Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hillary Clinton megbánta az iraki háborút

2014.06.07. 08:18

Megbánta az iraki amerikai intervenció támogatására szenátorként leadott szavazatát Hillary Clinton - írja az MTI. A politikus, aki 2016-ban a Demokrata Párt legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa lehet, hamarosan megjelenő memoárkötetében ismeri ezt el.

A volt külügyminiszter a jövő héten indul országos bemutató körútra Hard Choices (Nehéz választások) című kötetével, amelyből a kiadó először május végén közölt válogatott szemelvényeket. A könyvről ezúttal a CBS televízió honlapjának közlése alapján jelent meg több ismertető az elmúlt napokban az amerikai sajtóban.

A bestseller-gyanús memoár, noha áttételesen sejteti a szándékot, de konkrétan nem ad választ a közvéleményt legjobban izgató kérdésre, vagyis arra, hogy Clinton két év múlva ismét beszáll-e a Fehér Ház megszerzéséért folytatott küzdelembe.

"Indulok-e az elnökségért 2016-ban? A válasz az, hogy még nem döntöttem el" - írta Clinton a személyes és politikai motívumokat elegyítő könyvének 595. oldalán. A volt first lady, aki a 2008-as demokrata előválasztási küzdelemben - az akkor már nehezen vállalható szavazással a háta mögött - alulmaradt az iraki háborút egyértelműen elutasító Barack Obamával szemben, az eddigi legkeményebb bírálatot fogalmazta meg magával szemben, amiért 2002-ben a beavatkozás mellett voksolt a szövetségi felsőházban.

"Sok szenátor később azt kívánta, hogy bárcsak a határozat ellen szavazott volna. Az egyikük én voltam" - írta. "Minél tovább húzódott a háború, minden olyan levéllel, amelyet azoknak a New York-i családoknak küldtem, amelyek elvesztettek egy fiút vagy egy lányt, egy apát vagy egy anyát, fájdalmasabbá vált a hibám" - emlékezett Clinton. A politikus elismerte: akkor jóhiszeműen cselekedett, és úgy hitte - másokhoz hasonlóan -, hogy a lehető legjobb döntést hozta a rendelkezésére álló információk alapján, de mégiscsak tévedett.

Hillary Clinton, aki külügyminisztersége alatt többször is megfordult Moszkvában, sértődékenynek, önkényeskedőnek írta le Vlagyimir Putyin elnököt, aki nem viseli el a kritikát és országában elfojtotta a vitát és a vele egyet nem értőket.

Szíriával kapcsolatban megemlékezett arról, hogy miközben ő a felkelők felfegyverzése és kiképzése mellett volt, Obama kitartott amellett, hogy az Egyesült Államok ne változtasson a politikáján és ne tegye meg ezt a jelentős lépést. A volt külügyminiszter, aki, mint írta nem szeret alulmaradni vitákban, tiszteletben tartotta az elnök érvelését és döntését.

A potenciális elnökjelölt kitért az őt 2008-ban legyőző Obamával való személyes viszonyára is. "Úgy bámultunk egymásra, mint két tinédzser egy kínos első randevún, chardonnayt kortyolgatva" - írta le a riválisával a Demokrata Párt hivatalos elnökjelölt-állításán történt találkozását.

A Clinton-könyvben szó esik a tálibok által Afganisztánban 2009-ben fogságba ejtett és csak most kiszabadult Bowe Bergdahl amerikai őrmesterről is. A katona esetleges, fogolycserével történő kiváltásáról a szerző külügyminisztersége alatt is szó esett, de úgy gondolta, hogy "sok amerikai számára nehéz lett volna lenyelni annyi évi háborúskodás után", ha megnyitották volna az ajtót a tálibokkal való egyezkedés előtt.

A Clinton-emlékiratot első kiadásban egymillió példányban jelenteti meg június 10-én a CBS tulajdonában lévő Simon & Schuster kiadó. A volt first lady a jövő héten több országos tévécsatornának is interjút ad a könyvvel kapcsolatban.