Valér
-1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Krímnél ravaszabban vinné Putyin Kelet-Ukrajnát

Egyelőre úgy tűnik, Oroszország nem kebelezné be Kelet-Ukrajnát, inkább föderalizációval uralná. Az annektálás drága, és aligha lehetne véghezvinni a krímihez hasonlóan puskalövés nélkül. Ukrajna szövetségi átalakítása viszont lehetővé tenné, hogy Moszkva érvényesítse érdekeit, miközben a költségvetést se terhelje meg és még komolyabb nemzetközi konfliktussal se kelljen szembenéznie.

„Ugyanazt a forgatókönyvet hajtja végre Moszkva Luganszkban és Donyeckben, amit a Krímben” – jelentette ki az ukrán ideiglenes elnök az ENSZ főtitkárával folytatott telefonbeszélgetésben, amely során Olekszandr Turcsinov azt javasolta Ban Kimunnak, hogy az ENSZ békefenntartóival közösen folytassanak le terrorelhárító akciót az ország keleti részében.

Az ötlet azt világosan jelzi, hogy az új ukrán vezetés a maga részéről nem hajlandó a Krím elszakadásához hasonlóan tétlenül nézni az eseményeket. Ezt mutatja az is, hogy Turcsinov hétfőn aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a belügyi erőknek a „terrorelhárító akció” megkezdését.

Viszont az sem valószínű, hogy Moszkva tényleg a krímihez hasonló terveket szőne az etnikailag, történelmileg, geopolitikailag bonyolultabb régióban.

Sokban van a gyarapodás

Először is a három legkeletibb megye – Donyeck, Luganszk, Harkov – összterülete 83 ezer négyzetkilométer, ahol összesen 9,5 millió ember él. (A Krímben 26 ezer négyzetkilométeren 2,3 milliós a lakosság.) Ráadásul a félsziget 75 százalékos orosz arányával szemben itt a három megyében összesen a lakosságnak csupán harmada, 3,28 millió ember vallja magát orosznak. Igaz, a megyék központjaiban arányuk magasabb.

A Krím már így is sokmilliárd dollárt leköt, hiszen csak a nyugdíjakra egymilliárd megy el ezentúl az orosz költségvetésből, ugyanekkora a helyi büdzsé mostani hiánya is, miközben ötmilliárd dolláros infrastrukturális fejlesztésről döntött Moszkva. A költségeket növeli, hogy csökken az orosz gázexport is, hiszen amit eddig Ukrajna megvásárolt a Krím ellátására, ezután már alacsonyabb, belföldi áron jut el a félszigetre.

Hivatkozási alapként már most megjelent az orosz kormányzati politikusok megszólalásaiban a félsziget megsegítése, ami miatt a költségvetési dolgozók – például a közoktatásban – prémiumok elmaradásával kell, hogy számoljanak. Valójában nem a Krím annektálása kényszeríti őket erre az áldozatra, hanem az a tény, hogy az orosz gazdasági növekedés idén stagnál és a viszonylag magas olajárak ellenére a közeljövőben is recesszió fenyeget.

„Adj valakit ukrán akcentussal”

Ez persze nem jelenti, hogy a keleti területen Moszkva ne igyekezne érvényesíteni érdekeit, ám ezt kevésbé nyíltan teszi, mint a Krímben, amely potenciális gázforrásai és a Fekete-tengerben elfoglalt pozíciója miatt is kiemelt jelentőséggel bírt az orosz vezetés szemében.

Az ukrán határ mentén a NATO szerint még mindig 40 ezer orosz katona sorakozott fel, és adott esetben akár fél nap alatt képesek lennének behatolni Ukrajna területére. Kelet-Ukrajnában azonban az orosz erők nincsenek úgy jelen, mint a félszigeten, ahol a helyzetet az is megkönnyítette nekik, hogy ott az orosz hadiflotta állandó bázissal, érvényes nemzetközi szerződés révén tartózkodhatott.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen szerintük a helyi ellenálló erők az orosz titkosszolgálattal és a hadsereg parancsnokságával beszélnek arról, hova, mennyi embert kell juttatni az utakon, kit kell lőszerrel ellátni, de még arról is, hogy ki beszéljen és mit mondjon a sajtónak.

„Mindjárt felhív téged valaki a Lifenewstól, mondd el neki, mi a helyzet...Adj inkább valakit ukrán akcentussal, mutatkozzon be a parancsnok helyetteseként mondja el, hogy mik a követelések” – hallatszik a felvételen. A követelések valójában ismertek, ennek lényege

Ukrajna szövetségi állammá való átalakítása, ahol az orosz dominancia ezután könnyebben érvényesülhetne,

például, ha az ottani acélipar, szénipar feletti ellenőrzés megszerzéséről lenne szó.

Olyan felvétel is nyilvánosságra került Horlivkából – ahol hétfőn 150 donyecki szeparatista megrohamozta a rendőrség épületét és a maga oldalára állította a rendőrség egy részét –, amelyen az utasításokat az orosz hadsereg tisztjeként bemutatkozó férfi adta ki a rendőröknek.

Genfi szkander

A keleti tiltakozó akciók külsőségeiben ugyan másolják a Viktor Janukovics elűzését hozó kijevi és nyugat-ukrajnai megmozdulásokat – állandó demonstrációkkal, megyei épületek elfoglalásával, rendőrség átállításával –, de fontos különbség, hogy az utcára vonulók száma messze elmarad a fővárosban ősszel és január-februárban látott százezrektől. A legnagyobb tüntetések a milliós Donyeckben sem érték el az ötezret múlt héten, de még a krími válság aktívabb fázisában sem vonultak utcára sok tízezrek.

Úgy tűnik, hogy a tüntetések nyomásgyakorló eszközként jönnek jól Moszkvának a Genfbe tervezett négyoldalú tárgyalásokra, ahol Ukrajna és Oroszország mellett az EU és az Egyesült Államok fog megjelenni az eredeti tervek szerint csütörtökön.

Ezen az oroszok célja a már korábban említett föderalizáció lehet. Amellett, hogy ez kínálná a legoptimálisabb befolyásolási lehetőséget Moszkvának, nem mellékes, hogy ez egyelőre valóban elérhetőnek tűnik a tárgyalóasztalnál (Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken maga beszélt a keleti területeknek biztosított szélesebb autonómia lehetőségéről), míg a krími forgatókönyv amúgy is költséges megvalósítása lényegében nyílt, kiterjedt háborút jelentene, beláthatatlan globális következményekkel.

Keleten a helyzet

A helyzet így is pattanásig feszült. Összesen már tizennégy városban voltak és vannak kisebb-nagyobb tüntetések, Kelet-Ukrajna mellett többek között még Odesszában is utcára vonultak a demonstrálók. A legfontosabb városokat külön is kigyűjtöttük, de a térképen az adott városra kattintva az összes településnél megnézheti, mi történt ott a napokban.

  • Horlivka: Hétfőn néhány száz tüntető elfoglalta a helyi rendőrkapitányságot. Az oroszbarát tüntetők lövéseket is leadtak, Molotov-koktélt is dobtak, egy rendőr súlyosan megsérült. A rendőrök egy része átállt az oldalukra: a BBC egyik videóján látható, hogy a magát az orosz hadsereg alezredesének nevező férfi közli a rendőrökkel, hogy új parancsnokuk van, akinek utasítását követniük kell. Délutánra újságírókat raboltak el a városban, és elfoglalták a polgármesteri hivatalt is.
  • Szlovjanszk: Hétfőn elfoglaltak egy katonai repteret is a tüntetők. A hétvégén ez volt a tüntetések központja: vasárnap reggel az ukrán hatóságok akciót indítottak a fegyveresek ellen, miután szombaton terepruhások foglalták el a város több hivatalos épületét, köztük az ukrán biztonsági szolgálat helyi főhadiszállását és a rendőrkapitányságot. Az összecsapásokban egy ukrán rendőr meghalt, tíz ember megsérült. A várost teljesen körbevették a milicisták autógumikból emelt barikádokkal, ellenőrzőpontokat állítottak fel. Az EBESZ megfigyelői is a helyszínen vannak.
  • Luganszk: Hétfőn a hatóságok elővigyázatosságból kiürítették a városházát. A tüntetők még az április 7-i héten elfoglalták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) épületét, mellette több ezren sátortábort kezdtek felállítani. Hétfőn átnyújtották követeléseiket a helyi hatalom képviselőinek, eszerint Luganszk ne ismerje el a kijevi ukrán vezetés legitimitását, és kerüljön szabadlábra minden eddig őrizetbe vett tiltakozó. A tüntetők szerdáig adtak határidőt a helyi képviselőknek álláspontjuk kialakítására.
  • Harkov: Vasárnap ötszáz oroszpárti tüntető botokkal felfegyverkezve behatolt a városháza épületébe. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, tíz ember kórházba került. Az április 7-i héten a tüntetők Harkovban is kikiáltották önhatalmúlag a saját köztársaságukat, és megválasztották magukat a megyei tanács képviselőinek, de az ukrán hatóságok kedd estére visszaszerezték a megyei közigazgatás elfoglalt épületét a városban.
  • Donyeck: Szombaton kétszáz tüntető behatolt a helyi rendőrkapitányság épületébe, az odaküldött rohamrendőrök is átálltak az oldalukra. Az oroszpártiak április 7-e óta ellenőrzésük alatt tartják a megyei adminisztráció épületét, a hatóságok nem tettek kísérletet a visszafoglalására. A néhány ezer tüntető eredetileg a megyei tanácstól követelte, hogy döntsön az elszakadásról, miután azonban a testület nem ült össze, önhatalmúlag népi tanácsot hoztak létre, és kikiáltották Donyeck régió függetlenségét. Az épület köré szögesdrótból és gumiabroncsokból emeltek barikádokat.

Az idő Moszkvának dolgozik

Egyelőre Kijev van lépéskényszerben: ha nem talál megoldást a keleti helyzetre, akkor kétséges, hogy sikerül megtartani az elnökválasztást május 25-én. Egy törvénymódosítás nyomán ugyan ez akkor is lehetséges, ha nem szavaznak minden régióban, de politikailag nyilván nem hozna megnyugvást, ha az elszakadásról mind hangosabban beszélő régió – élén a „Donyecki Népköztársasággal” – nem ismerné el a választást.

Ha viszont Kijev katonai erőt vetne be a tiltakozások felszámolására – ahogyan erre egy rendőri áldozat árán Szlovjanszkban kísérletet tett a hétvégén – az könnyedén a szeparatista megmozdulások erősödéséhez vezethetne.

Ráadásul az ukrán gazdaság válsága is csökkenti Kijev mozgásterét. A költségvetésnek továbbra is égető szüksége volna gyors hitelekre. Moszkva decemberben még Janukoviccsal megállapodott egy 15 milliárd dolláros hitelben, ebből hárommilliárd akkor meg is érkezett, az elnök elűzésével azonban leállt az orosz folyósítás.

A nyári szezon ad ugyan egy kis időt Ukrajnának, ám a fűtési szezon közeledtével végképp meg lesz kötve a keze a gázszükségleteit alapvetően az orosz gázimportból fedező országnak.

Kijev Brüsszeltől is tart

Arszenij Jacenyuk ukrán kormányfő bejelentése szerint Kijev egymilliárd dolláros támogatásról szóló szerződést írt alá hétfőn Washingtonnal. Az EU külügyminisztereinek tanácsa hétfői ülésén pedig egymilliárd euró hitel folyósításáról döntött, amellett a 11 milliárd euró mellett, amelyet szigorú feltételek mellett két év alatt juttatna a 45 milliós országnak.

Kijev ígéretet kapott arra is, hogy az EU november elsejéig eltörli az Ukrajnából származó termékek vámtarifáit, ami azonban önmagában nem új kedvezmény, hiszen erről már korábban is beszámolt Jacenyuk, az EU-val való társulási szerződés kapcsán. Igaz, a dokumentumnak eddig ő is csak a politikai részét írta alá, a gazdaságit éppúgy nem, ahogyan arra az emiatt végül elüldözött Janukovics sem vállalkozott.