Jusztina
3 °C
16 °C

Kihűlő barátságot kéne felújítani a V4-en

2014.06.24. 18:14
Először beszélhet egymással a V4 keddi budapesti találkozóján Orbán Viktor és Donald Tusk azután, hogy kirobbant Lengyelországban a lengyel kormányfő pozícióját is megrengető lehallgatási botrány. Az Orbánt is érintő kiszivárgott beszélgetés tovább koptatta a magyar kormányfő Paks miatt amúgy is fakuló lengyelországi nimbuszát.

A V4 keddi budapesti találkozóján először beszél egymással Orbán Viktor és Donald Tusk azután, hogy a múlt hét végén kirobbant Lengyelországban a lengyel kormányfő pozícióját is megrengető lehallgatási botrány. A lengyel olajtársaság és a pénzügyminiszter között folyt, Orbánt is érintő beszélgetés tovább koptatta a magyar kormányfő Paks miatt amúgy is fakuló lengyelországi nimbuszát. Kérdés, hogy ez mennyire befolyásolja a keddi csúcsot, bár a konkrét helyzettől függetlenül Lengyelországnak és Magyarországnak, valamint a visegrádi csoport két további tagjának, Csehországnak és Szlovákiának energetikai szinten is sok közös érdeke van.

A rendezvény a záróakkordja Magyarország soros elnökségének. A V4 vezetését egy évre Szlovákia veszi át.

Gázexportőr Lengyelország

Május elején első útja Varsóba vezetett Orbán Viktornak, ahol a lengyel kormányfővel az orosz energiafüggőség csökkentéséről tárgyalt. Donald Tusk nem sokkal korábban felvetette, hogy létre kellene hozni az EU energetikai unióját. Varsónak ezzel hosszabb távú tervei vannak: nem csak olcsóbban juthatna orosz földgázhoz, de amerikai és ausztrál beszállítók fontos tranzitállomása lehetne, sőt, akár energetikai exportőrré válhatna.

Bár papíron az EU az orosz földgáz legnagyobb felvásárlója, amely nélkül az elmúlt 15 év orosz gazdasági növekedése is elképzelhetetlen lett volna, a valóságban ilyen vásárló nem létezik: Oroszország az EU tagjaival külön-külön tárgyal a földgázszállításokról, így a tagországok orosz forrásfüggősége is eltérő.

Bár EU-s szinten a gázfogyasztás 25-30 százalékát fedezik az orosz források, az unió keleti részén ez 60, vagy akár 100 százalékot is jelenthet.

Merjünk EU lenni!

Lengyelország szerint ideje volna annak, hogy a gázszerződésekről Oroszországgal maga az EU tárgyaljon, hogy helyi alkukkal, az érdekeket egymás ellen kijátszva ne tudjon eltérő árakat szabni a Gazprom, amely Németországnak 370, Lengyelországnak 500 dollárért adja a gázt ezer köbméterenként.

„A Visegárdi csoportnak ebben a kérdésben nagyon különböző a nézőpontja” – ismerte el még áprilisban Tusk, akihez a Fidesz újabb parlamenti választása után Orbán Viktor első külföldi útja vezetett – ahogyan négy éve is.)

000 DV1711428

Donald Tusk

Fotó: Odd Andersen

Orbán ..... Putyint

Orbánnak sokáig jó sajtója volt Lengyelországban, nimbusza azonban kissé megkopott a paksi atomerőmű bővítés orosz kézbe adása és a Déli Áramlatban való részvételi szándék miatt.

A róla portrékönyvet írt Igor Janke – a Békemenetek lengyel kontingensét biztosító Rzeczpospolita újságírójának Orbánról szóló könyve magyarul is megjelent – még februárban kijelentette, hogy a magyar kormányfő „stratégiai hibát követett el” és „Lengyelország, valamint Közép-Európa érdekei ellen játszott”, a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megállapodással.

Erre tett rá egy lapáttal a Wprost hetilap, amely kirobbantotta a lengyel politikusok, gazdasági vezetők lehallgatási botrányát. A teljes lengyel politikai elitet megrengető ügy – amely akár előrehozott választásokhoz is vezethet – a hét elején gazdagodott az Orbánnak is beszóló felvétellel, amelyen a lengyel olajvállalat elnöke arról beszél szabadszájú stílusban a lengyel pénzügyminiszternek, hogy a magyar kormányfő túlságosan szorosra fűzte Putyinnal a kapcsolatát a Paksi atomerőmű megépíttetésével és az erre felveendő 10 milliárd eurós hitellel.

Mellbevágott lengyelek

Paks valóban „mellbevágta” a lengyel közvéleményt – mondta korábban az Indexnek Hamberger Judit. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos főmunkatársa szerint azonban szó sincs arról, hogy a neheztelés valóban megmérgezze a két ország kapcsolatát. Nem csak a két ország szorosan összefonódó történelmi kapcsolata miatt, de azért sem, mert alapvetően az érdekeik azonosak.

„Tudják, hogy sok ügyben össze tudunk fogni, függetlenül Pakstól”

– mondta Hamberger, megjegyezve, hogy természetesen Lengyelország is megkötötte a maga megállapodásait Moszkvával, ha saját érdeke úgy kívánta.

Az energetikai unió – aminek létrehötte az Oroszországgal jó gazdasági kapcsolatokat ápoló, az ottani földgázhoz is olcsóbban jutó Németországnak nem érdeke – Magyarország törekvéseitől sem állna távol.

Bár ahogy Tusk utalt rá, berlini és párizsi hátszél nélkül nincs esély az energetikai unió megvalósítására és az európai gázpiacok integrációjára, a folyamatok már most is ebben az irányban haladnak.

Az Európai Bizottság új elnökének tisztségére esélyes – bár a brit kormányfő mellett Orbán által kifogásolt – Jean-Claude Juncker áprilisban kijelentette, hogy a lengyel javaslatot nem lesz könnyű megvalósítani, de ha megválasztják Jose Manuel Barroso utódjának, akkor erre fog törekedni.

Budapest csöndben egyetért

A Déli Áramlat és Paks miatt azonban Orbán nem lehet olyan hangos szószólója az orosz monopólium ellen védelmet nyújtó energetikai uniónak, mint Lengyelország.

Orbánnak azonban nincsen oka arra, hogy az energiaunióval kapcsolatos Lengyel álláspontot nyíltan vitassa. A magyar kormány céljaival nem ellentétes, hogy minél több vezeték érje el Magyarországot, minél több potenciális forrást biztosítva. (Korábban ezt vallotta Gyurcsány Ferenc is a Nabucco és a Déli Áramlat melletti kiállásával, igaz, a Fidesz ellenzékből utóbbit Magyarország függetlenségét veszélyeztető projektnek tartotta.)

000 DV1621240

Donald Tusk és Orbán Viktor

Fotó: Kisbenedek Attila

A diverzifikáció megvalósításába illik bele a Magyarországot Szlovákiával összekötő gázvezeték is, amelyet Orbán és Robert Fico szlovák kormányfő avatott fel márciusban – bár a cső még nincsen teljesen kész és csak jövőre indulhat rajta meg a gázszállítás. Az hazai területen 92 kilométeren át futó szakasz fontossága abban rejlik, hogy annak révén akár norvég forrásokból is juthat földgázhoz Magyarország.

Kelet-Nyugat helyett Észak-Dél

Varsó szerint az energetikai unió segítséget nyújtana az EU keleti tagjainak, amelyek nagyrészt orosz földgazból fedezik szükségleteiket.

Míg a nagyobb súlyú Németország 370, addig Lengyelország és Magyarország 500, Szlovákia 580 dollárt fizet az orosz földgázért ezer köbméterenként

– hívta fel a figyelmet Hamberger. A szakértő azonban megjegyezte, hogy Lengyelországnak távolabbi céljai is lehetnek az elgondolással: Swinoujscieben már épül a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál, ahová idővel amerikai és ausztrál szállítmányok érkezhetnének be. Az észak-déli gázvezetékkel – amely a Balti-tenger lengyel partjaitól a horvát Krk szigetéig érne, áthaladva Magyarországon – Lengyelországnak lehetősége volna rá, hogy fontos elosztó, tranzitországgá váljon, miután kelet-nyugati irányban ezt a pozícióját elvesztette az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat megépülésével.

Az energietikai unió melletti lobbizással Lengyelország ezt szeretné elérni, hogy az ahhoz szükséges infrastruktúra kiépítését 75 százalékban EU-s forrásokból finanszírozzák.

A legoptimistább lengyel forgatókönyvek szerint ráadásul az ország még energiaexportőrré is válhat, ha beigazolódnak a palagázhoz fűzött remények. Bár a merész becslések az idő előrehaladtával mérséklődtek és már nem beszélnek 5 ezer milliárd köbméteres palagáz-tartalékokról, ha csupán az ötöde kitermelhetővé válik, már azzal átírhatja a piacot Lengyelország, amely évente 16 milliárd köbméter földgázt használ fel. (Energiaigényének jelentős részét szénből fedezi, kivívva ezzel a széndioxid-kibocsátás miatt neheztelő államok ellenérzését.)

Háborútól tart Varsó

Az energetikai unió gondolata az ukrán-orosz konfliktus kiéleződésével kapott lendületet Lengyelországban. Hamberger szerint Lengyelország megalapozottan tart attól, hogy valódi háború tör ki Oroszország és Ukrajna között, ami nyilvánvalóan kétségessé teszi az orosz gázszállítások megbízható fenntartását.

Különösen azután, hogy Moszkva az ukrán adósságra hivatkozva immár előre kéri az orosz földgázért fizetendő összeget. Az ukrajnának szánt földgáz szállítása ezért leállt, bár Kijev biztosította az EU-t, hogy a területén áthaladó, Európába tartó földgáz áramlásában továbbra nem lesz fennakadás.