Megtiltják a bosnyákoknak az idegenlégiót
Bosznia-Hercegovina tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatja a külföldi hadszíntéren harcoló boszniai zsoldosokat, írja az MTI a szarajevói lapokra hivatkozva.
Mostantól hivatalosan is bűncselekménynek tekintik azt, ha az ország állampolgára külföldi összecsapásokban vesz részt az adott ország katonai, félkatonai vagy félrendőri erőinek oldalán.
A döntés oka, hogy a szíriai összecsapásokban bizonyítottan több tucat bosnyák harcol a szélsőséges iszlám szervezetek soraiban.
A Dnevni Avaz című napilap szerint legalább nyolcvan boszniai harcos vett részt a szíriai háborúban, húszan valószínűleg meghaltak, míg körülbelül negyvenen már visszatértek Bosznia-Hercegovinába.
Öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik katonai vagy félkatonai alakulatokat szerveznek külföldi harcokra, illetve felkészítik, kiképzik az önkénteseket. Négy évet kaphatnak azok, akik nyilvánosan vagy a médián keresztül a külföldi harcokban való részvételt népszerűsítik.
Magyarországon csak a NATO
A magyar büntető törvénykönyv szerint egytől öt évig terjedő börtön jár annak a magyar állampolgárnak, aki idegen fegyveres szervezetbe belép, függetlenül attól, hogy ezt itthon, vagy bármely más országban teszi.
Idegen fegyveres szervezet számára toborozni, vagy ilyen szervezetbe embereket közvetíteni sem szabad, emiatt nem csak magyar állampolgárokat, hanem külföldieket is üldözni lehet a törvény alapján, de csak Magyarországon. A Btk. szerint büntetendő a toborzás, az emberek közvetítése, a külföldi fegyveres szervezetbe való belépés, erre való ajánlkozás, de az ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen való részvétel is.
A törvény kivételként kezeli a „szövetséges fegyveres erőt” – ez a NATO-t jelenti, a NATO-csapatokhoz való csatlakozás tehát nem bűncselekmény. Ha valaki tizennyolc évesnél fiatalabb gyerekeket toboroz vagy közvetít külföldi hadseregbe, akkor súlyosabb (kettőtől nyolc évig tartó) börtönbüntetést kockáztat.