Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Lerántották a leplet a skandinávokról

2014.01.29. 18:38
Szőkék, magasak, de legtöbbször gazdasági és társadalmi fejlődésükre szoktunk felnézni. A hagyományos skandináv kategóriát a finn sikersztorival kibővítve egyre inkább északi (Nordic) modellről szokás beszélni. Csakhogy nem mindenki lelkesedik értük: egy Dániában élő brit szerző új könyve arról szól, hogy az északi csodának jelentős árnyoldala is van.

Holnap leszek nyolcéves.
Ez persze nagyon klassz.
Megkapom talán a hármas fémépítőt, abban több kerék van.
Megkapom talán a legújabb Beatles-lemezt, de lehet, hogy az túl sokba kerül.
Miért lógatom úgy az orrom?
Meg tortát is fogok kapni.
Holnap nyolcéves leszek, és nem leszek már hétéves soha többé.

– Svédország a gyerekversek, a Nils Holgersson és a hosszú gyes idilli hazája, sőt, az egész régió boldog skandináv békéjébe csak néha rondít bele egy-egy idegengyűlölő tömeggyilkos. Elvégre ott lehet a legeslegjobb élni, ahol boldogok az emberek, szárnyal a gazdaság és a társadalmi egyenlőség, mindent menő designerek terveznek, az oktatás és az egészségügy nyitott, olcsó és színvonalas. Irány Észak-Európa! – gondolhatnánk, ha ki kéne választani, a világ melyik régiójára illik a legjobban a leírás:

Ha bárhol újjászülethetne az ember, a legjobb, ha modern viking lesz: az északi államok minden rangsor élén vannak, legyen az versenyképesség, egészségügy vagy boldogság. Elkerülték Dél-Európa gazdasági zsugorodását, de Amerika szélsőséges egyenlőtlenségét is. A fejlődés kutatói a sikeres modernizációt már „Dániába érésnek″ becézik, miközben a régió, mely régen egyet jelentett a csináld magad bútorokkal és az Abbával, a Gyilkosság (The Killing), a Noma étterem és az Angry Birds kulturális fellegvárává vált.

írta például tavaly az Economist, mely nem győzi dicsérni a svéd állam visszaszorulását: még 1993-ban is a GDP 67 százalékát tették ki az állami kiadások, a híres példa pedig arról szól, hogy 1976-ban a Harisnyás Pippit megalkotó Astrid Lindgrennek jövedelme egy része után 102 százalékos adót kellett befizetnie. Eközben azonban Svédország a világ negyedik leggazdagabb országából a kilencvenes évek elejére a tizennegyedik helyre csúszott vissza. Azóta jobbra tolódott, ami a messzi Északon nem rezsicsökkentést és állami monopóliumokat jelent, hanem alacsonyabb adókat és költségvetési hiányt (utóbbi 2013-ban 0,3 százalék volt, míg a társasági adó 22 százalék).

Bárki boldog lehetne, ha így élne

Olvasóinkat megosztotta Michael Booth könyve: „Aki ezt írta, nettó elmebeteg.″ „Nemrég ellenőriztem a dolgot és sok igazság van benne.″ „Magyarország örülne, ha ilyen gondokkal küszködne″ – írták cikkünk nyomán, részletekbe menő válaszaikat itt gyűjtöttük össze. Az északi országok reakcióit és Booth magyarázkodását pedig itt olvashatja.

A versenyképességgel mégis megfér a nagy állam, hiszen a régióban a munkavállalók 30 százaléka dolgozik a közszférában (ez az OECD-átlag kétszerese). A nagyvállalatok sem számíthatnak mentőövre: Svédország hagyta bedőlni a Saabot és kínai kezekbe kerülni a Volvót. Közben a közszolgáltatások liberalizációjában is élen jár Észak: Dániában és Svédországban magáncégek is üzemeltethetnek közkórházakat, Svédországban a magániskolák egy sajátos támogatási rendszeren keresztül nem csak a jómódú családok gyerekeiért versengenek az állami iskolákkal. Az iskolák és kórházak teljesítményét mérik, az átláthatóság alapkövetelmény, adót pedig sms-ben is lehet fizetni, és a másfél éves gyes mellett a gyerek nyolcéves koráig vagy az első osztály befejezéséig lehet csökkentett munkaidőben dolgozni.

Ön is Északon él?

Hogy kormányoz a Haladás Párt? Milyen érzés az olajipar vagyonából családi pótlékot és nyelvtanfolyamot kapni? Tényleg asztal alá isszák a finnek a magyart, és komolyan lerobbant a dán vidék? Általában milyenek az északiak, hallgatagok és bölcsek, mint Kákalaki Akka, testesek és ügyetlenek, mint Márton lúd, vagy undokok, mint Guszter? Írja meg nekünk, hogy az északi csoda színét vagy fonákját tapasztalta meg! Olvasóink beszámolóit erre az emailcímre várjuk.

Miközben a világsajtó agyondicséri az északi sikereket („Édes dán élet: menő, kreatív és gondtalan Koppenhága″ – írta például a National Geographic), a Dániában élő Michael Booth újságíró Majdnem tökéletes emberek: Az igazság az északi csodáról címmel írt ellenkönyvet, mely február 6-án jelenik meg angolul. A Guardian nyomán mi is bemutatjuk, mi mindent söpörnek a szőnyeg alá Booth szerint az Északról áradozó cikkek:

A dán tévé gagyi, a finnek nem vetik meg az italt, Svédország pedig nem a demokrácia mintapéldája. Miért hisz mindenki az északi régió utópiájában?

– teszi fel a szónoki kérdést a szerző, akinek egyben elege van a svéd krimikből és nemsemleges személyes névmásokból, a dán boldogságból és menő éttermekből, a norvég olajból és Izland válság utáni talpra állásából is. Pontokba szedve a következőkkel próbálja kifogni az északi csoda vitorláiból a szelet:

Dánia

  • „Úgy könnyű boldognak lenni″, hogy a dánok kevesebbet dolgoznak, mint a világ nagy része, viszont antidepresszáns-fogyasztásban EU-másodikak, és övék a világ legnagyobb magánadóssági aránya.
  • A Worldwide Fund for Nature szerint Dániáé volt a világ negyedik legnagyobb ökológiai lábnyoma 2012-ben.
  • Bár a külvilágba a színvonalas filmek jutnak el, a tévében főműsoridőben „vagy a Midsomer gyilkosságok 15 éves epizódjait ismétlik, vagy disznókról szóló dokumentumfilmeket adnak″.
  • Rákban világelsők: minden 100 ezer emberre 326 diagnosztizált rákbeteg jutott 2008-ban.
  • A dán diákok a PISA-felmérés középmezőnyében végeztek (magasan a magyarok fölött egyébként), a vonatok pedig a közhiedelemmel ellentétben sokszor késnek.
  • Felmérések szerint nő a társadalmi egyenlőtlenség, Booth szerint „a dán vidék az idősek, munkanélküliek, nem nyugati bevándorlók és 22 millió antibiotikumokkal telepumpált disznó gyűjtőhelye lett″.
  • A dán rendőrök megtagadhatják, hogy azonosítsák magukat, és nem feltétlenül hordanak azonosítót.

Norvégia

  • A populista Haladás Párt (melynek egykor a tömeggyilkos Breivik is aktív tagja volt) tagja lett a koalíciós kormánynak, miután 16,3 százalékot ért el a választásokon.
  • Harmadannyi menedékkérő kap menekültstátuszt, mint Svédországban (2013-ban összesen ötezret, miközben a svédek csak Szíriából 9000 embert fogadtak be).
  • Bár Norvégia büszkén vallja, hogy megújuló energiaforrásokat használ, a fosszilis energiahordozók exportjából hatalmas bevételei vannak, mely Simen Sætre, a Petromania szerzője szerint „elszigeteli és megrontja az országot″. Thomas Hylland Eriksen oslói antropológus ezt így fogalmazta meg: „Mindig a megoldás részének láttuk magunkat, az olajjal egy csapásra mi lettünk a probléma. Legtöbbünk ezt be se tudja látni.″

Izland

  • Lélegzetelállító, de gyakorlatilag lakhatatlan zátony az Atlanti-óceánban.
  • (Pedig hisznek a manókban és a trollokban, a vulkánok, gleccserek és jéghegyek pedig olyanok, mintha a világ végén járna az ember. Úgy sütik a kenyeret, hogy a földbe rakják, a cápahúst romlottan kedvelik. Van egy ismert filmrendezõ, egy Nobel-díjas író, egy nemzetközi rocksztár, vagyis minden, ami a modern élethez kell, még ha törzsi méretekben is.)

Finnország

  • Nyáron a szúnyogok, télen a hideg miatt elviselhetetlen, „már ha le nem lő valaki″: Amerikával és Jemennel vetekszik a fegyvertartási arány, nyugat-európai összehasonlításban magas a gyilkosságok száma, és az északi országok közül itt követik el a legtöbb öngyilkosságot is.
  • A 15 és 64 év közötti férfiak vezető haláloka az alkohol. 2010-ben kétszer annyi férfi halt meg alkohol miatt, mint öngyilkosságban, és másfélszer annyi, mint balesetek miatt.
  • Az oktatási szuperhatalomnak tartott Finnország is visszacsúszott a legutóbbi PISA-felmérésen, és persze a Nokia is már a Microsofté.
  • Aki odaköltözik, ne számítson szikrázó csevegésre. A finn kultúrát túl sok tabu terheli, a legtöbb háborúkkal kapcsolatos. A szótárban ugyan nem egy kínjában a cipőfűzőjét bambuló finn illusztrálja a hallgatag szót, de neki kellene.

Svédország

  • Kérdezzük magukat a svédeket, akik egy közvélemény-kutatásban a következő nyolc jelzővel jellemezték honfitársaikat: irigy, merev, szorgalmas, természetbarát, csendes, tisztességes, tisztességtelen, idegengyűlölő.
  • Semlegességére büszke, miközben a világ hatodik legnagyobb fegyverexportőre.
  • A bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt támogatottsága majdnem 10 százalék (a lakosság 15 százaléka bevándorló).
  • „Megnyirbálja a szabadságjogokat és elnyomja a különvéleményt a konszenzus nevében, nevezhetnénk Észak Kínájának is akár″ – írja Booth.
  • A munkanélküliség a fiatalok körében nagyobb, mint az EU-átlag (Magyarország a fiatalok munkanélküliségi rátájában (youth unemployment rate) felülmúlja, a fiatal munkanélküliek arányában (youth unemployment ratio) nem éri el a svéd adatot; az utóbbi statisztikában figyelembe veszik a tanulókat is, nemcsak a munkaerőpiacon jelen levő fiatalokat, eszerint a fiatalok munkanélkülisége a mediterrán térségben sem olyan hatalmas: Spanyolországban 19, Görögországban 13, az eurózóna egészében 8,7 százalék.)

Az északi országok sikere nem csoda: ide vezetett a protestáns szerénység, a paraszti takarékosság, a földrajzi adottságok és a kíméletlen pragmatizmus („Támadnak az oroszok? Legyünk nácik! Hitler vesztésre áll? Álljunk át a Szövetségesekhez!″). Ezek a társadalmak remekül passzolnak azoknak, akik alkalmazkodnak az átlaghoz. Az iskolák visszafogják a legeredményesebb diákokat a kevésbé tehetségesek kedvéért, az elit szitokszó, a sikert, ambíciót és vagyont nem illik kimutatni. Aki elviseli ezt, a magas árakat és a hideget (szó szerint és átvitt értelemben is), csatlakozzon hozzám választott hazámban. Már bekészítettem a sóskasalátát és egy drága, gyenge sört.

– zárja eszmefuttatását a Dániában élő brit szerző.