Tekla
8 °C
20 °C

Gyűlnek a hadihajók a Krím közelében

Több amerikai véleményformáló már korábban is úgy vélte, hogy a gazdasági szankciók mellett Barack Obama elnöknek hadihajókat kellene küldenie a Fekete-tengerre, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Oroszországra a krími helyzetben. A USS Truxtun megérkezett, és bár csak előre eltervezett rutingyakorlaton vesz részt, mégis tengeri ellenpontként ott lesz az orosz rakétacirkálók közelében. Az orosz fekete-tengeri flotta hatalmas erőt képvisel, az ukrán haditengerészetnek viszont nem sok esélye lenne beleszólni egy tengeri ütközetbe.

Egyre több komoly erőt képviselő hadihajó van a Fekete-tengeren, miután egy amerikai romboló is átkelt a Boszporuszon, hogy rutingyakorlaton vegyen részt, de nem messze a válsággócként lüktető Krím félszigettől, ahol többek között orosz rakétacirkáló is várakozik a fekete-tengeri flotta közelékében. A hadihajók inkább csak elrettentésül szolgálnak, eddig nem merült fel, hogy bármelyiket is bevessék akár másik hajó, akár parti egységek ellen, de szimbolikus jelentősége van ottlétüknek.

Mentek a találgatások

Az ukrán politikusok szívesen várták volna, sőt, Andrij Parubij, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (SZNBO) vezetője be is jelentette a hét közepén, hogy átkelhet a Boszporuszon a George H. W. Bush repülőgép-hordozó, de a korábbi amerikai cáfolatoknak megfelelően csütörtökre világos lett, hogy csak a repülőgép-hordozó kötelékébe tartozó egyik romboló, a USS Truxtun érkezik a Fekete-tengerre.

A repülőgép-hordozó érkezése komoly válságot okozhatott volna, hiszen kísérőhajóival együtt rögtön egy egész amerikai flotta jelent volna meg Krím közelében, másrészről ez nemzetközi szerződések megszegését is jelentette volna. 45 ezer tonna vízkiszorítású hajóknál nagyobbak ugyanis nem mehetnek a Fekete-tengerre, míg a USS George H. W. Bush vízkiszorítása 100 ezer tonna.

Görögországig még együtt hajózott a flotta, onnan vált le a Truxtun és indult fel a Boszporuszhoz. A drónok indítására is alkalmas hajó 300 fős legénységével és fegyverzetével önmagában is komoly erőt képvisel, bár az amerikai flotta közlése szerint érkezésének nincs köze a krími helyzethez, ellentétben a jövő héten Lengyelországba érkező 12 F-16-ossal és a Litvániába szánt 6 F-15-ös vadászgéppel. Az amerikai haditengerészet szerint a Truxtun korábban eltervezett gyakorlatokon vesz részt a román és a bolgár haditengerészettel közösen, emellett felkeres majd több kikötőt is.

A 154 méter hosszú, több mint 8000 tonna vízkiszorítású Truxtun fiatal hajó, 2009 áprilisában állították hadrendbe. A legpusztítóbb Tomahawkok mellett RIM-66-os föld-levegő rakétákkal, Mk 45-ös ágyúkkal, és két Mark 32-es torpedóvetővel is fel van szerelve. A fegyverzete légi és szárazföldi célpontok ellen is alkalmas, emellett tengeralattjárók ellen is jól használható. A Truxtun egyébként sokaknak ismerős is lehet, ugyanis a nemrég bemutatott Phillips kapitány című Tom Hanks-filmben ez a hajó ugrott be a valóságban a kalózokkal farkasszemet néző USS Bainbridge szerepébe a forgatáson, és legénységéből többen is statisztaként vannak a háttérben.

Ott vannak a közelben

A Truxtun mellett egy második amerikai hajó, a 4000 tonna vízkiszorítású USS Taylor fregatt is ott van a Fekete-tengeren, igaz, nem éppen gyorsan bevethető állapotban. A hajó még a Szocsiban rendezett téli olimpia idejére érkezett februárban, de megfeneklett, megsérült a propellere, amikor a törökországi Samsunnál horgonyzott. Azóta is ott végeznek rajta javítási munkálatokat. A Taylor fegyverzetével képes fedezni a partraszálló egységeket, és védelmet nyújt a tengeralattjárók ellen. Az OTO Melara 76 mm-es ágyú mellett többek között két Mark 32-es torpedóvetővel is fel van szerelve.

A George H. W. Bush és köteléke sincs messze, miután a szokásos menetrendnek megfelelően február 27-én a Gibraltári-szoroson keresztül megérkezett a Földközi-tengerre.

A Truxtunhoz hasonlóan különböző gyakorlatokon vesznek részt a közeli országok haditengerészeteivel közösen. A repülőgép-hordozó például keddtől péntekig a görögországi Pireusz kikötőjében horgonyzott. A szállított 90 vadászgéppel és harci helikopterrel komoly csapásmérő erőt képvisel a 332 méter hosszú monstrum, habár a helyzet szélsőséges elfajulását jelentené, ha bármilyen formában bevetnék a krími konfliktusban.

Az oroszoknak nagyon kell a szevasztopoli bázis

A Truxtun érkezése ellenére is a Krímnél közvetlenül orosz és ukrán hajók néznek farkasszemet egymással. Hiába tartozik a Krím Ukrajnához, a félszigeten csak Oroszországnak vannak számottevő erői. A Kijevvel kötött megállapodás értelmében az orosz fekete-tengeri flotta 25 ezer katonát tarthat a területen lévő bázisain. A flottához a Krím-félszigeten két repülőtér, öt parti alegység és öt hajóegységből áll. A hajók mellett 22 repülőgép, 132 páncélos jármű állomásozhat a Krím-félsziget orosz bázisán.

A szevasztopoli bázis nem véletlenül van ott, ahol: a Krími Tatár Kánság 1783-as bekebelezése után rögtön ott hozták létre a megalakult fekete-tengeri flotta bázisát, mert a tengerbe mélyen benyúló félsziget csúcsa kiválóan alkalmas katonai kikötőpont. A tengeralattjárók megjelenésével sem változott a helyzet, Szevasztopol környéke arra is tökéletesen megfelelt. Oroszországnak alternatívát a saját területén lévő, de kevésbé ideális fekvésű Novorosszijszk jelenthet.

Moszkva mindenképp szerette volna elkerülni, hogy a bázis megszűnjön 2017 után, amikor lejárna az Ukrajnával most is érvényes szerződése. Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök 2010-ben ugyan 2042-ig érvényes, és további öt évre meghosszabbítható szerződést írt alá, de Moszkva joggal tarthat attól, hogy ezt az új vezetés felülvizsgálja. A börtönből szabadult ellenzéki vezető, Julija Timosenko a héten több külföldi hírügynökségnek is arról beszélt, fel kellene számolni az oroszok szevasztopoli bázisát.

Pedig Oroszország busás árat fizet a bázisért: jelenleg évente 97, 2017 után évi 100 millió dollárt. Emellett eddig kedvezményt adott érte a földgázra is, 30 százalékot, de legfeljebb 100 dollárt ezer köbméterenként. A szerződést az akkor orosz elnök Dmitrij Medvegyev írta alá, miközben Vlagyimir Putyin kormányfő volt. A miniszterelnök kritizálta is az egyezséget, sokallva a kifizetett összeget. Igaz, pénzhez valójában nem jutott Kijev: a bérleti díjat mindig az oroszokkal szemben fenálló ukrán adósság csökkentésére fordították.

Mijük van az oroszoknak?

A fekete-tengeri flotta legnagyobb hajója a 11 ezer tonna vízkiszorítású Moszkva rakétacirkáló. Az 1984-ben vízrebocsátott – akkor még Dicsőség néven úszó –, 186 méteres hajó az AK-130-as ágyú mellett AK-630-as légelhárító ágyúval, C-300-as, P-1000-es Vulkan, valamint OSZA-M rakétarendszerekkel van felszerelve.

A flotta része még két romboló, két fregatt, hét partraszállító hajó, négy kisméretű, 1000 tonna vízkiszorítású romboló, négy aknamentesítő hajó, három dízelüzemű tengeralattjáró. Ezek a Krímnél állomásozó erők, a flotta kisebb részei az Oroszországhoz tartozó Novorosszijszknál és Anapánál állnak. A 25-45 éves hajóállományból le kell vonni egy 40 tonna vízkiszorítású tűzoltóhajót, amit a három éve forgalomból kivont, dokkban álló Ocsakov rombolóval együtt néhány napja az ukrán erők blokkolására elsüllyesztettek Donuzlavnál.

A meglévő erők mellett azonban ukrán források szerint az Északi flotta, és a Balti flotta már öt, ötezer tonna vízkiszorítású partraszállító hajója pakolt ki a Krímen. Ez hajónként 300 katonát, és 20 autót jelent. Az Azov partraszállító hajó pedig hét darab BTR-80-as páncélos szállítójárművet valamint a Sturm rakétaelhárító rendszert is magával hozta. Novorosszijszkban pedig három további deszantos hajón már nehezebb páncélos technika érkezik – állítja az ukrán Katonapolitikai Kutatóközpontot vezető Dmitrij Tyimcsuk.

És mit tudnak az ukránok?

Elvégre a Krím Ukrajnához tartozik, kézenfekvő, hogy az ottani orosz erőkkel összemérhető legyen az ukrán, amely a Szovjetunió felbomlása után kiemelten ütőképes erejét kapta meg a volt szovjet hadseregnek, leszámítva az atomarzenált, amelyről le kellett mondania. A valóság azonban az, hogy ütőképes ereje Ukrajnának azelőtt sem volt a Krím félszigeten, hogy az orosz beavatkozás nyomán többen átálltak volna az önállósodni akaró krími vezetés, azaz lényegében Moszkva oldalára.

Szemben a 25 ezres orosz kontingenssel az ukrán hadseregnek mindössze 3500 katonája állomásozott a Krímen. Legütőképesebb ereje a SZU-27-es vadászgépekből álló repülőszázad volt Belbekben, ám a repülőteret ma már a Moszkva-barát, magukat önvédelminek mondó erők ellenőrzik.

Legfontosabb hajója, a 3100 tonna vízkiszorítású Hetman Szagajdacsnij fregatt nem is volt jelen az orosz beavatkozáskor: a hajó – amely egyébként is csak harmada a Moszkva rakétacirkálónak és harmincada (!) a görög partoknál állomásozó amerikai George H. W. Bush repülőgép-hordozónak – korábban Krétára hajózott, visszatérte után a kijevi ellenőrzés alatt álló Odesszában kötött ki szerdán. Oda vonták vissza az ukrán flotta maradékát is a Krímtől.

Posztszovjet vasedény

Hiába kapta meg a függetlenné vált Ukrajna a szovjet hadseregtől a Kijevi, Odesszai, Kárpát-menti, kiemelt jelentőségű határ menti katonai körzeteket az ott lévő fegyverarzenállal, az elmúlt 20 év csupán a hadsereg leépüléséről szólt – idézte a Gazeta.ru Igor Korotcsenkót. Az orosz védelmi minisztérium civil tanácsának tagjaként a szakember úgy véli, ez a folyamat kormányoktól függetlenül zajlott Ukrajnában, amely inkább a technika eladásából igyekezett dollárra szert tenni.

Pénze a fejlesztésre nem volt, ezért adta el három évvel ezelőtt a 70 százalékban kész repülőgép-hordozóját is. A 306 méteres monstrumot mindössze 20 millió dollárért vette meg Kína fegyverzet és motorok nélkül. A hajót gyakorlatozásra használja a kínai hadsereg. Igaz, a kilencvenes években az orosz erők ugyanígy tettek a 41 ezer tonna vízkiszorítású Kijev és a Minszk repülőgép-hordozókkal. Előbbiből 148 szobás szálloda lett, az utóbbi, 272 méter hosszú monstrum az egyszer csődbe ment, majd új tulajdonossal tovább működtetett sencseni Minsk World katonai parkban áll.