Módosítanák a román alaptörvényt, de az Alkotmánybíróság több pontról kimondta, hogy azok túlmutatnak egy módosítás keretein. Ha ezeket az alkotmányba szeretné írni az országgyűlés, akkor új alkotmányt kell elfogadniuk a képviselőknek, tudósít az MTI.
A magyar kisebbséget is rosszul érinti az AB döntése, mert a tervezett módosítás szélesítette volna a kisebbségek jelképhasználati jogát, a kulturális autonómiát és lehetővé tette volna alrégiók létrehozását, ami szintén jó lett volna a romániai magyaroknak.
A román alaptörvényt nem olyan könnyű módosítani, mint a magyart: bizonyos kérdéseket nem lehet módosításként beleírni a szövegbe, ilyenkor új alaptörvényt kell elfogadni. A magyar Alaptörvényt 2011-es elfogadása óta már ötször módosították. Romániában viszont egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. A módosítást pedig népszavazáson is meg kell erősíteni.
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatai közül már az alkotmánymódosítás előkészítésével foglalkozó parlamenti különbizottság sem fogadta el azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában.
Azt azonban a szövegező testület megszavazta, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a román alkotmánybíróság.
A magyarságot érintő változtatások közül csak az ellen nem emelt kifogást az alkotmánybíróság, amely szerint Románia elismeri a királyi család, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában. Az alkotmánybíróságnak nem csak a magyar kisebbség helyzetét előmozdító részekkel volt baja, más módosítási terveket sem fogadott el a testület.
Az alkotmánymódosítást a román parlamentnek kétharmados többséggel kell elfogadnia, és akkor lép hatályba, ha népszavazás is megerősíti.