Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Rendőrattakra készülnek Kijevben

2013.12.11. 10:28
A kijevi tüntetők elleni rendőri akció után már nem kíván tárgyalni Viktor Janukoviccsal az ellenzék. Igaz, az elnök nem is hívta a tiltakozásokat összefogó három párt vezetőjét a szerdai találkozóra. Az EU-párti tüntetések tovább tartanak, estére 25 ezren voltak kin ismét a téren. Éjszaka ugyan kisebb helyre szrította a tüntetőket a rendőrség, délutánra azonban újra álltak a barikádok. A kormány ígérete szerint a rendőrség nem fog erőszakot bevetni a Majdanon lévők ellen, bár ez hangzott el hétfőn is. A Belügyminisztérium szerint ráadásul a rendőrök bevetése nagyon is valószínű. Eközben az ukrán vezetés Moszkvával és Brüsszellel is tárgyalni akar, és továbbra is hangsúlyozza, hogy az EU társulási szerződés aláírását célozza meg, de fontos a kereskedelmi kapcsolatok rendezése Oroszországgal is.

Cikkünk folyamatosan frissül

Fontosabb részletek
  • Három hete indultak meg a tüntetések Kijevben, miután az ukrán kormány elállt az EU-val kötendő társulási szerződés aláírásától.
  • A tiltakozás november 30 után vett új lendületet, amikor a rendőrök megrohamozták a Függetlenség téren (a Majdanon) lévő sátortábort. Tiltakozásul másnap százezrek mentek utcára.
  • Az ellenzék ezután már nem csak az EU-s szerződés aláírását követelte, de azt is, hogy mondjon le a kormány és Viktor Janukovics államfő írjon ki új elnök- és parlamenti választást. Erre keddig adtak időt.
  • A kormány válaszul a tüntetés leállítását követelte, cserébe tárgyalást javasolt.
  • Vasárnap hivatalos források szerint 60 ezer, ellenzékiek szerint félmillió ember vonult utcára a kormány ellen tiltakozva.
  • Hétfő délután a rendőrség megkezdte a tüntetők kiszorítását a Majdantól távolabb eső pontokon
  • Kedden Janukovics megbeszéléseket ígért az ellenzékkel szerdára. A rendőrség közölte, hogy nem indítanak akciót a Majdan tüntetői ellen.
  • Ennek ellenére szerda hajnalban megindult a tiltakozók kiszorítása a főtérről. A rendőrség barikádokat és sátrakat bontott, és megpróbálta bevenni az ellenzék által ellenőrzött Szakszervezetek Házát is, egyelőre sikertelenül. A nagyobb összecsapásokat a békés ellenállást hangsúlyozó tüntetők egyelőre elkerülték.
  • Reggelre eltűntek a rendőrök a térről, ahol csak üres buszokat és az ellenzéki barikádok hűlt helyét hagyták. Délutánra azonban erősebb barikádok épültek. A pódium és a sátortábor továbbra is áll.
 

Nem jött be a számítása a rendőrségnek, amely váratlan akciót hajtott végre a Majdan ellen szerda hajnalra. A téren kora délután többen álltak, mint az elmúlt két napban, az éjszaka elbontott barikádokat pedig újraépítették a tüntetők – jelentette helyszíni tudósítónk. A speciális egység és a rendőrség ezer emberével megíndított – szerencsére lényegében vértelen – éjszakai akció után már reggel tízre szinte minden rendőr eltűnt, ám akkor még kordon gyanánt hátrahagyaták buszaikat és örülhettek a két legnagyobb barikád sikeres elbontásának. De csak néhány óráig.

Szerda este újabb barikádok készülnek
Szerda este újabb barikádok készülnek
Fotó: Bodolai László

Ukrán Kőmíves Kelemen

A tüntetők az északi és a keleti oldalon mostanra sokkal erősebb barikádot húztak fel ahelyett, amit elbontottak a rendőrök” – közölte helyszíni tudósítónk. Az erődítményt hóból, jégből, kőtörmelékekből építették fel ráadásul mindkét helyet ötven méterrel kijjebb, mint ahol a régiek álltak. „Nagyon tudatos mérnöki munkának tűnik, jóval masszívabb, mint a korábbiak” – mondta Bodolai László. Tudósítónk szerint a védelem is szervezettebb lett.  Koraeste a téren ismét jóvel több mint húszezer tiltakozó jelent meg a Majdanon.

Hasonló a helyzet az ellenzékiek irányítása alatt lévő városházán is: magyar idő szerint kilenckor még három busszal állták el az épület bejáratát a rendőrök. A városházán rekedt 200-300 tüntető ekkor vízzel locsolta le őket az ablakból. A rendőrök ezután visszaültek a buszokba. Szorult helyzetbe kerültek, a járműveket ugyanis a tér felől 2000-3000 tüntető vette körül. Néhány tüntető megpróbált a buszokon átmászva bejutni a városházára.

Egy órával később itt sem maradt egyetlen rendőr sem. A Liga.net hírportál képeinek tanúsága szerint az egyik buszra molotov-koktélt dobtak, a szélvédője is betört, ezután hagyta el füstbe borulva a helyszínt. A karhatalom egyelőre nem tud egészen úrrá lenni a helyzeten. A Majdan két kulcspontján ugyan eltávolították a barikádot, de a város másik pontján ezt hiába tették meg, reggelre ismét felépült, köztéri padokbó – mondta tudósítónk.

Éjszaka megint jönnek

Bár a kormány kizárja, hogy erőszakot vetnének be a békés tüntetők ellen, délután a belügyminiszter helyettese, Viktor Ratusnyak közölte: bírósági végzések birtokában – amelyek szerint a tüntetők illegálisan torlaszolták el az utakat és szállták meg a Szakszervezetek Házát, valamint a városházát – minden további nélkül lehetséges, hogy a rendőrök az éjszakaihoz hasonló akcióba fognak.

Ezek szerint mégsem jött be a rendőrség számítása: az éjszakai, komoly sérülések nélkül lezajlott rendőrattak ugyan nem adott új lendületet a tiltakozásoknak – ellentétben a november 30-i, durva beavatkozással, ami után több százezren mentek utcára Viktor Janukovics elnök ellen tiltakozva –, de nem is csökkent a tiltakozás ereje. Ráadásul sok tüntető úgy érzi, hogy csatát nyert a rendőrséggel szemben, ami tovább erősíti önbizalmukat.Estére megint 30 ezren voltak a Majdanon a tiltakozók.

Kormánypárti helyett ellenzéki jégpálya

Kijev kormánypárti vezetője tegnap szorgalmazta, hogy a novemberi terveknek megfelelően ki kell alakítani a jégpályát a Majdanon, és ehhez szükség van a helyszín biztosítására a rendőrség segítségével. Alekszandr Popov vágyát a tüntetők teljesítették: néhány száz méterrel a Majdantól, a városháza előtt ők locsolták fel az úttestet, és el is kerítették. Igaz, egyelőre senki sem korcsolyázik a jégpályán, amely még jól jöhet akkor is, ha a rendőrség később mégis megpróbálná bevenni az épületet.

A téren reggel 6-7 ezer ember volt, a hetek óta folyamatosan zenélő, szónoklatokat sugárzó színpad a támadások alatt és után sem hallgatott el. „Most zene helyett lelkesítő beszédek hallhatók az ellenzékiektől” – közölte tudósítónk. Az ukrán sajtó szerint a tüntetők folyamatosan áramlanak a Majdanra, féltizenegyre becsléseik szerint már 25 ezer ember jelent meg a téren. A bekötő utakon ugyan szabad a bejárás a térre, ám magába a belvárosba nehezebb bejutni az utakon, miután több ponton a közúti rendőrség és a köztisztaságiak autói okoznak torlódást. Több helyen a trolik és a buszok sem járnak a tér felé, a metrók pedig nem állnak meg a Majdan alatt lévő állomáson.

VIP-tüntetők

Késő délelőtt ismét megjelent a téren Victoria Nuland. Az európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár – aki tegnap az ellenzéki vezetőkkel, az UDAR-tól Vitalij Klicskóval, a Szvobodától Oleg Tyahnibokkal, és a Julija Timosenko exkormányfő mögött álló Batykivscsinától Arszenyij Jacenyjukkal tárgyalt –, azonban ezúttal nem egyedül érkezett: vele együtt megjelent az Egyesült Államok kijevi nagykövete, Geoffrey Pyatt is. Nuland ételt osztogatott a faggyal küzdő tüntetőknek.

Épp az amerikai diplomata és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kijevi jelenléte miatt tűnt váratlannak, hogy a rendőrség éjszaka lépésre szánta el magát. Catherine Ashton sajnálattal vette tudomásul a történteket, megjegyezve, hogy az erőszak helyett a párbeszéd lenne a célravezetőbb. Ashton szerdán találkozik Janukoviccsal.

Meglepő volt az akció megindítása azért is, mert mára kerekasztal-tárgyalást tervezett a kormány az ellenzékkel, legalábbis kedden erről állapodott meg Viktor Janukovics, az ország három korábbi államfőjével, Viktor Juscsenkóval – a 2004-es narancsos forradalom győztesével –, Leonyid Kucsmával – aki maga után 2004-ben Janukovics hatalomra jutását támogatta – és Leonyid Kravcsukkal.

Az ellenzék erre még kedd este is késznek mutatkozott a megbeszélésre, annak ellenére, hogy a tavaly hét évre bebörtönzött exkormányfő, Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina székházát megrohamozta az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) és számítógépeket vittek el az épületből.

Szerda reggel azonban Vlagyimir Klicsko az UDAR részéről már közölte: nincs miről tárgyalni, hiszen az éjszakai történtek után az egyetlen követelés Janukovics és „a mögötte álló rothadó hatalom” leváltása lehet. Igaz, az ellenzéki politikus nem is nagyon mondhatott mást: sem ő, sem a másik két ellenzéki párt vezetője nem kapott meghívást.

Épp emiatt nem kíván megjelenni a kerekasztalnál Viktor Juscsenko sem. A narancsos forradalom nyomán hatalomra jutott – ám 2010-ben csúfos vereséget szenvedett – egykori elnök szerint így nincs értelme a tárgyalásnak ahol a hatalom legfeljebb magával tudna beszélgetni.

A kormány a helyén van

„Senki sem fog erőszakot bevetni a békés tüntetők ellen” – jelentette ki Nyikolaj Azarov a kormány szerdai ülésén. A kormányfő szerint az éjszakai akció csupán az utak megtisztítását szolgálta, szabaddá téve a barikádoktól a közlekedést. Azarov elismerte, hogy a november végi eseményeket is ki kell vizsgálni, mert az akkori, erőszakos akciók sem szolgálták a kormány érdekét. Azarov egy háromoldalú vizsgálatot tartana szükségesnek, amelyben a hatóságok mellett nemzetközi megfigyelők és az ellenzék képviselői is helyet kapnak. „Ki kell deríteni, hogy ki hozta ilyen nehéz helyzetbe az ország vezetését” – mondta Azarov, aki ezzel arra utalt, hogy az összecsapásokba torkollt november 30-i akcióért provokátorok vagy a hatalmon belül viszálykodók tehetők felelőssé.

A korműnyülésen Azarov elmondta: a demokrácia legfőbb elemét nem a koncertek és a tüntetések adják, hanem a választások. „Minden tiszteletem a Majdanon tüntetőké, de nem feledhetjük el, hogy nem csak belőlük áll az ország. Tüntetésekkel nem lehet országot irányítani. Amikor a bolsevikok ezt a múlt században megpróbálták, annak nagyon rossz vége lett” – adott történelmi emlékeztetőt az oroszországi születésű, geológus végzettségű politikus.

Azarov szerint a politikai erőknek a választásokon kell megmérettetniük magukat, politikai, gazdasági programokat kínálva. „Hogyan védjük meg a vállalatokat, miként őrizzük meg a munkahelyeket, honnan szerzünk forrásokat a modernizációhoz, amit a társulási szerződés nélkül kell megvalósítanunk. A Majdanon ezekre a kérdésekre nem adnak választ, márpedig ennek híján az EU-integráció vágya csupán romantikus illúzió” – mondta Azarov.

Business as usual

Bár Ukrajna helyzete a Moszkva és Brüsszel közötti nagy stratégiai ingadozásnak tűnik, sokkal inkább rövid távú taktikázásról és kedvező feltétellel megszerezhető hitelekről van szó. Kijev ugyanazt a játékot játssza Oroszországgal, mint az EU-val: közeledést ígérve az egyik félnek, azt figyeli, hogy mit kínál annak elkerülésére a másik.

Hol az EU-integráció stratégiai célját, hol az orosz kapcsolatok nélkülözhetetlenségét hangoztatja. Moszkvától gázárcsökkentést, Brüsszeltől hitelt vár.

Kijev már alaposan felborzolta a kedélyeket, amikor közölte: 10 év alatt 160 milliárd eurós terhet ró az országra az EU-val való társulási szerződés nyomán elkerülhetetlen modernizáció, a gazdaságot érintő jogharmonizáció és a szabadkereskedelmi zóna létrejötte után az ukrán gazdaságot Oroszországban érő kereskedelmi veszteség. (Moszkva ugyanis jelezte, hogy az ukrán termékek csak dágábban kerülhetnek az orosz piacra, ha Kijev aláírja a társulási szerződést az EU-val, ahelyett, hogy az orosz vezetésű Vámszövetséghez csatlakozna.)  Az EU bővítési biztosa, Stefan Füle tagnap az Európai Parlament Ukrajnáról szóló vitanapján is alaptalannak nevezte az ország – névértéken számított – csaknem egy évi GDP-jével azonos összeget.

Ehhez képest Azarov szerdán már 20 milliárd eurós támogatás szükségességéről beszélt. (A tíz évre elosztott 160 milliárdhoz képest ez újabb emelés lenne, de ha csak egyszeri nagy hitelre gondolt – ami a beszédből nem volt egyértelmű – akkor jelentős csökkenés.) A kormányfő fájlalta, hogy miközben az EU igen aktívan kíséri figyelemmel a kijevi tüntetéseket, addig a konkrét segítségről nem hajlandó tárgyalni. Szavaiból nem úgy tűnt, hogy helyettese, Szergej Arbuzov valóban elindul ma Brüsszelbe egy delegáció élén, hogy a társulási szerződésről – és a lehetséges hitelekről – tárgyaljon.

„Egyszeri támogatásért biztosan nem kötelezi el magát egyik oldal mellett sem Ukrajna. A pénz a mostani helyzetben, jelentős szerkezeti átalakítás nélkül csak egy fekete lyukba ömlik, és a kormány néhány hónap múlva ugyanabban a helyzetben lenne mint most, ezért nem hiszem, hogy a kormány valóban egy egyszeri összegtől tenné függővé a választást Moszkva és Brüsszel között” – mondta korábban az Indexnek Mihail Pogrebinszkij ukrán politológus.

Azarov azonban arról is igyekezett biztosítani a nyilvánosságot, hogy Ukrajna nem rohan Oroszországhoz. Kijelentette, hogy a soron következő orosz-ukrán tárgyalásokon nem lesz szó az orosz-belarusz-kazah Vámszövetségbe (TSZ) való belépésről. Ez kizárná az EU-val a társulási szerződést és valószínűleg alaposan felduzzasztaná a tiltakozók tömegét Kijevben és Nyugat-Ukrajnában.

Két Ukrajna

A 46 milliós szovjet utódállam politikai megosztottsága a 2004-es narancsos forradalom óta különösen nyilvánvaló. Az azóta lezajlott parlamenti – többek között soron kívüli – választásai, és a két elnökválasztás rendszeresen ugyanazt az eredményt hozta: az oroszajkú keleten a Janukovics mögött álló Régiók Pártja, Nyugaton pedig a Julija Timosenko körül tömörült ellenzék nyert, míg az ország közepén, a fővárossal együtt nagyobb kiegyensúlyozottság mellett, de szintén Timosenkóék túlsúlya volt érezhető. (Az ellenzéki tömb azóta már kissé töredezett, hiszen a parlamentbe jutott tíz százalék körüli eredménnyel az UDAR, és nagyjából ugyanennyivel a különösen Lvov környékén erős nacionalista Szvoboda.)

A két tábor szembenállása nyelvi szempontból is tetten érhető: az ellenzék egyértelműen az ukránt használja – bár tudnak oroszul –, míg a PR támogatói szinte kizárólag az oroszt –  bár értenek ukránul.

A szokásos földrajzi különállást jelzi az is, hogy míg a keleti Donyeckben – ahonnan Janukovics is származik – lényegében nincsenek kormányellenes tüntetések, addig Lvovban tízezren gyűltek össze, Ternopolban pedig szerdán a város polgármestere szólította fel a lakosságot, hogy azonnal vonuljon mindenki a fővárosba, a Majdan védelmére.