Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

A Krímben már otthon van Moszkva

2014.03.31. 13:27

Alig két héttel az Ukrajnától való elszakadásról döntő krími népszavazás után kihelyezett ülést tartott az orosz kormány az addig Ukrajnához tartozó félszigeten. Bár az elszakadást sem Kijev, sem az EU és az Egyesült Államok nem ismerte el, Dmitrij Medvegyev hétfői vizitje Szevasztopolban egy szemernyi kétséget nem hagyott afelől, hogy a krími válság rendezése mindenképp csak azzal záródhat, hogy a világ tudomásul veszi a 28 ezer négyzetkilométeres, 2,3 millió lakosú terület orosz annexióját.

Moszkva már csak arról hajlandó tárgyalni, miként alakuljon a Ukrajna többi részének sorsa: ez derült ki John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterek sebtében megszervezett vasárnapi párizsi megbeszélésein. Krím kapcsán az álláspontok ugyan nem közeledtek – a két diplomata külön sajtótájékoztatót tartott, amelyen Lavrov Ukrajna föderalizációjának fontosságáról, Kerry pedig az ukrán fél tárgyalásokban való részvételének fontosságáról beszélt –, annyi eredménye azonban mégis lett, hogy Moszkva csökkentette erőit az ukrán határnál. Ukrán források szerint a 40 ezres kontingens negyedére csökkent.

A nyugdíj drágább, mint az annexió

Medvegyev már a múlt héten jelezte, hogy a kormány júliusig elkészíti a félsziget fejlesztéséről és szociális kérdésekről szóló programját. A tervek ötmilliárd dollárnak megfelelő infrastrukturális fejlesztésekről szólnak – ennek javát a Kercsi-szoroson átívelő hív vinné el, a vasúti, közúti és kikötőket érintő fejlesztések mellett. Moszkva már mostantól a költségvetéséből finanszírozza a krími büdzsé deficitjét – mintegy egymilliárd dollárt – és innen kapják fizetésüket az állami dolgozók és nyugdíjukat az idősek. A félsziget lakóinak csaknem harmadát nyugdíjasok adják, akiknek nyugdíjára Oroszország csak idén egymilliárd dollárt költ.

Medvegyev vizitje kapcsán – amit a kormány több más miniszterének krími útja előzött meg – az államfő szóvivője közölte: Vlagyimir Putyinnak egyelőre nincsen betervezve krími látogatása.

Fegyencjárat

Kijev már megszervezte a Krímben rekedt katonai erőinek evakuálását, a katonák ott élő családtagjaival együtt. Néhány ezren a félsziget lakosságának 12 százalékát adó krímitatárok közül is Ukrajna többi része felé indultak, főként Kijevbe és az ország nyugati részébe. A szakadár krími vezetés kisajátította a területén lévő ukrán állami vagyont, így a börtönöket is. A félszigeten 3258 rabot tartanak fogva. Ebből ezerötszáz ember nem krími illetőségű. „Ennyi rabot a sztálini idő óta nem szállítottak át” – mondta az Unian hírügynökségnek az ukrán büntetés-végrehajtási igazgatóság kijevi szóvivője. Alekszandr Naumenko szerint a rabok átszállítása példátlanul komoly logisztikai feladatot jelent.

Az ENSZ BT-ben is fellépnek a krímitatárok

„Magukat kozákoknak nevező önvédelmi csoportok járják az utcákat és azzal fenyegetnek, hogy megint kitelepítik a tatárokat” – idézte az Unian hírügynökség Musztafa Dezsemilevet. A krímitatárok parlamentjének korábbi vezetője hétfőn felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában is, ahol az ukrajnai helyzetet tárgyalják meg. Az ENSZ BT március folyamán tizedik alkalommal vitatja meg a krími konfliktust, ezúttal Ukrajna és Litvánia kérésére. Utóbbi az ENSZ BT 10 nem állandó tagjának egyike, és Lengyelországgal együtt meglehetősen aktív az ukrajnai ügyekben.

A duma felmondta a hadiflotta-szerződéseket

Hétfőn az orosz parlament alsóháza egyhangúlag megszavazta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáról Ukrajnával 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását. A 450 fős duma jelen lévő 443 képviselője voksolt igennel, ellenszavazat nem volt.

Az orosz elnök által benyújtott törvényjavaslat szerint a Krím félsziget, és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással megszűnt az orosz-ukrán egyezmények tárgya. A felmondás 4 szerződést érint: az egykori szovjet fekete-tengeri flotta megosztásáról, az orosz hadiflotta krími státusáról és a félszigeten való állomásoztatásának feltételeiről, és az egymás közötti elszámolásról 1997. május 28-án Kijevben aláírt 3 megállapodást, valamint az orosz flotta állomásozásának 2042-ig történő meghosszabbításáról 2010. április 20-án aláírt harkivi szerződéscsomagot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!