Viktátor nem fog hidat építeni

Minden számottevő európai újság írt a magyarországi választásokról, kiemelve, hogy a Fidesz várhatóan ismét kétharmados parlamenti többséggel kormányozhat – írja az MTI.

Kétségbeesett ellenzék, nem korrekt választás

A baloldali Frankfurter Rundschau Nem korrekt választás címmel közölte Ulrich Krökel kommentárját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor győzelmének "rossz mellékíze" van, mert a választás "ugyan szabad és titkos volt, de nem volt korrekt". A legfontosabb "fékező erő az EU", amely ugyan "tétován reagált Orbán antidemokratikus dühöngésére", de megakadályozta, hogy elfajuljon a helyzet. Ugyanakkor mindez nem elég Orbán "tartós hatalmának megakadályozásához" – tette hozzá Krökel.

A konzervatív Die Welt az online kiadásában Boris Kálnoky cikkét közölte Orbán a kétségbeesett ellenzéknek köszönhetően nyert címmel, kiemelve, hogy amikor az urnák lezárása után "kirajzolódott a totális vereség", az ellenzéki szövetség tagjai "mindenféle összefogás nélkül bánkódtak". Kálnoky kifejtette, hogy a Jobbik "megfékezte a rasszista kirohanások iránti hajlamát" és "valamivel civilizáltabban lépett fel" a kampányban, ami hozzájárult "jelentősen javuló" eredményéhez.

„Orbánnak nem elég 4 év, 15-20 kell neki”

A Süddeutsche Zeitung (SZ) címlapján hozza a magyarországi választásokról szóló beszámolót, igaz még nem a végleges eredményekkel. A lap bécsi tudósítója szerint Orbán két tényezőnek köszönheti sima győzelmét: az egyáltalán nem meggyőző ellenzéknek, másrészt saját soviniszta politikai irányvonalának, amivel a Jobbiknak is feladta a leckét. Cathrin Kahlweit úgy látja, hogy a Fidesz a Horthy-éra relativizálásával, nemzeti(eskedő) kultuszával és azzal, hogy nem határolódik el a szélsőjobboldali erőket újjáéleszteni akaróktól, a radikálisok közül is jócskán szerezhetett szavazókat.

Önkényes országátalakítás

A Tageszeitung (TAZ) című országos napilap magyarországi tudósítója, Ralf Leonhard szerint Orbán Viktor az elmúlt években saját kényére-kedvére alakíthatta át Magyarországot. Mindenekelőtt az átszabott választási rendszert említi a lap, amelyben a mandátumok több mint felét az új egyéni választókörzetekben osztják ki, és mivel nincs második forduló, a relatív többség dönt. Leonhard megemlíti a kormánypárt aránytalan befolyását a magyar vidéken, ahol alig van nem fideszes polgármester vezette település. Mesterházyról úgy beszél az újságíró, mint eleve esélytelenről, az LMP-t pedig olyan politikai erőként említi, amelyik szétmorzsolódott a két nagy blokk között. A Jobbik a TAZ cikkében úgy szerepel, mint a miniszterelnök táborából szavazatokat elcsaklizni képes fasiszta párt, amely az Orbán érdekköreiben leleplezett korrupt ügyleteket állította választási retorikája középpontjába.

„A Jobbik az EU legjelentősebb jobboldali pártja”

Magyarországnak újabb négy éven át egy EU-körökben vitatott személy lesz a miniszterelnöke, a konzervatív Orbán Viktor – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A tegnapi szavazásról és a választási eredményekről meglehetősen tényszerűen, szinte minden elemzést és kritikát mellőzve tudósító lap többek között a Georgiai Egyetem politológusának nyilatkozatára hivatkozik. Cas Mudde ugyanis kijelentette, hogy a Jobbik a szavazatok több mint húsz százalékának elnyerésével az elmúlt évek legtámogatottabb jobboldali pártja lett az egész Európai Unióban. Orbán ellentmondásos megítéléséről azt írja az újság, hogy a választópolgárokkal többek között az adó- és rezsicsökkentés miatt sikerült megkedveltetnie magát, az EU-ban pedig főleg pénzügyi és médiapolitikája miatt támadják. A jövőképet nagyjából úgy vázolja a FAZ, hogy mivel Orbán továbbviszi a terveit, várható, hogy a bankszektor nagy része magyar kézbe kerül, a külföldi energiacégeket pedig további terhek sújtják majd Magyarországon. A lap megemlíti Vona Gábor helyzetértékelését is, aki szerint a Jobbik növekvő népszerűsége fontos jelzés a májusi európai parlamenti választások előtt. 

Financial Times: A követségeknek írt az ellenzék

A Financial Times értesülése szerint a baloldali ellenzéki szövetség Budapesten működő külföldi nagykövetségeknek írt levélben sorolta fel panaszait a választási rendszerrel kapcsolatban. Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója az újság online kiadásán hétfő délelőtt megjelent cikkében idézett a Financial Times birtokába került levélből, amely szerint a baloldali szövetség nem tudta kommunikálni üzenetét, mivel az új választási törvények megtiltották a fizetett televízió- és rádióhirdetéseket, a szabadtéri reklámfelületeket pedig Fidesz-közeli cégek ellenőrzik.

A levél szerint a 18 párt közül nyolc "bizniszpárt", amelyeket csak az állami finanszírozásért és a Fidesz-ellenes szavazótábor megosztására hoztak létre. Az ellenzék a levélben felrója azt is, hogy az újonnan állampolgárságot szerzett külhoni magyarok levélben is szavazhattak, a külföldön dolgozó magyaroknak viszont a legközelebbi nagykövetségre kellett utazniuk.

Könnyű győzelem, nehéz feladat

A könnyű győzelem ellenére nehéz feladat elé néz Orbán címmel közölt írást a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. "Ha lakosság számára nem sikerült visszahoznia a fejlődést és a jólétet, az országot további politikai radikalizálódás fenyegeti – írja a szerző. Úgy véli, Orbánnak át kell gondolnia a külföldi vállalatokkal szembeni politikáját, mivel nemcsak a szakemberek, hanem a befektetők is kivonulnak az országból. A nemzetközi cégekre kivetett különadó csak egy a sok "önkényes" törvényalkotási gyakorlat közül. A választások előtt meghirdetett tízpontos programról megjegyzi: "Kétségtelenül nagyravágyó a politikai program. Azt azonban, hogy a nacionalista politika folytatása és a szükséges gazdasági nyitás között (Orbán) összhangot tud-e teremteni, nemcsak a legélesebb bírálói kétlik".

Vészharangkongatás az arcátlan neonácik miatt

A svájci Tagesanzeiger című lap is elsők között említi Orbánék választási győzelme kapcsán a miniszterelnök ellentmondásos megítélését Brüsszelben. A napilap nem vitatja, hogy az Orbán-kormánynak sikerült némiképp csökkentenie a költségvetési hiányt, az államadósságot, az inflációt és a munkanélküliséget, ugyanakkor sorra veszi az elmúlt négy év demokratikus kontrollmechanizmusokat leépítő új jogszabályait, a kormány központosító intézkedéseivel együtt. Ír többek között a gazdaság állami ellenőrzéséről, a privát befektetők elbizonytalanításáról, a magánnyugdíj-pénztárak államosításáról, a választási rendszer „igazságtalanná” alakításáról.

Utóbbi kapcsán azt is megjegyzi a Tagesanzeiger, hogy az EBESZ-megfigyelők már a választások előtt aggodalmaskodtak a választási törvény reformja és a kizárólag fideszesekből álló Nemzeti Választási Bizottság miatt. A legnagyobb okot az aggodalomra a svájciak szerint a Jobbik választási eredményei adják, ezért még az Európai Zsidó Kongresszus elnökének nyilatkozatát is idézik cikkükben. Mosche Kantor szerint pedig a tegnapi nap fekete nap Magyarország történetében. „Az, hogy egy ilyen arcátlan neonáci párt, mint a Jobbik tovább tudott erősödni, vészjelzés kell, hogy legyen egész Európa számára.”

Viktátor nem fog hidat építeni

címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap. A magyar miniszterelnök egy korábbi, a Kuriernak adott interjúját idézi, amelyben Orbán Viktor úgy megjegyezte: minden európai politikus titokban ilyen (kétharmados) hatalomról álmodik, mint amilyet most ő magánénak tudhat. A mostani választáson Orbán kezére játszott az erőtlen és egymással civakodó baloldali ellenzék, amely semmit tudott felmutatni az "öntudatos populistával" szemben - véli a szerző, aki szerint a győzelem mértékét viszont a kormányfő a rá és a Fideszre szabott választási törvénynek köszönheti. A magyar választók fele, akik nem rá szavaztak, arra készülhetnek, hogy Orbán nem fog hidat építeni ellenfeleihez, nem fog kompromisszumot keresni, ez távol áll "Viktator" Orbán természetétől. Ellentámadásokkal, védekezéssel és agresszív retorikával mutatja meg majd az erejét – olvasható a vezércikkben.

Valaczkay Gabriella, Berlin, MTI