A Krím megkezdte a visszaszámlálást

Ukrán források úgy tudják, hogy helyi idő szerint hétfő este tíz óráig kapott ultimátumot a krími Jevpatorijában lévő, Kijev fennhatóságát továbbra is elismerő katonai bázis a krími vezetéstől, hogy adja le fegyverzetét, és engedje át az objektum ellenőrzését az orosz fekete-tengeri flotta speciális egységeinek.

A Krím nyugati részén fekvő Csernomorszkojéban pedig az orosz hadiflotta egységei lefegyverezték az ukrán hadsereg rakétákkal felszerelt bázisát – a krími „védelmi miniszter” Vlagyiszlav Szeleznyov beszámolója szerint a fegyverzet a raktárba került, amit két ukrán tiszt őriz tovább.

Igaz, Kijev aktív katonai ellenállásával nem kell számolni a Krím félszigeten, így az ottani, Ukrajnához lojális erők leszerelésénél van most fontosabb dolga is Szimferopolnak. A szakadár krími vezetés reményei szerint a félsziget március 16-án tartandó népszavazásán azok győznek, akik az Ukrajnától való elszakadás és az orosz csatlakozás mellett döntenek. A Kijev által el nem ismert krími miniszterelnök szerint ezt követően egy néhány hónapos jogi procedúra veszi kezdetét Oroszországban, hogy aztán Moszkva hivatalosan is elismerje a 28 ezer négyzetkilométeres terület csatlakozását.

Kétnyelvű földnyelv

„Mindenkit meg fogunk lepni, tényleg rövid idő alatt végezni fogunk” – ígérte a Krími Autonóm Köztársaság (AKR) kormányfője a Ria Novosztyinak adott interjújában, feltéve, hogy a 75 százalékban oroszok lakta, 2,3 milliós Krím többsége Moszkvát fogja választani. Ez szerinte nem kérdés, így a csatlakozás csak az orosz duma gyorsaságán fog múlni. A plakátkampány már megindult. Eszerint a választók előtt két út áll: vagy a fasisztoid szélsőségesek által vezetett Ukrajna, vagy a Oroszország békés öle.

Kedden már be is nyújtja Szergej Akszjonov kormánya a helyi parlamentnek azt a menetrendet, amellyel az orosszá váló félsziget a rubelt tenné hivatalos fizetőeszközévé.

A csatlakozásnak a legnagyobb ellenzői az ukránok mellett a krímitatárok. A lakosság tizedét adó – Sztálin alatt kitelepített, a 90-es évektől fokozatosan visszaáramló – népességnek Akszjonov megígérte, hogy a területen az orosz mellett a hivatalos nyelv a krímitatár lesz. (A türk nyelvcsaládba tartozó krímitatár csak rokona a tatár nyelvnek, de nem azonos vele.)

Az AKR részét nem képező, különleges státuszú Szevasztopol vezetése már döntött az orosz nyelvről. Eszerint szerdától már ezt tekintik kizárólagos hivatalos nyelvnek, nem pedig az ukránt.

A megfigyelők csak néznek

A múlt héten többszöri próbálkozásra sem juthattak be a Krímbe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet katonai megfigyelői, akiket Kijev kért fel arra, hogy ellenőrizze a területen az orosz katonai mozgásokat. (Moszkva tagadja, hogy saját reguláris erői kiléptek volna a a félszigeten lévő bázisaikról, szerinte a területen csupán a krími önvédelmi erők mozognak.)

A magyar alezredes, Ács Gábor által vezetett 42 fős nemzetközi EBESZ-misszió mandátuma szerdáig szól, nem valószínű, hogy addig sikerülne átjutnia a területre, főként, hogy szombaton figyelmeztető lövések is eldörrentek, amikor megkísérelték az átkelést. A krími vezetés azt várja, hogy az EBESZ kérjen engedélyt a belépésre, ami – mivel ez a terület közvetett elismerését jelenthetni – Kijev számára elfogadhatatlan.

Kína egyensúlyoz

Peking érthetően távol maradt az orosz–amerikai és orosz–EU csörtéket hozó krími konfliktustól – amelynek egyébként egyetlen áldozata sem volt –, bár egyszer már kiállt Ukrajna területi integritása mellett, amit az orosz akció kritizálásaként lehetett értelmezni. Hétfőn azonban a kínai elnök Barack Obamával folytatott telefonbeszélgetésén Hszi Csin-ping mértéktartást kért amerikai kollégájától, és ellenezte az Oroszország ellen tervezett amerikai szankciók bevezetését is.

Berlin ellenzi a krími népszavazást. Angela Merkel erről vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt telefonon. A német kancellár szerdán lengyel kollégájával, Donald Tuskkal találkozik, hogy megvitassák a félszigeten kialakult helyzetet.

Kijevnél is körbe kell nézni

Az ukrán kormányfő, Arszenyij Jacenyuk hétfőn fogadja az Európa Tanács elnökét. A norvég Thorborn Jagland korábban jelezte, hogy fontosnak tartja a kijevi tiltakozások alatti erőszakos akciók kivizsgálását, beleértve a mesterlövések kérdését is. A tüntetések 88 halálos áldozata között sokakkal háztetőkről tüzelő orvlövészek végeztek, továbbra sem egyértelmű, hogy kinek a megbízásából. Az új kijevi vezetés szerint az elüldözött Viktor Janukovics elnök rendelte ki a fegyvereseket, Janukovics szerint ezt az ellenzék radikálisai tették. Az észt külügyminiszter, Urmas Paet egy lehallgatott telefonbeszélgetésében szintén felvetette, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy nem az ellenzéki koalíció valamelyik ereje adott-e megbízást a gyilkosságokra.

Jacenyuk szerdán már Washingtonba utazik, ahol fogadja őt Barack Obama. Az amerikai elnök korábban már jelezte: ha Moszkva annektálná a Krímet, akkor számíthat a személyekre szabott tervezett szankciók további bővítésére. Az EU részéről a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier már vasárnap tudatta, hogy ha keddig Moszkva nem tesz érdemi lépést a helyzet békés rendezésére, úgy Brüsszel is a szankciók bevetésére szánja el magát. Ez egyelőre kimerül annyiban, hogy az EU leállította a tárgyalásokat Moszkvával a vízumkiadás egyszerűsítéséről.

Épp hadgyakorlatoznak

Hétfőn megkezdte közös hadgyakorlatát a bolgár a román haditengerészet, amihez az amerikai Truxtun romboló is csatlakozott. A Fekete-tenger északnyugati részén zajló gyakorlat hivatalosan nincs összefüggésben a krími helyzettel.

Szöktetés Bahcsiszarajból

Egyre több hír érkezik arról, hogy újságírókat, az oroszokhoz való átállást ellenző katonákat rabolnak el a krími önkéntes erők tagjai. Vasárnap a Radio Szvoboda jelentette katonai forrásokra hivatkozva, hogy szakadár fegyveresek magukkal vitték Vlagyimir Szadovik alezredest, aki a bahcsiszaraji ukrán katonai egységet vezette.

Később azonban kiderült: Szadovik átállt az orosz hadsereg oldalára. Krími önvédelmisek élén hétfőn visszatért a bázisra, és másokat is átállásra szólított fel. Az egység egy része ennek engedett. A tisztek és a szerződésesek nem, azt azonban ők sem akadályozták meg, hogy Szadovik feltöltse üzemenyaggal autóit, katonáival együtt haditechnikát vigyen magával bázisról, ahol az orosz zászlót is felhúzták.

Ellenzéki értesülések szerint nyoma veszett három nőnek – egy ukrán hetilap újságírójának, az EU-párti Avtomajdan sajtótitkárának és egy jaltai aktivistának – és sofőrjüknek is vasárnap. A sofőr felesége megerősítette, hogy férje eltűnt, közelebbit azonban nem tudni a történtekről. Korábbi hírek szerint mindannyian a szevasztopoli katonai őrszobán vannak, ám ott ezt cáfolták.

Tojástámadás Klicsko ellen

Az új kijevi vezetés elismerésétől ódzkodó Kelet-Ukrajnában továbbra sincs jele annak, hogy legalább ebben a régióban sikerülne Kijevnek kedvezően konszolidálni a helyzetet. Harkovban néhányszáz fős Európa-párti tüntetés zajlott le, amelyen részt vett az UDAR-t vezető Vitalij Klicsko is. A nehézsúlyú egykori világbajnok bokszolót tojásokkal célozták meg az ellentüntetők,amikor a politikus a színpadon szólalt fel. Igaz, végül sem a tojások, sem a felé szórt petárdák nem találták al Klicskót, aki az ország egyben tartását szorgalmazó felszólalása után távozott a helyszínről.

Száz kilométerre az ukrán határtól, az oroszországi Rosztov-na-Donuban kedden megszólal Ukrajna elüldözött elnöke is. A magát még mindig legitim vezetőnek tekintő Viktor Janukovics tájékoztatójának pontos ideje és helyszíne egyelőre ismeretlen.