Fülöp, Evelin
15 °C
27 °C

Gyöngyösi: a Krím esély a magyaroknak is

2014.03.16. 19:16

„Az előzmények ismeretében legitim a népszavazás a Krímen” – jelentette ki Gyöngyösi Márton. A parlament külügyi bizottságának alelnöke szerint azután, hogy a Viktor Janukovicsot „nyugati támogatással megdöntő erők” hatalomra jutottak rögtön soviniszta, oroszellenes, kisebbségellenes, magyarellenes nyilatkozatokat lehetett hallani, így nem meglepő, hogy Moszkva közbelépett az orosz ajkúak védelme érdekében.

Gyöngyösi a Nyugat képmutatásának tartja, hogy Koszovó függetlenségét lehetővé tették, ugyanakkor a Krím elszakadását nem támogatják.

Putyin is megmondta

A politikus szerint minden bizonnyal Janukovics kétbalkezessége is hozzájárult ahhoz, hogy magas hőfokot ért el vele szemben az elégedetlenség, de elmozdítása akkor is puccs. Hasonlóan vélekedett korábban az orosz elnök is, aki szerint választásokon nyilván veszített volna Janukovics, ám a kijevi tiltakozások utáni, halálos áldozatokkal járó összecsapások nyomán csak az egyik szélhámost cserélték Ukrajnában másikra. „Választáson szokás dönteni, nem hecckampányokkal” – mondta Gyöngyösi, akinek párttársa, az Európai Parlamentben a Jobbikot képviselő Kovács Béla egy brüsszeli NGO szervezésében a Krímbe utazott megfigyelőnek. Kovács szombaton kijelentette, hogy tiszta és demokratikus népszavazásra számít a Krímben.

Tanulni kéne Moszkvától

„Oroszországtól példát lehet venni saját érdekérvényesítő képessége kapcsán” – vélte Gyöngyösi. A 17 millió négyzetkilométeres, jelentős stratégiai nyersanyagkészlettel rendelkező 143 millió lakosú atomhatalom eredményesen kiállt kisebbsége védelméért, és ezt a leckét Magyarországnak is meg kell tanulnia. „Nem azt kell várni, hogy Ukrajna is csatlakozik az EU-hoz és hogy majd Brüsszel kegyelméből megkapják jogaikat, mert láttuk, hogy Szlovákiában, Romániában sosem volt olyan rossz a magyarok helyzete, mint most” – jelentette ki az EU-szkeptikus politikus.

A Krím esete Gyöngyösi szerint növeli az esélyét annak, hogy Kárpátalja is területi autonómiát kapjon. „Ezt kellene a magyar külügynek kiharcolnia, persze látjuk, hogy a kormány ezt a célt ne tette magáévá” – jelentette ki a Nyugat helytartóinak mondott magyar vezetésről, ami szerinte azért is sajnálatos, mert „Ukrajna bebizonyította, hogy képtelen saját többnemzetiségű voltát megbecsülni, az látszott abból is, hogy a nyelvtörvény visszavonása volt az egyik első intézkedése az új, szerintem illegitim hatalomnak” – mondta Gyöngyösi, megjegyezve, hogy Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök ugyan nem adott zöld jelzést a nyelvtörvény megsemmisítésének, de így is látszik a radikális csoportok túlereje a kijevi hatalomban.

Oroszország a szövetségesünk

Gyöngyösi úgy véli, minden országgal össze kellene fogni, amelynek kisebbsége van Ukrajnában. Így Lengyelország és Románia is szövetséges lehetne. „A lengyel és román diplomáciát hallgatva világos, hogy ugyanolyan típusú politikai elit van hatalmon. Euroatlantista politikai közösségen belül ez az együttműködés nem fog megvalósulni” – mondta Gyöngyösi, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben Oroszország lehet kisebbségi politikánk megvalósításának szövetségese.

A szovjetektől kevésbé függtünk

Gyöngyösi szerint ma Magyarország jobban ki van szolgáltatva a Nyugatnak, mint volt a Szovjetuniónak. „A 40 év szocializmus a moszkvai alárendeltségről szólt külpolitikai és politikai értelemben. De a szocializmus idején legalább volt nemzeti kézben tulajdon. Most ez sincs, ki vagyunk szolgáltatva az euroatlantizmusnak, a nemzeti vagyon pedig szőrén szálán eltűnt” – mondta Gyöngyösi, akaratlanul is Kádár Jánosnak adva egy pontot az elmúlt 25 év kormányaival szemben.

Mivel Gyöngyösi szerint Magyarország akkor számíthat felemelkedésre, ha a nagyobb hatalmak között egyensúly van, ezért „most üdvözlendő Oroszország térnyerése” a Nyugat rovására.