Szilárda
2 °C
6 °C
Index - In English In English Eng

A Krím után Kelet-Ukrajna lenne a következő?

2014-04-10T162622Z 250030584 GM1EA4B011K01 RTRMADP 3 UKRAINE-CRI
2014.04.11. 14:24 Módosítva: 2014.04.12. 12:26
Vadászgépek, tankok, negyvenezer orosz katona a határ egyik oldalán, forrongó épületfoglalók a legfontosabb kelet-ukrajnai városokban, miközben a kijevi vezetés a hét közepén ultimátumot adott, pénteken viszont több jogkört ígért a keleti területeknek. A kelet-ukrajnai helyzet feszült, de arról nincs szó, hogy a Krímhez hasonlóan tömegesen vonultak volna utcára az emberek követelve a csatlakozást Oroszországhoz. A nyelvi, kulturális, gazdasági problémák miatt azonban a helyzet nem oldódhat meg könnyen, miközben az orosz katonák sokáig a közelben maradhatnak. Összeszedtük a kelet-ukrajnai események körül felmerülő legfontosabb kérdéseket.

Melyik városok érintettek?

Eltérő mértékben, de három kelet-ukrajnai nagyvárosban, Donyeckben, Harkovban és Luganszkban is feszült volt a helyzet a héten. A megbuktatott volt elnök, Viktor Janukovics egyik legfontosabb hátországában, Donyeckben a tüntetők eredetileg a megyei tanácstól követelték, hogy döntsön az elszakadásról, miután azonban a testület nem ült össze, önhatalmúlag népi tanácsot hoztak létre, és kikiáltották Donyeck régió függetlenségét. Az épület köré szögesdrótból és gumiabroncsokból emeltek barikádokat.

Habár a tüntetők Harkovban önként kivonultak a megyei közigazgatás elfoglalt épületéből, a hét elején ott is kikiáltották önhatalmúlag a szakadárok a saját köztársaságukat, és megválasztották magukat a megyei tanács képviselőinek. Az ukrán hatóságok állítása szerint kedd este már tényleg visszaszerezték a megyei közigazgatás épületét a városban, és azóta nem érkezett hír újabb összetűzésekről.

Luganszkban az ukrán biztonsági szolgálat szerint 60 embert ejtettek túszul tüntetők, akik ezt először tagadták, aztán a többségüket már csütörtökre szabadon engedték. Többen vascsövekkel és fabunkókkal voltak felfegyverkezve, sőt, gépfegyvereket is sikerült szerezniük a tüntetőknek, akik állításuk szerint meg tudják védeni a megyei közigazgatás épületét.

Az UNIAN luganszki tudósítója szerint a városban mintegy ezer tüntető valamivel több mint 10 sátrat állított fel az ukrán nemzeti bank helyi épülete mögött, amivel az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) munkáját szeretnék blokkolni.

A lap szerint többen hosszú távra rendezkednének be, a kijevi Majdanhoz hasonlóan. A tüntetők és a szimpatizánsok folyamatosan élelmet, vizet, takarókat és fát hoznak a helyszínre, a tüzeléshez. A NEWSru.ua szerint a helyzet nagyon kiélezett, mivel a tüntetőknél nemcsak kések és botok vannak, hanem éles gépfegyverek is. A lap szerint körülbelül 1500 aktivistának van fegyvere.

Mik a követeléseik?

A donyecki tüntetők a krími példát követve már azt is meghatározták, hogy legkésőbb május 11-ig népszavazást kell tartani a csatlakozásról Oroszországhoz. Emellett ráadásul arra kérték Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az erőszak elkerüléséhez küldjön orosz békefenntartókat a megyébe.

A tüntetők azt állítják, hogy a saját sérelmeik miatt, nem pedig Moszkva felbujtására fordultak az új kijevi vezetés ellen. A CNN-nek nyilatkozó egyik férfi szerint a fizetése elértéktelenedett, már nem tud enni adni a családjának. A néhány ezer ember által újonnan kikiáltott Donyecki Népi Köztársaságnak még nem volt ideje saját gazdasági program kidolgozására, csak annyit tudnak, hogy a munkásosztályt akarják támogatni, nem pedig „a burzsoáziát".

A szónokok a luganszki közigazgatási épület előtt is elítélték a kijevi vezetést, és megismételték, hogy népszavazást akarnak kiírni a terület szélesebb autonómiájáról. Emellett tizenöt olyan aktivista szabadon engedését követelték, akiket még az ukrán biztonsági szolgálat vett őrizetbe a héten, amiért állítólag erőszakos zavargásokat terveztek.

Mennyire kiterjedtek ezek a tüntetések?

Habár a helyzet feszült, és gyorsan elfajulhat, sem a héten, sem korábban nem lehetett akár csak tízezres tüntető tömegekről sem hallani a kelet-ukrajnai nagyvárosok utcáin. Általában néhány ezer emberről van szó, akik ugyan összetűztek már a rendőrökkel, de komolyabb összecsapások nem alakultak ki.

Mindhárom városban elsősorban a megyei közigazgatás épületére koncentrálódtak a tüntetések, habár Donyeckben az oroszbarát tiltakozók egy ukrán katonai bázis kijáratát is elbarikádozták, és nem engedték elindulni a katonák egyik buszát. A New York Times szerint ugyanakkor a Donyecki Népi Köztársaság valójában egyetlen, igaz, tizenegy emeletes épületre korlátozódik, ahol hétfő óta áram sincs, azt ugyanis lekapcsolták az ukrán hatóságok.

A polgármester mindig lavírozott

A Kommerszantnak nyilatkozó harkoviak szerint ha egy ember hasznot húzhat a helyzetből, az Gennadij Kernesz, Harkov város polgármestere. A lap szerint Kernesz mindig megúszta a zűrösebb ügyeket, és kormányváltások idején is megőrizte pozícióját a város élén. Jó kapcsolatokat ápol mind az Oroszországot ellenző, mind az oroszbarát pártok vezetőivel. Miközben azt hangsúlyozza, hogy Harkovnak Ukrajnában a helye, addig ügyesen nyit az oroszok, de még az oroszokat élből elutasító Jobb (Pravij) Szektor felé is.

„Hogy támogathatnánk ezeket az embereket? Azt hiszik, hogy majd Putyin bácsi jön, és pénzt ad nekik. Szerintem abba kellene hagyniuk az ivást és el kellene kezdeniük dolgozni" – mondta a vascsövekkel az épület körül masírozó fiatalokat szemlélő vendéglős. Nem sokan hiszik, hogy ez a formáció sokáig életképes maradhatna, ugyanis láthatóan nincs mögötte széles körű társadalmi támogatás. Ugyanakkor a régió és a nyugati rész közötti nyelvi, kulturális, politikai és gazdasági különbségek a tizenegy emeletes épület sorsától függetlenül továbbra is fennmaradnak.

Itt is többségében oroszok élnek, mint a Krímben?

A keleti területek szakadárjai egy főként oroszul beszélő régióban élnek, ami szorosan kötődik több ponton is Oroszországhoz. Mint arra a Washington Post is felhívja a figyelmet, Donyeck városában az oroszok többségben vannak ugyan – 48,15 százalék szemben a 46,65 százaléknyi ukránnal –, az egész régiót nézve azonban már más a helyzet. A negyed magyarországnyi donyecki régióban a legutolsó népszámlálási adatok szerint a négymilliós népesség 38 százaléka vallotta magát orosznak és 56 százaléka ukránnak, habár az emberek 75 százaléka jelölte meg az oroszt anyanyelvének.

A leginkább keleti Luganszkban szinte mindenki oroszul beszél, ám ettől függetlenül sem értenek egyet mind abban, hogy csatlakozniuk kellene-e Oroszországhoz. Az idősebbek azt szeretnék, ha Oroszországhoz közelednének, míg a fiatalabbak és az intellektuális réteg az európai integráció felé hajlik. Az épületfoglalók nem túl hosszú követelési listájukon a tüntetőknek követelt amnesztia mellett elsősorban Ukrajna föderalizációját, nem a teljes elszakadást hangoztatják.

Egy nemrég nyilvánosságra hozott felmérés szerint a keleti részeken élők 72 százaléka úgy gondolja, rossz irányba mennek a dolgok, miközben a nyugati, az új kijevi vezetéssel szimpatizáló országrészben 36 százaléknyian vélekednek így. A nyugati részen megkérdezettek közül tízből kilencen azt mondják, az EU-val kell erősíteni a gazdasági kapcsolatokat, míg a keleti részen 59 százalék az orosz vámunióhoz csatlakozna.

De most akkor csatlakoznának Oroszországhoz, vagy sem?

Bár a zömmel orosz anyanyelvűek lakta Kelet-Ukrajnának erős fenntartásai vannak a nyugati résszel szemben, az orosz állam iránti lojalitásuk korántsem olyan egyértelmű, mint a Krím, többségében orosz lakói esetében. A Krím különleges szereppel bírt az orosz történelemben, és csak 1954 óta tartozott Ukrajnához, ráadásul a szevasztopoli bázison és az azt kiszolgáló egységek részeként 25 ezer orosz katona állomásozik a félszigeten. A keleti részen ezzel szemben a regionális öntudat sokkal erősebb, és sokan elsősorban ukrajnai, de még inkább Donyeck-medencei, harkovi oroszként határozzák meg magukat.

A helyzetet bonyolítja, hogy az orosz anyanyelvűek között sokan ukrán nemzetiségűnek vallják magukat, és ez még a keleti területeken és a déli régiókban is igaz. Az orosz állammal szembeni fellépésnek is megvannak a hagyományai a térségben: nem véletlen, hogy Délkelet-Ukrajna volt a hátországa az 1917–1922-es polgárháborúban a fehérek és a vörösek ellen egyaránt fellépő – az utóbbival azonban olykor szövetséget is kereső – Nyesztor Mahno anarchista mozgalmának.

A kijevi vezetés mit szól a történtekhez?

A donyecki régió Ukrajna egyik legfejlettebb területe, az ország GDP-jének csaknem a 10 százaléka innen származik, nagyon erős az acélipara. Ebből is következik, hogy az új ukrán vezetés is sokkal jobban fog ragaszkodni az ukrán gazdaságnak is fontos területekhez.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő a donyecki eseményekre reagálva máris azt mondta, hogy szerinte ez az orosz titkos szolgálatok akciójának második fázisa. Az ukrán kormány szerint az oroszok szítják a feszültséget, és táplálják a tüntetéseket, hogy ürügyet szolgáltassanak az orosz csapatok bevetéséhez.

Az ukrán hatóságok kedd reggel azt jelentették be, hogy terrorellenes műveletet kezdtek a kelet-ukrajnai városok közül Harkovban, nem rohanták azonban meg a megyei közigazgatás elfoglalt épületét Donyeckben. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter figyelmeztette azokat az oroszbarát aktivistákat, akik állami épületeket foglaltak el kelet-ukrajnai városokban, hogy párbeszéd útján találjanak politikai megoldást, vagy máskülönben erővel kell szembenézniük, egyben péntekig adott nekik ultimátumot.

A hét elején Turcsinov még meglehetősen kemény hangon arról beszélt, minden olyan csoportot terroristának tekintenek majd, akik szakadár akciókban vesznek részt. Csütörtökön azonban már korábbi véleményét megváltoztatva ajánlotta fel a tüntetőknek, hogy elnöki rendeletben biztosítja, nem állítják bíróság elé azokat az épületfoglalókat, akik átadják fegyvereiket és hazamennek.

Pénteken Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pedig a donyecki regionális vezetőkkel tárgyalt, és több hatáskört ígért a keleti területeknek. Azt ugyanakkor még nem tudni, ez mennyiben felelne meg az épületeket is elfoglaló tüntetőknek.

Mit reagáltak eddig az oroszok?

Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy – legalábbis egyelőre – Moszkva sem akarja a Krímhez hasonlóan annektálni a területet. Putyin azt állítja, hogy nem akarja megszállni Ukrajnát, de fenntartja magának a jogot az orosz érdekek védelméhez. Azt mondta ugyanakkor, hogy Oroszország valódi párbeszédet kezd az ukrán hatóságokkal.

Az orosz retorikában a polgárháború veszélye került előtérbe. Oroszország figyelmeztette a kijevi vezetést, hogy amennyiben erővel próbálja beszüntetni a tüntetéseket, azzal polgárháborút robbanthat ki, és felszólította Ukrajnát, hogy „hagyja abba az Oroszországra mutogatást" az ukrajnai válság ügyében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Ukrajnának tiszteletben kell tartania a térségben élők törekvéseit. Lavrov pénteken újból kijelentette, hogy Oroszország nem akar magához csatolni délkelet-ukrajnai megyéket.

Ott vannak még az oroszok a határnál? Lehet ebből háború?

Putyin megfenyegette Európát

Csütörtökön Vlagyimir Putyin levelet küldött az európai országok vezetőinek. Ebben figyelmezteti őket, hogy az Ukrajna késedelmes fizetései miatt kritikus helyzet alakult ki, ami „hatással lehet” az európai gázellátás-biztonságra. Illetve Oroszország meg nem nevezett „speciális lépésekre” kényszerülhet a jövőben. Dmitrij Medvegyev kormányfő azt mondta, hogy Ukrajna teljes tartozása Oroszországgal szemben 16,6 milliárd dollár (nagyjából 3520 milliárd forint).

Az orosz külügyminisztérium azt állította, nem hajtanak végre olyan katonai akciót a határ közelében, ami nem lett volna korábban hadgyakorlatként bejelentve. Habár Putyin korábban Angela Merkel német kancellárnak azt ígérte, visszavonnak katonákat a határ közeléből, a NATO és az Egyesült Államok szerint még mindig 30-40 ezer katona lehet Ukrajna közvetlen közelében. A NATO főparancsnoka szerint akár napokon belül megindíthatnának egy komolyabb beavatkozást. Műholdképet is közzétettek a határnál összevont csapatokról.

A BBC-nek nyilatkozó Keir Giles, a Conflict Studies Research Centre (CSRC), orosz ügyekre specializálódott elemzőközpont igazgatója szerint minden készen áll egy esetleges invázióhoz, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valóban ez következik majd. A bizonytalanság azonban sokáig fennmaradhat: szerinte a rövid távú pénzügyi költségek nem érdeklik Moszkvát, ha hosszú távú stratégiai célokról van szó, ezért az ukrán határnál összevont egységek még jó ideig maradhatnak, akárhogy alakul is a helyzet.

Egy beavatkozás azonban nehezen lenne kivitelezhető nyílt háború nélkül, a határvonalak is kevésbé egyértelműek, mint a Krím félszigeten, ahol már ott voltak az oroszok, és aminek a védelme is jóval egyszerűbb. Itt könnyebb út a Kremlnek politikai és gazdasági befolyását latba vetnie, és az orosz anyanyelvűek érdekeire hivatkozva a föderalizációt támogatnia.

És a nyugati országok mit léptek?

John Kerry amerikai külügyminiszter is arról beszélt, hogy orosz ügynökök miatt alakult ki „káosz”, és az események szerinte hasonló ürügyként szolgálhatnának egy orosz beavatkozáshoz, mint a Krím félsziget esetében. A Pentagon bejelentette, hogy az Egyesült Államok megerősítheti katonai jelenlétét Kelet-Európában, és egy újabb amerikai rombolót, a USS Donald Cookot is a Fekete-tengerre vezényeltek.

Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Oroszország nem tesz eleget a feszültségek enyhítéséért, újabb szankciók bevezetése azonban nincs napirenden. Kerry és Lavrov egyetértettek abban, hogy békésen kell megoldani a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetet. A helyzet hirtelen elfajulása ellen szól az is, hogy az EU, Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői a jövő héten leülnek tárgyalni egymással az első ehhez hasonló, négyoldalú megbeszélés keretében. Ennek hangulatától és eredményétől azonban sok függhet majd.