Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Venezuela elvesztette a fejét

2014.03.05. 22:33
A Legfőbb Parancsnok, vagyis Hugo Chávez egy éve halt meg rákban, utódja, Nicolás Maduro viszont egyre nehezebben tudja kézben tartani az extrém inflációval és áruhiánnyal küzdő országot. A diáktüntetésként indult megmozdulásokra rátelepedtek az ellenzék egymással viaskodó vezetői, akik próbálják csiholni a kihűlőfélben lévő (ellen)forradalmi hevületet. Az eddigi mérleg 18 halott, amiért a tüntetők és a kormány egymást okolja.

„Ha már a politikáról beszélgetünk: erre ki szavazott? Én ugyan nem.” – mondja egy nő a venezuelai Valenciában, miközben éppen a tüntetőkkel vitatkozik azon, mennyi betegséget terjeszt a fapallókból és betonból összeeszkábált barikádok után az utcán maradt sitt.

A dél-amerikai országban február eleje óta tüntetnek, a demonstrációk a nyugati Tachira és Merida államokban a diákok utcára vonulásával kezdődtek, egy helyi diáklány állítólagos megerőszakolása miatt. A főleg egyetemistákból álló tömeg a közbiztonság növelését követelte, azonban a spontán demonstrációk a kezdetektől fogva elválaszthatatlanok az ellenzéki erők által szervezett kormányellenes megmozdulásoktól – utóbbiak a spanyol El País szerint már január 23-án bejelentették, hogy az utcára fognak vonulni. 

Erre – az olajjövedelmekből finanszírozott (fenntarthatatlan) szociális juttatások, a magánszektorral szemben ellenséges üzleti környezet kifogásolása, és a tavaly áprilisi választások eredményének megkérdőjelezése mellett – az ellenzéknek leginkább három jelenség szolgáltatott muníciót:

A fenti okokból az utcán demonstráló tömegek elégedetlensége érthető, ugyanakkor a tüntetések jó alkalmat szolgáltatnak a belső feszültségekkel terhelt ellenzéknek is, hogy pontot tegyenek a hatalmi rivalizálásuk végére. 

A Rossz Trilógiája

Az Hugo Chávez halála után kiírt tavalyi elnökválasztáson az ellenzék azt az Henrique Capriles Radonskit jelölte, aki 2012-ben kilenc százalékkal közelítette meg az akkor 1999 óta hatalmon lévő, ennél rendre jóval magabiztosabban győzedelmeskedő Chávezt. A korábban buszsofőrként dolgozó lojális alelnökét, Nicolás Madurót még jobban sikerült megszorongatnia, de áprilisban így is elvesztette a választást: a hivatalos eredmények szerint Maduro a szavazatok 50,61, míg Capriles 49,12 százalékát kapta, amit az ellenzék mindvégig vitatott.

Az idei tüntetések február 12-e, a venezuelai fiatalság napja óta váltak folyamatossá – ekkor a rendőrség lövésekkel oszlatta fel a Caracas utcáin vonuló tömeget, három halálos áldozatot hagyva maga után. A főügyész elmondása szerint az első két áldozat halálával kapcsolatban a biztonsági erők nyolc tagját őrizetbe vették.

Ekkorra már kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy Capriles kezéből kicsúszott az ellenzék vezetése: az emelvényen a diákvezetők mellett María Corina Machado és Leopoldo López szónokolt – ők azok a politikusok, akiket a venezuelai kormány Caprilesszel együtt csak „a rossz trilógiájaként” emleget, és mind a Demokratikus Egység (Kerek)asztala (MUD – Mesa de la Unidad Democrática) nevű, ideológiailag meglehetősen heterogén pártszövetség vezető figurái.

Az MUD-n belül a számukra csúfos vereséggel (76 százalékban kormánypárti győzelemmel) zárult tavaly decemberi helyhatósági választások óta éleződtek ki az ellentétek: sok elemző a kampányt vezető Capriles személyének elutasításaként értékelte az eredményeket. Ez jól jött Machado és López vezetői ambícióinak, akik már korábban is bírálták az áprilisi választás eredményére túl „lagymatagon” reagáló Caprilest. A mostani akciók megszervezésében sem értettek egyet: míg Machado és López a mielőbbi utcára vonulást javasolta, Capriles megvárta volna a következő választásokat.

A legjobban valószínűleg López jött ki a dologból, amikor korábbi ígéretének megfelelően önként feladta magát, mondván:

Önként adom át magam az igazságszolgáltatásnak. Békésen tüntető venezuelaiakat akarnak börtönbe zárni, akik demokráciát szeretnének.

Lópezt kormányellenes összeesküvéssel és gyilkossággal vádolják a hatóságok, a tüntetők egyik fő követelése az ő és több tucat más politikai fogoly szabadon engedése. A tüntetők szerint egyes foglyokat meg is kínoztak, amit Maduro elnök először cáfolt, később azonban Luisa Ortega főügyész bejelentette, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben. A tüntetők elleni erőszak többszöri „túlzott és jogtalan” használatát a Human Rights Watch emberi jogi szervezet is elítélte.

Háborús propaganda

Miközben az európai sajtó az elmúlt hetekben inkább Ukrajnára figyel, a venezuelai tüntetések már 18 halálos áldozatot szedtek.

A demonstrációk főleg a gazdagabb városrészekre, például Caracas keleti felére koncentrálódnak, Leopoldo López is itt (Chacaóban) volt polgármester nyolc évig. Azt túlzás lenne állítani, hogy az ellenzék egységesen a jobboldalra húz, mivel a szociáldemokratáktól a keresztény szocialistákon át a konzervatív liberálisokig sok irányzat képviselői megtalálhatóak közöttük, de tény, hogy a középosztályt könnyebben tudják mozgósítani, mint az alsóbb társadalmi rétegeket, a Chávez-féle neobolivarianizmus kedvezményezettjeit.

Nicolás Maduro elnök először egészen keményvonalas, USA-ellenes retorikával reagált a tüntetésekre, mondván, „az Egyesült Államok által pénzelt fasiszták” akarják megdönteni a hatalmát, a CNN pedig háborús propagandát folytat ellenük. Hogy a „médiaháború” ne legyen egyoldalú, a venezuelai kormány egy időre letiltotta a tüntetők vagy szimpatizánsaik által a Twitteren posztolt fotókat.

A feszültséget tovább fokozta, hogy kitiltottak három amerikai diplomatát az országból, majd öt nappal később Maduro elnök már párbeszédet és a 2008-ban bezárt nagykövetség újranyitását kezdeményezte. A tüntetések elleni erőszakos fellépés miatt az elszigetelődéstől tartó venezuelai elnök Dél-Amerikában is támogatók gyűjtésébe kezdett: többek között Cristina Fernández argentin elnök állt ki mellette, „puha puccsnak” minősítve a demonstrációkat.

Elías Jaua venezuelai külügyminiszter hétfőn Ban Kimun ENSZ-főtitkárral is találkozott Genfben, ahol hangsúlyozta:

A néhány nemzeti és nemzetközi médium által folytatott propaganda azt a hamis látszatot kelti, hogy az országban széleskörű káosz és válogatás nélküli elnyomás uralkodik.

Ban Kimun mindkét félre vonatkozóan intéseket fogalmazott meg, szerinte:

  • a kormánynak jobban kéne figyelnie a tüntetők követeléseire
  • a tüntetőknek pedig békés formában kéne ezeket közvetítenie

A venezuelai tüntetések a vasárnapi Oscar-gálán is előjöttek: Kevin Spacey is Jared Leto is szolidaritását fejezte ki a demonstrálók iránt, de egy másik (zenészekre irányuló) kezdeményezés keretében Madonna és Steven Tyler is kiállt mellettük.

Egy év Chávez nélkül

„Előfordulhat, hogy nem figyelmeztettük eléggé az embereket, hogy gyakorlatozni fognak” – mondta Maduro elnök mosolyogva a helyi köztévé szombati adásában. Caracas felett négy napig orosz gyártású vadászrepülőgépek köröztek, ami a főváros középosztálybeli negyedeiben tüntető tömegek megfélemlítésére sem volt rossz, de a valódi célja más volt: ezzel készültek fel az Hugo Chávez halálának szerdán esedékes első évfordulóján tartott monstre katonai felvonulásra.

Az eseményhez ideális nevű, egy völgyben fekvő Paseo de Los Prócerest (a nemzeti hősök sétányát) viszont már kedden bevette két, az ellenzék által összehívott demonstráció. Az észak-déli tengelyen María Corina Machado képviselőnő és Lilian Tintori, a bebörtönzött Leopoldó López felesége a három hete zajló tüntetések eddigi áldozataira emlékeztek, miközben kelet-nyugati irányban több ezer diák demonstrálta, hogy nem fáradtak bele az ellenállásba.

Maduro taktikája ugyanis a kifárasztás: azt reméli, hogy a tüntetők előbb-utóbb ráunnak a dologra, és hazamennek. Ezért hosszabbította meg a négynapos karneváli időszakot hatnaposra – ilyenkor a venezuelaiak általában a strandokon lazítanak, de most ez sem jött be: az ellenzéki szimpatizánsok üres strandokról posztoltak ki fotókat, a puccos Lecheríában pedig sírköveket állítottak fel a tengerparton.

A rákban elhunyt Chávez halálának évfordulójára több szövetséges elnököt, többek között Raúl Castro kubai és Daniel Ortega nicaraguai elnököt is várják, miközben a tüntetők az utak lezárására mozgósítanak. Az ellenzék szemében szálka a kubai rezsim: a tüntetések alatt több kubai zászlót is elégettek, ezzel tiltakozva a szigetországnak juttatott nagylelkű olajszállítmányok ellen. A venezuelai média jelentései szerint Raúl Castro megérkezett az országba, az ellenzékiek pedig a főváros több fő útvonalát és egy autópályát is lezártak. (A helyi eseményekről egyébként nem csak az Egyesült Államokból, de úgy tűnik Magyarországról sem könnyű tájékozódni: az állami hírügynökség oldalai megtagadják a hozzáférést.)

Habár a MUD hivatalosan bejelentette, hogy „a népesség egy részének érzéseit tiszteletben tartva” nem szerveznek tüntetést az évfordulóra, Caracasban több ezren tüntettek szerdán a Chávez halálára való megemlékezések ellen.