Frigyes
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Ukrajna: megérkezett a CIA, indul a terrorellenes akció, Putyin röhög az egészen

2014.04.14. 21:45 Módosítva: 2014.04.14. 21:46

Nagyon sok kérés érkezik Kelet-Ukrajnából személyesen az orosz államfőhöz, hogy nyújtson segítséget vagy avatkozzon be "valamilyen formában", állította Putyin szóvivője. Az orosz elnöktől kért védelmet Vjacseszlav Ponomarjov, az Ukrajna keleti részén lévő Szlovjanszk városházáját elfoglaló oroszpárti szakadárok vezetője. A térség több városában korábban számos kormányzati épületet foglaltak el a szakadárok, és a kijevi hatalom ultimátuma ellenére sokan továbbra sem hagyták el azokat. (Részletesen itt olvashat a szakadárok akcióiról.)

Szergej Lavrov egy hétfői moszkvai tájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Oroszország nem avatkozik be Ukrajna belügyeibe, mert ez ellentétes az érdekeivel. 

Megjött a CIA

Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök az utóbbi napokban azzal vádolta meg a CIA-t, hogy az erő alkalmazására bátorította a kijevi vezetést. Ezt az ügynökség a maga részéről cáfolta. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor megerősítette azokat az orosz sajtóértesüléseket, miszerint Kijevben járt a hét végén John Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója.

Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő hétfőn aláírta a kelet-ukrajnai "terrorellenes művelet" megkezdéséről szóló rendeletet. A művelet célja a terrorista fenyegetés leküzdése, illetve Ukrajna területi integritásának megőrzése. Az ideiglenes államfő egyúttal az ENSZ segítségét kérte az akció végrehajtásához. 

Bezárnak a bankok

A Donyecki körzetben hétfőn nem nyitott ki az osztrák Raiffeisen Bank ukrajnai leánycégének öt fiókja a térségben, mint ahogy három másik kijevi központú bank több fiókja sem.  A Platinum Bank például az ügyfelek és a fiókokban dolgozók biztonsága érdekében hozott kényszerű intézkedéssel indokolta érdekeltségeinek ideiglenes bezárását.

 A térségben jelen lévő három orosz bank, köztük a Szberbank (Sberbank) valamennyi fiókja nyitva volt hétfőn.

Az EU szankciókkal bíbelődik

Az Európai Unió közben a szankciók kibővítésén gondolkodik. Bővíteni fogják azok körét, akiket Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtanak, és az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soron kívül összehívása sem kizárt - tudatta magyar újságírókkal Martonyi János külügyminiszter hétfőn.  Az EU úgy értékeli, hogy az utóbbi napok kelet-ukrajnai eseményei nem tekinthetők a válság enyhítésének, sokkal inkább ennek ellenkezőjére utalnak - mutatott rá.

Az osztrák ügyészség közben vizsgálatot indított Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök közvetlen környezetéhez tartozó emberek ellen. Wolfgang Brandstetter igazságügy-miniszter elmondta, hogy az osztrák bűnügyi rendőrség (BKA) az év eleje óta vizsgálódik pénzmosás és más bűncselekmények gyanúja miatt.  A Janukovics mellett meggazdagodott ukrán oligarchák által pénzügyi menedéknek tekintett Ausztria már február végén - az európai uniós (EU) szankciók kihirdetése előtt -  befagyasztotta 18 olyan ember vagyonát, aki a volt ukrán elnök közvetlen környezetéhez tartozik.

Putyin nevet az egészen

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint nem veszi komolyan a nyugati szankciófenyegetéseket, Ukrajnával kapcsolatos taktikája azonban súlyos kockázatokkal jár

- írta a helyzetről az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - orosz és eurázsiai kutatási programjának vezetője.

John Lough hangsúlyozta: 

Putyin magatartásából arra is következtetni lehet, hogy az orosz államfő megítélése szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak nincs kidolgozott koncepciója Ukrajna stabilizálására, és sem az EU, sem Amerika nem érez jelentősebb késztetést az ukrán gazdaság pénzügyi kisegítésére.

A Chatham House szakértője szerint az ukrajnai orosz bajkeverés céljai közé tartozik valószínűleg a május 25-én esedékes ukrajnai elnökválasztás megzavarása is. Ha sikerülne ugyanis szabad választásokat tartani az ország egész területén, annak eredményeként olyan, törvényesen megválasztott államfő kerülhetne Ukrajna élére, akinek személye az országegyesítésre összpontosíthatná a figyelmet, márpedig ez nem jönne jól az Ukrajna föderalizálására törekvő Oroszországnak - áll a Chatham House vezető térségi szakértőjének elemzésében.

  John Lough szerint az ukrajnai válságról csütörtökön kezdődő genfi tárgyalásokon Oroszország ezért valószínűleg azt fogja erőltetni, hogy Ukrajnában dolgozzanak ki menetrendet a gyors alkotmányos átalakításra. Moszkva érve várhatóan az lesz, hogy ennek nincs alternatívája, tekintettel a kelet-ukrajnai térséget elborító káosz mértékére.

Putyin háborúra kényszerülhet

 Putyin ukrajnai stratégiájának ugyanakkor komoly kockázata van.

  • Putyin az orosz állami média szívós támogatásával olyan képet alakított ki Oroszországban, amely a délkelet-ukrajnai orosz ajkú kisebbséget veszélyben lévőnek tünteti fel. Ennek eredményeként viszon3 t ha a kormányépületeket elfoglaló oroszpárti aktivisták tevékenysége erőszakcselekményekbe torkollik, akkor az orosz elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedne a katonai beavatkozás végett, és lehetségessé válna "az eddig elképzelhetetlen", vagyis az orosz-ukrán háború.
  •  A kijevi kormányzat és a nyugati hatalmak nem fogadják el Moszkva várható javaslatát a gyorsított ukrajnai alkotmányos reformról. Putyin ebben az esetben még tovább fokozhatja erőfeszítéseit a kijevi kormány által a fő ipari központok felett gyakorolt ellenőrzés gyengítésére, és ennek részeként valóra válthatja az ukrajnai földgázszállítások leállításával kapcsolatos fenyegetését.
  •  Az orosz gazdasági-katonai nyomás alatt az átmeneti ukrán kormány összeomlik, és ez Ukrajna szétforgácsolódásához vezet, még mielőtt bármilyen alkotmányos reformfolyamat elkezdődhetne.

 A nyugati vezetőknek meg kell érteniük, hogy egy olyan orosz vezetővel van dolguk, aki jobban összpontosít ukrajnai célkitűzéseinek megvalósítására, mint azokra a kockázatokra, amelyek e célok elérésével járnak - fogalmaz hétfői elemzésében a londoni Királyi Külügyi Intézet kutatásvezetője.

Eközben a Krímben: Putyin vezetőket nevezget ki 

 Putyin hétfőn Szerhij Akszjonovot, az eddigi krími miniszterelnököt állította a terület élére. A politikus a március 16-án tartott népszavazás után egy nappal  - egyoldalúan -  kikiáltott Krími Köztársaság ideiglenes kormányzója lett. 

    Az orosz elnök úgy értékelte, hogy Akszjonov sokat tett a Krím és Oroszország újraegyesítéséért, míg az Oroszországhoz március 18-án csatolt félsziget új ideiglenes kormányzója megjegyezte, hogy az érdem Vlagyimir Putyiné. Akszjonov elmondta, hogy naponta mintegy 20 ezer orosz útlevelet adnak ki a krími igénylőknek. 

Az orosz államfő bejelentette, hogy szeptember 14-re tűzte ki a parlamenti választásokat a Krím félsziget törvényhozásába, majd ezt követően megtartják a kormányzóválasztást. 

 Vlagyimir Putyin addig is Szerhij Menyajlo tartalékos altengernagyot, az orosz Fekete-tenger flotta volt parancsnok-helyettesét nevezte ki Szevasztopol ideiglenes kormányzójának. Az eddigi polgármester, Alekszej Csalij a város stratégiai fejlesztési ügynökségének vezetője lett.

Ukrajna elzárta a vízcsapot

 Rusztam Temirgalijev krími első miniszterelnök-helyettes hétfőn azt mondta, hogy jelenleg másodpercenként 16 köbméter víz érkezik a Krímbe az észak-krími csatornán a szokásos 50 köbméter helyett. Az illetékes szavai szerint az Ukrajnából érkező kevesebb édesvíz miatt a Krím néhány területén csökkenteni kellett a mezőgazdasági területek öntözését.

 A Krím saját édesvízforrása igen korlátozott. A félsziget édesvíz-szükségletének csaknem 80 százalékát Ukrajnától kapja úgy, hogy a Dnyepr vize a kahovkai víztározóból még a hatvanas években épített mintegy 400 kilométer hosszú észak-krími csatornán jut el a félsziget északi részéig. A csatornán történik a lakosság ivóvízzel történő ellátása, és innen öntözik a mezőgazdasági művelés alatt álló földeket is. 

Bankok vonulnak ki

Hétfőn jelentette be az ukrán Alfa-Bank, hogy kivonul a Krímből. A cég közleménye szerint "az Alfa-Bank ukrajnai leánycége az ukrán törvényeknek megfelelően folytatott tevékenységet a félszigeten, amelyet Oroszország magához csatolt, ezért megszűnt a jogi alapja ottani jelenlétének".

Szergej Akszjonov, Krím ügyvivő kormányzója, amikor hétfőn megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, azt mondta, hogy bár az utóbbi időszakban több bank kivonult a Krímből és zárta be fiókjait, most ez a tendencia megfordult. Péntekig 80, hétfőn további 30 bankfiók működött, a hét végéig mintegy 130 bankfiók üzemel majd. Tíz napon belül a bankfiókok száma 200-220 lesz, ami a legkevesebb ahhoz, hogy ne legyen fennakadás a lakossági banki kiszolgálásban. Krím kormányzója arra nem tért ki, hogy mely bankok nyitnak fiókokat a Krímben.