Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Hadsereggel és népszavazással operál Kijev

000 Par7854095
2014.04.14. 12:00

Egyszerre két eszközt vetett be az új kijevi hatalom a kelet-ukrajnai helyzet rendezésére: hétfőre terrorelhárító akció megkezdését ígérte szeparatistáknak nevezett ellenzéki tiltakozókkal szemben Donyeckben, másrészt népszavazást javasol az ország föderalizációjáról.

Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő nem zárja ki, hogy a népszavazásra a május 25-re kiírt elnökválasztással egy időben kerüljön sor. A politikus javaslata lényegében a Moszkva támogatását élvező, zömmel orosz anyanyelvűek lakta Kelet-Ukrajna követelésének támogatását jelentené, bár a népszavazás nem feltétlenül teremt egyértelmű helyzetet. Időhúzásra is jó lehet a saját támogatói és a megállapodási kényszer között lavírozó kijevi vezetésnek is.

Az elnök a parlamenti bizottságok vezetőivel és a frakcióvezetőkkel tartott egyeztető ülésen szólt a népszavazás lehetőségéről. Igaz, Turcsinov ezután hozzátette: szerinte az ország többsége az egységes Ukrajna megőrzése mellett fog szavazni.

Mindenki másként olvassa

Könnyen lehet azonban, hogy a felvetés csupán taktikai: Ukrajna ugyanis nem ismeri el a helyi népszavazást – ezért is tartja illegitimnek a Krím elszakadását kimondó március 16-i referendumot –, így hiába támogatja elsöprő többséggel egy-egy régió a szövetségi berendezkedés kialakítását – elsősorban Donyeck és Harkov megyékben –, ha országosan az igenek nem érik el az ötven százalékot, akkor ez hivatkozási alap lehet arra, hogy minden maradjon a régiben. Ez viszont épp a meglévő regionális ellentétek miatt nem jelenthet majd megoldást. Azok a régiók ugyanis, amelyek a föderális Ukrajna mellett fognak kiállni, saját igazukat látják majd a népszavazás eredményeiben, függetlenül attól, hogy az ország nyugati fele és Kijev révén országosan kisebbségben lennének.

Janukovics nyomán haladna az új hatalom

A Viktor Janukovics elűzése nyomán hatalomra jutott ellenzék egyelőre látható igyekezettel egyensúlyoz saját hívei és a kelet-ukrajnaiak között, egyszerre szólva a referendumról és a szeparatistákkal szembeni kemény fellépésről. Turcsinov hétfő reggelig adott határidőt a kijevi tüntetések forgatókönyvét lemásoló kelet-ukrajnai tüntetőknek arra, hogy hagyják el az általuk elfoglalt megyei hivatali épületeket.

Az ideiglenes elnök terroristáknak nevezte a tiltakozókat. Az orosz külügyminiszter szerint „rendkívüli cinizmusra vall a békés tüntetők terroristákként való megbélyegzése”. „Érdemes felidézni, hogy a Majdanon zajló erőszakot, amely több tucat halálos áldozattal járt, demokratikus megmozdulásnak nevezték, míg a délkelet-ukrajnai békés tüntetést terrorizmusnak, amellyel szemben a hadsereget is be kellene vetni” – idézte a Ria Novosztyi orosz hírügynökség Szergej Lavrovot.

A helyzet iróniája, hogy az elűzött – Moszkva által továbbra is legitimnek tekintett – Viktor Janukovics nagyjából hasonló érvekkel akart fellépni a kijevi, nyugat-ukrajnai tüntetőkkel szemben.

Észrevétlenül járt le az ultimátum

Egyelőre azonban a hadsereget és a rendőrség speciális egységeit nem vetette be Kijev a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai tüntetőkkel szemben. Donyeck és Luganszk megyében a tiltakozók nem adták fel a korábban megszállt hivatali épületeket. Sőt, a Donyeck megyében fekvő Horlivkában hétfőn újabb erővel léptek fel a tiltakozók: 150 szeparatista a város rendőrségi épületét kísérelte megszállni, hogy átállítsa a rendőrséget a saját oldalukra.

Horlivkai tüntetők megrohamozták a városi rendőrség

Délutánra ez részben meg is történt, a BBC egyik videóján látható, hogy a magát az orosz hadsereg alezredesének nevező férfi közli a rendőrökkel: ettől a pillanattól fogva a mellette álló férfi a város belügyi erőinek vezetője, akinek az utasításait ellenvetés nélkül kell teljesíteni.

Horlivka rendőrség a megszállás alatt

A jelenet komikus pillanattal zárul, amikor az alezredes közli: mivel vannak még rendőrök, akik nem álltak át a nép oldalára, ezért az átálltak különböztessék meg magukat úgy, hogy narancssárga-fekete György szalagot helyeznek el az egyenruhájukra. Arra a kérdésre, hogy szalag van-e, az ezredes közölte: „Egyelőre nincs.”

Kromatorszk településen pedig a Donyeckből érkezett szeparatisták hatoltak be egy kábeltévé szolgáltatóhoz, azt követelve, hogy állítsák le az ukrán nyelvű 1+1 és a 5 Kanal tévéadók sugárzását.

Luganszkban sincsen jele annak, hogy a kijevi ultimátum lejárta változást hozott volna: a tüntetők ugyan mégsem támadták meg a megyei hivatal épületét, de átnyújtották követeléseiket a helyi hatalom képviselőinek. Eszerint Luganszk ne ismerje el a kijevi ukrán vezetés legitimitását, és kerüljön szabadlábra minden eddig őrizetbe vett tiltakozó. A tüntetők szerdáig adtak határidőt a helyi képviselőknek álláspontjuk kialakítására. A tüntetők vezetői közölték: utána nem tudnak felelősséget vállalni az eseményekért.