Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Orbán–Tusk-vitában csúcsosodott ki a pozsonyi csúcs

2014.05.15. 15:49

Orbán szempontjából a lehető legrosszabb időpontban tartották meg a visegrádi négyek (V4) csütörtöki csúcstalálkozóját, a GlobeSecet, hiszen fél Kelet-Európa a magyar miniszterelnök beiktatási beszédében elejtett autonómiamegjegyzésen háborog. A pozsonyi ülés ráadásul nyilvános beszélgetés formájában zajlott – sőt, moderátor is volt, méghozzá az Economist brüsszeli tudósítója, Anton La Guardia.

Tényleg elrontotta a hangulatot Tusk

Donald Tusk – hozzá vezetett egyébként Orbán előző és jelenlegi ciklusának első hivatalos útja is – már szerdán megígérte, hogy „el fogja rontani a hangulatot” a találkozón. A jobbközép lengyel kormányfőnél a magyar miniszterelnök beiktatási beszédének az a része verte ki a biztosítékot, melyben Orbán leszögezte: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az önigazgatás, és ezek aktualitását az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete adja.

A lengyel miniszterelnök nem beszélt a levegőbe, és a 444.hu tudósítása szerint az expozékat követő panelbeszélgetés lényegében egy szívélyes gesztusokkal tarkított, de mély értékellentéteket tükröző Tusk–Orbán-vitává vált – annál is inkább, mivel a szlovák Robert Ficót és a cseh Bohuslav Sobotkát leginkább az energiapolitikai kérdések érdekelték. Zárójelben jegyezzük meg, az MTI természetesen csak szőrmentén írt a vitáról, leginkább azt emelve ki, hogy Tusk elismerőleg mondta Orbán után: „ez így jobb volt” (mármint a beiktatási beszédnél).

La Guardia elsőként Orbánt kérte arra, hogy magyarázza el, hogyan is gondolta ezt az autonómiaigényt. A miniszterelnök szerint mivel az államcsőd szélén táncoló Ukrajnát lényegében az EU tartja el, ezért joggal várhatjuk el bizonyos demokratikus normák betartását – ezen az alapon kérhetjük számon a kollektív jogokat.

Orbán és az orosz propagandaszólamok 

Donald Tusk azonban felhívta a figyelmet a sorrend fontosságára: az első az orosz agresszió megfékezése, és csak ezután jön az ukrán demokrácia építése. Orbán ekkor pontosan azokat a frázisokat húzta elő, amelyekkel az ő kormányát szokták nyugaton szekálni: arra hivatkozva, hogy Janukovics elűzése után rögtön eltörölték a kisebbségeknek kedvező nyelvtörvényt, kétségbe vonta, hogy valóban jó irányba mennek a dolgok Ukrajnában. Tusk erre azzal kontrázott, hogy a nyelvtörvény eltörlése hiba volt, de Olekszadr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök alá sem írta.

Nem láttam még példát arra, hogy ilyen hamar korrigáljanak egy hibát.

Tusk arra is rámutatott, hogy a nyelvtörvényre való hivatkozás az incidens óta az orosz propaganda része – azaz diszkréten azzal vádolta meg Orbánt, hogy az orosz hivatalos propaganda szólamait visszhangozza.

Rátolta az autonómiát a kárpátaljai magyarokra

Amikor a moderátor rákérdezett, hogy mégis milyen jogokat kellene kapniuk a kárpátaljai magyaroknak, Orbán csak általánosságban beszélt arról, milyen fontosak is a kisebbségi jogok, majd pedig az ismételt kérdést azzal hárította, hogy áttért magyarról angolra, mert

úgy látszik, nem értenek meg,

és a kárpátaljai magyarokra tolta a saját hibáját, mondván, a konkrét igényekről nem dönthetnek kívülről. Ez a hárítás annál is álságosabb volt, mivel a beiktatási beszédben még büszkén emlékeztetett arra, hogy

Évtizedek óta most először az egész magyar nemzet, az anyaország, a Kárpát-medencei magyarok és a Kárpát-medencén kívül élő magyarok is részt vehettek a nemzet közös döntésében. 

NATO-helyőrségek Narvától Konstancáig?

Tusk egyébként érezhetően sokkal komolyabban veszi a konfliktust, mint visegrádi partnerei, amit egyaránt magyarázhat az otthoni választói elvárás és a lengyelek orosz hatalmi törekvésekkel kapcsolatos évszázados rossz tapasztalatai. A többi miniszterelnököt arra figyelmeztette, hogy az ukrán válságban a szabadságra és a demokratikus értékekre, ne a gáz árára koncentráljanak. Tusk a térség biztonságát úgy látja garantáltnak, ha (amerikai) NATO-csapatok állomásoznak a veszélyeztetett országokban (ez a kívánság lényegében, még ha kisebb egységekkel is, de már megvalósult).

Tusk figyelmeztetése annál is jogosabbnak tűnik, mert kollégái tényleg csak az energiapolitikára koncentráltak. Orbán még beszédében is az európai rezsicsökkentésről beszélt, és Paks II-re utalva leszögezte, hogy a megújuló energiaforrások kedvéért nem szabad a nukleáris energiát háttérbe szorítani. A panelbeszélgetés során pedig elmondta, azért támogatja az orosz befektetéssel megépülő Déli Áramlatot, mert az Európai Unió „elkövette azt a végzetes hibát”, hogy nem adott pénzt a Nabucco megépítésére, ezzel Magyarország választási lehetőség nélkül maradt.

Orbán prognózisa szerint az Ukrajnán átmenő vezetéket a nyáron leállítják az oroszok, mert elegük lesz abból, hogy megcsapolják a tranzitgázt az ukránok. Orbán egyéb területeken is kifejezte az EU magatartásával kapcsolatos elégedetlenségét: szerinte Brüsszel nem tartatja be a gázvezetékek visszafordíthatóságáról szóló irányelvet, ezért a horvátok és a románok sem képesek gázt küldeni Magyarországra.