Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Orbán: Kereszténységet és heteroszexuális családot

2014.05.08. 12:55

Orbán Viktor volt az egyetlen a WDR (Westdeutscher Rundfunk) regionális közszolgálati műsorszóró Európa Fórum elnevezésű berlini konferenciáját megnyitó szónokok közül, aki nem az ukrán krízist emelte beszédje központjába. A miniszterelnök szinte kizárólag Magyarországról beszélt, és arról, miért volna érdemes más európai országoknak is példát venniük rólunk.

Díszvendégként hívták meg Orbán Viktort ma délelőtt tízre arra a berlini tanácskozásra, amelyen az európai politika és média vezető képviselői találkoztak azért, hogy megfogalmazzák: milyen Európát szeretnének. Az egynapos fórumon Angela Merkelen és az Európai Bizottság elnökén, José Manuel Barrosón kívül felszólal többek között az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz, a brit miniszterelnök, David Cameron, valamint a német gazdasági, külügy-­ és pénzügyminiszter.

10245536 10152398824206093 8030365521878465048 n
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Orbán Viktort a műsorvezető úgy konferálta fel, mint „egész Európát polarizáló” miniszterelnököt, aki országában erősen nacionalista politikát folytat, a média jogait korlátozza, és a parlamentet marginalizálja. „Orbán Viktor biztosan olyan Európát képzel el, amelyben a nemzetállamok erősek. A kérdés az, hogy az elképzelései mennyiben egyeztethetők össze az európai normákkal” – tette hozzá a szpíker.

A miniszterelnök viszonylag kevés kétséget hagyott afelől, hogy szerinte nekünk kellene követni Európát vagy Európának minket. Nemhogy az ukrán válságról nem tett említést, a konferencia címét adó kérdést (Milyen Európát szeretnénk?) is kizárólag magyar fókuszból értelmezte. Azzal kezdte, hogy a közelmúlt választási sikereinek köszönhetően a 7. parlamenti ciklusát kezdheti meg. 30 évnyi politikai tapasztalat jogosítja fel arra, hogy most az egybegyűltekhez szóljon, akik „jól láthatják, milyen igaza volt Churchillnek, amikor úgy fogalmazott, hogy a politika veszélyesebb, mint a háború. Az utóbbiban ugyanis csak egyszer ölik meg az embert.”

Miután Orbán köszönetet mondott Magyarország tíz évvel ezelőtti EU-csatlakozásáért a Nyugatnak, majd a német népnek, végül pedig magának Helmut Kohlnak, kijelentette, hogy a közép­-európai országok EU-­csatlakozása valódi sikertörténet. Ma már Közép­-Európát nem lehet perifériának nevezni, sőt, nincs messze az idő, amikor ez a terület lesz egész Európa fejlődésének motorja.

„Ahhoz, hogy élni tudjunk ezzel a történelmi lehetőséggel, el kellett végeznünk a magunk dolgát” – mondta. Orbán szerint a kommunizmus összeomlása után a következő nézet uralkodott: ahhoz, hogy fel tudjunk szabadulni a kommunista típusú rendszerek másolása alól, nyugati modelleket kezdtünk követni. A gazdasági liberalizmus idején, a 90­-es évek első felében nem is tettünk mást a kormányfő szerint, mint ezeket a mintákat kopíroztuk. Aztán viszont megkezdődött a második követési korszak, az EU-­csatlakozást előkészítő időszak. Ebben a nyugati demokráciákat régi Európaként, a posztkommunista államokat új Európaként emlegették. „Holott közülük egyes nemzetek több mint ezeréves történelemre tekinthettek vissza” – hangsúlyozta a kormányfő. „Ezután egyik pillanatról a másikra minden megváltozott: beütött a 2008­-as pénzügyi válság. Magyarország omlott össze először a krízisben, aztán láttuk, hogy az eurózónát, sőt az egész világgazdaságot megrázza” – magyarázta Orbán. Ekkor jöttünk rá, hogy a Nyugat másolásán alapuló rendszereink nem terhelhetők tovább.

Úgy emlékezik vissza a miniszterelnök, hogy 2008-­ban Magyarország csakis a saját értelmére és bátorságára hagyatkozhatott, hogy kimásszon ebből a gazdasági válságból, és saját, önálló megoldásokat találjon a leküzdésére. Magyarország történelme pedig sikeresen alakult – jelentette ki –, 2010­-ben pártja politikai felhatalmazást kapott arra, hogy az önálló válságkezelési koncepciójukat kidolgozza. Máig jól látszik, hogy ez egy sikeres stratégia volt, és az is maradhat.

A kormányfő szerint támogatóival megújították és megerősítették Magyarországot az elmúlt években. Jól tudja, hogy az európai diskurzusban a strukturális reform egy igen közkedvelt kifejezés, ő azonban úgy véli, hogy nálunk ennél sokkal több történt: új alkotmány, új büntető, polgári és munkatörvénykönyv született, megújult az egész gazdaságpolitika. Olyannyira megerősödtünk Orbán Viktor szerint, hogy ma már joggal tehetünk önálló javaslatokat Európa jövőjével kapcsolatban, és elvárhatjuk a Nyugattól, hogy ezt a jogunkat és szerepünket akceptálja.

A közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt emelte ki, hogy ilyen helyzetben szembe kell néznünk azzal, hogy Európa teli van aggodalommal. Az államok az erősödő szélsőséges erőktől tartanak, a választók pedig a hiányzó európai kapacitás miatt aggódnak, amiatt, hogy Európa globálisan veszít a jelentőségéből. „Az én feladatom most abban áll, hogy megfogalmazzam, miért állnak fenn ezek a veszélyek. Ezek nagyon érzékeny kérdések, puszta említésük politikai rizikóval jár, így a tanácsadók gyakran le is beszélnek róla, hogy ezeket szóba hozzam.” Orbán Viktor mégis problémafelsorolásba kezdett, amelyben elsőként hangsúlyozta, hogy az EU-­ban senki sem élhet a más pénzéből. Magyarország többek között azzal járt elől, hogy igyekezett a lehető leghamarabb visszafizetni az IMF­-hitelt, ezért rögzítette az államadósság maximumát az alkotmányban, és ezért csökkentette az államadósságot.

Az energiaárak csökkentését, a munkanélküliséget és demográfia kérdését szintén a krízisfeladatok között emlegette. Utóbbival kapcsolatban azzal érvelt, hogy a tömeges bevándorlás Európa sok országába nem adhat megoldást a kontinens demográfiai problémáira. „A történelem igazolta, hogy azok a civilizációk, amelyek biológiailag nem képesek fenntartani magukat, eltűnnek” – magyarázta a fórumhallgatóságnak a politikus. „Európa szerencsére nem ebben a helyzetben van, ami viszont biztos, hogy a tömeges bevándorlás mindenképpen feszültségekhez vezet a kulturális és szociális különbségek miatt.”

„Magyarországon család-­ és gyerekközpontú adórendszert vezettünk be” – folytatta Orbán, és hozzátette, hogy a legtöbb európai polgár kötődik a nemzetéhez. A nemzeti identitást nem lehet nem figyelembe venni, a népek büszkeségét nem lehet megsérteni – a jövőben erre szerinte az EU­-nak is több figyelmet kell fordítania. A nemzeti érzület ugyanis nem gyengíti Európát, hanem erősíti.

Az is „sok európai szívét sebzi meg”, hogy a keresztény gyökereiket az EU nem méltányolja eléggé. A kereszténység nem pusztán egy vallás, hanem kultúra, amelyre a civilizációnk épül. És ez nem választás kérdése, hanem ténykérdés. További idetartozó kényes kérdés a családé: férfiaké és nőké. Orbán szerint sokan élnek Európában, akik keresztényi szellemben gondolkodnak a családról. Nem állította a kormányfő, hogy „ne ismernének el alternatív megoldásokat, akár azonos neműek együttélését, azonban a család fogalma a keresztény Európában mégiscsak férfi és nő házasságán kell, hogy alapuljon."

Búcsúzóul annyit mondott a miniszterelnök, hogy Magyarország nemcsak gazdasági, hanem politikai sikerekről is beszámolhat a közelmúltból. Azt ugyan nem javasolja, hogy az európai államok másolják le azt, amit Közép-Európa vagy Magyarország véghezvisz, ennyire nem bátor. De azt kijelentheti, hogy ami Közép-Európában történik, az tanulmányozásra érdemes.