elhagyni az országot.

A külső és belső feszültségek a 80-as évek közepétől kerültek igazán felszínre, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy meg kell reformálni a rendszert. Voltak, akik az apartheid fokozatos felszámolását javasolták, másoknak azonban túl messzire mentek az engedmények. Az ország 1989-re a polgárháború szélére sodródott, amikor is Frederik Willem de Klerket, a Nemzeti Párt liberális szárnyának a vezetőjét választották elnökké. Hatására a reformfolyamat felgyorsult. De Klerk hamar felismerte, hogy sürgősen tárgyalnia kell Mandelával, akit 1990 februárjában szabadon engedett.

Egy ciklusával példát mutatott

A többi innentől történelem: Mandela megbékélésre intő nyilatkozatainak a hatására sikerült tárgyalással lebontani az apartheid-rendszert. 1994-ben megtartották az első szabad választást, amelyen a feketék túlnyomó többsége először szavazhatott. Az eredmény nem volt meglepő, a választásokat az ANC és Mandela nyerte meg.

Mandela csak egy hivatali ciklust vállalt, hogy ezzel is példát mutasson a hatalmukhoz gyakran a végsőkig ragaszkodó afrikai elnököknek. Egyesek azt is hozzátették, hogy Mandela korántsem volt olyan sikeres elnök, mint népvezér: hivatali ideje alatt csak lassan javult a feketék szociális helyzete, és az AIDS terjedését sem sikerült megfékezni.

1999-es visszavonulása után is aktív szerepet vállalt Afrika és a világ problémáinak orvoslásában. Legjelentősebb kezdeményezése talán a 2007-ben létrehozott Global Elders (Világ Bölcsei), amelynek keretében korábbi politikai vezetők és békeaktivisták (Jimmy Carter volt amerikai elnök, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, a Nobel-békedíjas Martti Ahtisaari) keresnek megoldásokat globális problémákra (AIDS, globális felmelegedés, stb). Mandela ezen felül, különösen elnöksége után az AIDS elleni harc egyik vezető személyisége lett. Emellett több aktuális történésnél is hallatta hangját, 2003-ban például élesen kritizálta az Egyesült-Államokat és Nagy-Britanniát Irak megtámadása miatt.

000 Par6274094
Fotó: Elmond Jiyane

Magánélete változatosan alakult. A politikus háromszor házasodott, hat gyermeke született. Első házassága 1957-ben válással végződött. Második feleségét 1958-ban vette el, de a börtönévek alatt elhidegültek egymástól, és 1996-ban elváltak. Harmadik feleségével, egy korábbi mozambiki elnök özvegyével Mandela 80 éves korában, 1998-ban házasodott össze. Több tragédiát is fel kellett dolgoznia: első fia autóbalesetben hunyt el, amíg Mandela börtönben volt, másik fia pedig AIDS-ben halt meg.

Beváltotta a mottóját

Az idős korában is aktív életet élő Mandela élete végére Dél-Afrika élő szimbóluma, és az elnyomás elleni harc globális ikonja lett. A világ politikusai imádtak vele fényképezkedni, de ő mindig jobban érezte magát övéi között: közvetlen személyiségével egy életre belopta magát az egyszerű dél-afrikai emberek szívébe. 27 év börtön után Nobel-díj, majd elnökség – ha valakinek, Mandélának tényleg el lehet hinni a mottóját: „Mindig hihetetlennek tűnik, amíg meg nem teszed.“

A szerző a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport