Szilvia
5 °C
16 °C

A Gazpromnak is kell a Krím

2014.03.13. 11:21

Ismét biztosította az Egyesült Államok Ukrajnát, hogy kitart az ország területi egysége és függetlensége mellett. Barack Obama erről a Fehér Házban beszélt az ukrán kormányfővel. Arszenyij Jacenyukot abban is megerősítette az amerikai elnök, hogy nem fogják elismerni a vasárnap esedékes krími  népszavazást, amely a 75 százalékban oroszok lakta, 2,3 milliós félsziget az elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról dönt.

Jacenyuk ennél többet azonban nem kaphatott Obamától, ezért továbbra sem látni akadályát annak, hogy Oroszország a gyakorlatban megszerezze a 28 ezer négyzetkilométeres területet az egykori szovjet tagköztársaságtól.

Háború vagy béke

„Ha az európai béke és stabilitás fontos a számára, akkor engednie kell” – mondta Jacenyuk az orosz elnökkel kapcsolatban. Ha viszont Vlagyimir Putyin célja „a nemzetközi biztonsági rendszer átalakítása és a II. világháború eredményeinek újraírása...akkor nem csak a Krím annektálását fogja végrehajtani, hanem elfoglalja Kelet-Ukrajnát, a fővárost és háborút fog indítani" – jelentette ki a Newsru.ua szerint az ukrán kormányfő, aki csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában szólal fel. Az ukrán félelmeket erősíti a tény, hogy Oroszország a Kelet-Ukrajnával határos területein ismét hadgyakorlatot rendelt el – február végén 220 ezer katona bevonásával már végrehajtott egyet –, és ez az orosz védelmi minisztérium szerint március végéig fog tartani.

A kijevi parlament csütörtökön elfogadott egy közleményt, amelyben az ENSZ-hez fordul, a krími válság megoldásában kérve közbenjárást a világszervezettől. A rada az ENSZ alapokmányának 51-es cikkelyére hivatkozva a közlemény megemlíti, hogy Ukrajnának joga van bármely országhoz, regionális védelmi szövetséghez fordulnia, ha függetlenségét, területi épségét valamely állam – ez esetben Oroszország – fenyegetné.

Az EBESZ bizonyítékokat talált

Bár nem tudott a Krím félszigetre bejutni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) katonai missziója, a megfigyelők bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz hadsereg erői is részt vettek a terület feletti ellenőrzés megszerzésében – írta az Unian. Moszkva tagadja, hogy katonái a félszigeten lévő bázisain kívül lennének. Vlagyimir Putyin elnök szerint a Krímen kizárólag helyi önvédelmi erők tevékenykednek.

Ukrán elemzők szerint viszont a Krímben már legalább 35 ezer orosz katona állomásozik, és több hajóval páncélos nehézfegyverzetet dobott át az orosz hadsereg.

Nemzeti Gárda

Ukrajna korábban már jelezte, hogy nem tesz katonai lépéseket a Krím visszaszerzésének érdekében, mert erre sem ereje, sem pénze nincs elég. A parlament csütörtökön a Nemzeti Gárda létrehozásáról döntött. A 60 ezer fősre tervezett szervezet a határőrség biztosítását és a terrorizmus elleni harcot kapta feladatul.

Az ukrán vezetés szerint – ahogyan azt Jacenyuk csütörtöki bejelentése is jelezte – megvan a veszélye annak, hogy Moszkva a Krím után a délnyugati Herszont, Odesszát és Kelet-Ukrajnát is elszakítaná Ukrajnától, végleg elzárva az országot a tengeri kijárattól.

A bor és olaj is elfolyik a Krímmel

A szakadár krími vezetés közlése szerint a legnagyobb bevételt biztosító turizmus töretlenül fejlődni fog: évente hatmillióan érkeznek a területre, döntően Oroszországból. Szimferopolban úgy vélik, az Oroszországhoz való csatlakozás után ez a szám növekedni fog.

A félsziget vagyongyarapodást is ígér Oroszországnak: minden ukrán állami vagyon a Krími Autonóm Köztársaság irányítása alá kerül, beleértve az ország legnagyobb bortermelő cégét, a Masszandrát, és a Csernomornyeftyegaz vállalatot, amely Ukrajna első számú kőolaj- és földgázkitermelő vállalata. A céggel kapcsolatban már a Gazprom is érdeklődik, az orosz gázóriástól állítólag 11 fős delegáció érkezett a Krímbe, hogy egy új képviselet megnyitásáról – és talán a Csernomornyeftyegaz esetleges átvételéről – egyeztessenek. A vállalat az Azovi-tengeren évente 1,2 milliárd köbméter földgázt termel ki – ez nem túl sok, Magyarország éves gázfogyasztásának tizedét jelenti –, ám a becsült tartalékok növekednek, így perspektívát jelenthet az orosz vállalat számára is. Az orosz import csökkentését megcélzó Ukrajnának pedig tovább szűkíti a mozgásterét.

A Kremllel kritikus orosz elemző, Vlagyimir Milov szerint a gázmezők kérdése lehet az egyik legfontosabb terület, ami miatt Moszkva kész bekebelezni a Krímet.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?