Jenő
-3 °C
6 °C

Putyin: A Krím független állam

2014-03-17T115559Z 529107319 GM1EA3H1FI401 RTRMADP 3 UKRAINE-CRI
  • A Krím még nem orosz, csak független a vasárnapi referendum után
  • Putyin aláírta a Krímet függetlenként elismerő rendeletet, kedden beszél a dumában
  • Ukrajna mozgósít
  • Az EU 21 személy ellen vezet be szankciókat
  • Obama szankcionál, és Európába jön
  • Gorbacsov kiállt a referendum mellett
2014.03.17. 13:01 Módosítva: 2014-03-17 19:40:15
Még nem Oroszország része az ukrán terület, csak független államként kéri a csatlakozást. Moszkva független államként ismeri el a Krímet, emellett közölte az ukrán rendezés feltételeit is. Az EU és az Egyesült Államok közben újabb szankciókat jelentett be a Krím miatt, miközben adatok arra utalnak, hogy Szevasztopolban 123 százalék szavazott vasárnap a referendumon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az óriási többséggel az elszakadást támogató krími népszavazás után a Kreml hivatalos honlapján megjelent rendeletében Krím Köztársaság néven független államként ismerte el a Krímet. Azt is kimondta, hogy ezen belül Szevasztopol városa különleges státuszt élvez. Putyin egyelőre még nem szólalt meg, hivatalosan csak kedden beszél majd a Krímről az orosz parlamentben.

A Kreml bejelentését megelőzte, hogy korábbi ígéretüknek megfelelően az Európai Unió és az Egyesült Államok is szankciókat jelentett be orosz állampolgárok és krími tisztviselők ellen.

Krími Autonóm Köztársaság

Területe: 27 ezer négyzetkilométer

Lakosainak száma: 2,3 millió

Etnikai összetétele: orosz (69 százalék), ukrán 15 százalék, krímitatár (12) százalék, belarusz (1,4), a többin további 20 nemzetiség osztozik, köztük görög, német, olasz, tatár, zsidó, bolgár, karaim.

Megszólalt Mihail Gorbacsov volt szovjet főtitkár is a referendum ügyében, szerinte a népszavazás történelmi hibát javít ki.

A Krímet korábban szovjet törvények alapján csatolták Ukrajnához, az ott élők megkérdezése nélkül. De most az ott élők kijavították a hibát, ez örvendetes

– mondta a BBC szerint. Szerinte nincs ok szankciókat bevezetni Oroszország ellen, de egyébként is bármilyen lépéshez az ENSZ jóváhagyását tartaná szükségesnek.

Újabb szankciókat húztak elő

Az EU külügyminisztereinek hétfői találkozóján elfogadott újabb szankciók alapján nem kapnak beutazási vízumot azok az orosz és krími személyek, valamint közeli családtagjaik, akik érintettek az Ukrajna területi épségét sértő krími akcióban. Emellett befagyasztják a listán szereplők EU-ban lévő bankszámláit is.

A lista 21 szereplője közül tizenhárom oroszországi politikus, a kormányból és a hadseregből. Nyolc további személy pedig a krími, Ukrajna szerint illegitim vezetésből került ki. Március 21-én azonban a lista – amelyről itt olvashat – tovább bővülhet, az EU vezetőinek brüsszeli találkozóján, ahol tárgyalhatnak a társulási szerződésről is. Az EU emellett segítséget ígért Ukrajnának energiafüggősége enyhítéséhez.

Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO is, ismételten jogellenesnek minősítve  a népszavazást, aminek nem fogadja el az eredményét sem.

Barack Obama amerikai elnök is bejelentette, hogy befagyasztják hét olyan orosz kormányzati tisztviselő vagyonát, akik érintettek Moszkva behatolásában a Krím félszigetre. Köztük van Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes és Valentina Matvijenko, az orosz felsőház házelnöke. Emellett további négy ember, köztük Szergej Akszjonov, krími miniszterelnök, és Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök szerepel a listán. Több forrás szerint az amerikai listán ténylegesen befolyásos orosz politikusok vannak, az EU-én viszont sokkal kevésbé fontos embereket büntettek. A korábbi szankciókról itt olvashat bővebben>>>

A Fehér Ház szerint a szankciókkal kemény üzenetet küldenek: következményei vannak az orosz lépéseknek. Obama beszédet is mondott, amiben jelezte, készek újabb szankciókra, amennyiben Oroszország továbbra is beavatkozik Ukrajnában.

Ma este Joe Biden alelnök Európába utazik, ahol találkozik NATO-szövetségeseink, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia vezetőivel. Én is Európába utazom jövő héten

– mondta. Hozzátette, hogy az üzenet egyértelmű lesz, NATO-tagként kiállnak a kollektív védelem elve mellett. A Fehér Ház azt is jelezte, nem zárják ki a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, de most gazdasági segítségben gondolkoznak csak.

Az oroszokat nagyon nem hatotta meg az amerikai lépés, az egyik érintett, Rogozin miniszterelnök-helyettes így kommentálta a Twitteren:

Obama elvtárs, mit csinálsz azokkal, akiknek nincs külföldön számlájuk vagy vagyonuk? Vagy erre nem gondoltál?

Két világ közt a Krím

Akár a törököké is lehet a Krím?

Ezt állítja a török Hürriyet című lap egy 1783. április 19-én Orosz és az Oszmán Birodalom között létrejött szerződésre hivatkozva. Az akkori birodalmak abban állapodtak meg a krími háború lezárásakor, hogy ha egyszer a Krím kivívja a függetlenségét, akkor automatikusan a török fennhatóság alá kerül, írják.

Egyelőre annyi török reakció jött, hogy aggódnak az esetleges dominóhatás beindulása miatt. „Ha egyszer megengedünk egy ilyet, akkor az egész térség instabilitásba süllyedhet" – mondta Ahmet Davutoglu török külügyminiszter Azerbajdzsánra, Grúziára és Moldovára utalva.

Hiába szólt a vasárnapi népszavazás a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról, a krími parlament olyan döntést választott, ami nem következik a Moszkva által támogatott, de senki más által el nem ismert referendumból: Krím mától független ország, amely csak ezután kéri felvételét az Orosz Föderációba.

A helyi parlament – amelyet szeparatista akciói miatt az ukrán törvényhozás hivatalosan feloszlatott – 85 képviselőjével megszavazta a függetlenségről szóló nyilatkozatát. A vasárnapi referendumon hivatalosan  a 2,3 milliós félsziget másfél millió szavazójának háromnegyede adta le voksát.

A hivatalos bejelentés szerint 97 százalékuk az orosz csatlakozás mellett döntött. Egy aktivista ugyanakkor a statisztikai hivatal adatait a választási részvételről szóló adatokkal összevetve kiszámolta, hogy elvileg 123 százalék szavazott volna Szevasztopolban, írja az EuroMaidan, a kijevi tüntetők oldala a Twitteren. Amerikai források is azt állítják, bizonyítékaik vannak visszaélésekre.

Az örömünnep után viszont hétfőn a krími parlament nyilatkozatában az ENSZ-hez és minden országhoz fordul, kérve az új állam mielőbbi elismerését. Az ukrán állam joghatóságát február 21. utántól érvénytelennek tekinti a Krími Autonóm Köztársaság (AKR), amely saját irányítása alá vonja a területén lévő ukrán állami vagyont.

Mégis abház verzió?

Meglepő, hogy a Krím most függetlenségét hangsúlyozza, hiszen ez a népszavazásból sem vezethető le. A szavazók előtt két kérdés volt:

„Támogatja-e a Krím önálló szubjektumként való csatlakozását Oroszországhoz?”

„Támogatja-e, a Krím 1992-es alkotmányának visszaállítását és a Krím státuszának biztosítását Ukrajna részeként?”

A mostani függetlenségi nyilatkozat viszont ugyanolyan helyzetet teremt, mint a 2008-as orosz-grúz fegyveres konfliktus után Grúziában: a belőle kiszakadt Abháziát és Dél-Oszétiát függetlennek ismerte el Moszkva, de nem kapcsolta Oroszországhoz.

Igaz, a Krím kéri a csatlakozás mielőbbi lebonyolítását is, ám a korábbi menetrend nem szólt arról, hogy előtte független országnak nyilvánítaná magát a félsziget. Furcsa az is, hogy miközben a Kijev által el nem ismert krími kormányfő, Szergej Akszjonov először rövid, alig néhány hetes csatlakozási folyamatról beszélt, a népszavazás előtt már úgy nyilatkozott, hogy a a jogi procedúra egy évig is eltarthat, és a Krím csak ezután válik Oroszország részévé.

Az orosz parlament azonban magyarázatot adott a krími lépésre: Szergej Nariskin, a duma elnöke hétfőn kijelentette, hogy Krím annektálása államközi szerződésen fog alapulni. A két állam Oroszország és a Krím.

Új időszámítás

A Moszkvához való csatlakozás egyelőre csak az óraátállításban jön el: a 28 ezer négyzetkilométeres félsziget március 30-án átáll a moszkvai időzónára. (Ez jelenleg két órával tart előrébb, mint az ukrán, ám mivel Oroszországban jelenleg nincs téli időszámítás, a nyári időszakban a különbség csak egy óra.)

A jogharmonizáció azonban még sok buktatót rejteget magában. Az ukrán sajtó szerint jogbizonytalanságot teremt a magántulajdonban is, mivel érvénytelenné válnak az ukrán állam által kiadott papírok, így a tulajdoni lapok is. Igaz ez a termőföldekre és a vállalkozásokra is. A TSZN televízió szerint felmerülhet, hogy a krími kváziállam olyan tulajdont is államosít, amely valójában nem az ukrán államé, hanem magántulajdon, ám azt épp a jogi hézagok miatt nehéz lesz bizonyítani.

Az ingatlanügyletek ezért befagyhatnak a félszigeten, felpöröghet azonban a lopott autók piaca. Az ukrán papírok ugyanis érvényület vesztik.

Kijev mozgósít

Miközben már 777 krími menekültet fogadtak be és helyeztek el ideiglenesen Lvov megyében, az ukrán külügyminisztérium a krími helyzet miatt visszahívta nagykövetét Moszkvából. Az ukrán parlamentben az ideiglenes államfő pedig bejelentette, hogy részlegesen mozgósítja a hadsereget. A kezdeményezést a parlament 450 tagú jelenlévő 308 tagjából 275-en támogatták. (A nagy hiányt a parlamentből az elűzött korábbi elnök, Janukovics pártjának távol maradó képviselői okozzák.)

A mozgósítás az önkénteseket és a katonai tapasztalatokkal rendelkezőket érinti, az épp csak 18. évüket betöltötteket nem – derült ki Turcsinov közleményéből. A mozgósítást az orosz támogatással megvalósuló krími agresszió teszi indokolttá.. Kárpátalján is megkezdődött az önkéntesek toborzása az ismét felálló Ukrán Nemzeti Gárdába, amelynek soraiba telefonon kérhetik a felvételüket a jelentkezők a nyugat-ukrajnai regionális toborzóirodánál.

Az ideiglenes elnök közölte: a Krími  Autonóm Köztársaság úgynevezett népszavazásának eredményét Ukrajna és a civilizált világ sosem fogja elismerni. Turcsinov szerint Oroszország totális háborúval fenyegeti Ukrajnát, de ők diplomáciai megoldást szeretnének.

A Kreml szerint egyszerű a megoldás

Az orosz külügyminisztérium mintegy figyelmeztetésként jelezte, hogy 20 milliárd dollárt követelhetnek majd Ukrajnától az elengedett szovjet államadósság fejében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden intéz beszédet a dumához a krími helyzet miatt. Mondanivalóját megelőlegezheti az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott közleménye az ukrajnai válság rendezési feltételeiről.

  • Létre kell hozni az EU-val és az Egyesült Államokkal közös munkacsoportot, kidolgozandó a garanciális rendszerét Ukrajna semlegességének. (Moszkva leginkább Ukrajna NATO-csatlakozásától tart, bár az EU-csatlakozást sem nézné jó szemmel.)
  • El kell ismerni a krími népszavazás eredményét. Azaz, Ukrajnának és a Nyugatnak el kell fogadnia, hogy Oroszország részévé lesz a félsziget.
  • Új alkotmányt kell életbe léptetni  Ukrajnában, és ezután új választásokat kiírni.
  • Az ukrán mellett hivatalossá kell tenni az orosz nyelvet is.
  • Föderalizálni kell Ukrajnát, azaz nagyobb önállóságot kell adni a többségében orosz anyanyelvűek lakta Kelet- és Dél-Ukrajnának.

Nem kéne szóba állni Moszkvával

Az ukrán parlament elé kerül az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló javaslat, amelyet Oleg Ljasko nyújtott be. A képviselő szerint Ukrajnának emellett kérnie kell a NATO-ba és az EU-ba való felvételét is, emellett teljes harckészültségbe helyezni az egész ukrán hadsereget is.

Eközben az orosz hadsereg épp ma állította hadrendbe az orosz főváros környékén lévő Zvenyigorodban legújabb rakétavédelmi rendszerét, amely a főváros és közép-Oroszország ipari régióinak védelmét látja el. A légvédelmi és rakétavédelmi erők parancsnoka, szerint az év végéig még egy ezredet felszerelnek az SZ-400-as rendszerrel.  Andrej Gyomin közölte, hogy a következő években az SZ-350-es "Vityaz" rakétarendszer és az SZ-500-as rendszer is megjelenik az orosz hadseregben.

A volt szovjet pénzeken is vitáznak

 Ukrajna be fogja nyújtani igényét az Oroszországi Föderációhoz a volt Szovjet Állami Takarékbank Ukrajnát illető betéteire vonatkozóan, 80 milliárd dollár összegre - mondta hétfőn Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter az MTI szerint.

A miniszter szerint azokról a valutabetétekről van szó, amelyeket Oroszország a Szovjetunió örökségeként kapott meg. Ezt az összeget, amely 1992. január 1-jei állapot szerint átértékelés nélkül mintegy 80 milliárd dollárt tett ki, az Oroszországi Föderáció nem egyenlítette ki az Ukrán Állami Takarékbank javára.

Ezenkívül Ukrajna benyújtja igényét az őt illető külföldi ingatlanvagyonra is, ezen belül diplomáciai képviseletekre, repülőgépekre, hajókra és egyéb vagyontárgyakra, amelyek a volt Szovjetunió tulajdonát képezték.

Az orosz külügyminisztérium hamar reagált is erre, szerintük Oroszországban csodálkozással fogadták Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök és Andrij Descsicja külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint a Szovjetunió küladósságainak és aktívumainak kérdését nem rendezték.

Az orosz külügyminisztérium honlapján azt közölte, hogy amennyiben Ukrajna követeléseket támaszt Oroszországgal szemben, és felülvizsgálná a vele 1994. december 9-én kötött, a volt Szovjetunió külső tartozásának és aktívumainak rendezéséről szóló, úgynevezett "nulla" megállapodást, Oroszország követelni fogja, hogy Ukrajna térítse meg a szovjet küladósság Kijevre eső, 20 milliárd dolláros részét. Az orosz külügyminisztérium álláspontja szerint az 1994-es megállapodásban az Oroszországi Föderáció magára vállalta az Ukrajnára jutó szovjet küladósság kiegyenlítésének kötelezettségét. Akkor ez az összeg 6,8 milliárd dollárt tett ki, ami ma megfelel mintegy 20 milliárd dollárnak - szögezte le az orosz külügyminisztérium.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?