Vilmos
10 °C
22 °C

Társulási dömpingnap az EU-nál

2014.06.27. 10:55

Aláírta pénteken a társulási szerződést az EU Moldáviával, Grúziával és Ukrajnával.

Kijev ugyan korábban már szignálta a megállapodást, ám akkor csak annak politikai részét. A közös szabadkereskedelmi zóna létrehozását jelentő megállapodás gazdasági részét azonban nem, erre csak pénteken került sor.

Ebbe bukott bele Janukovics

Ez volt az a megállapodás, amelynek aláírásától Viktor Janukovics elnök néhány nappal a Keleti Partnerség vilniusi csúcsa előtt elállt. Az ukrán elnök döntése indította el november végén azt a tiltakozássorozatot, amely Kijevben összecsapásokhoz, végül az elnök elmeneküléséhez vezetett. Az ellenzék hatalomra jutása viszont Krímben és Kelet-Ukrajnában vezetett mozgolódáshoz, amelynek a végén a félsziget márciusban egy Kijev szerint illegitim népszavazás után elszakadt Ukrajnától és csatlakozott Oroszországhoz. Kelet-Ukrajna pedig polgárháborúba sodródott.

Hogy Janukovics fenntartásai a szerződéssel szemben mégsem voltak teljesen alaptalanok, azt mutatta az is, hogy Arszenyij Jacenyuk kormányfő sem sietett az aláírással.

Moszkva ellenlépést tesz

Az orosz vezetés már novemberben is jelezte, hogy amennyiben Ukrajna aláírná a társulási szerződést az EU-val, akkor kénytelen lesz felülvizsgálni az ukrán áruk orosz piacon való megjelenésének feltételeit. Mivel onnan kedvezményesen juthattak a termékek Oroszországba, Moszkva szerint ez a felülvizsgálat nélkül oda vezetett volna, hogy az Ukrajnába vámmentesen jutó európai termékek is könnyen az orosz piacra kerülhettek volna.

Moszkva már Novorosszijáról beszél

Vlagyimir Putyin szerint Ukrajna széteséséhez épp az vezetett, hogy külső erők mesterségesen kényszerítették az országot arra, hogy az EU és Oroszország között válasszon. Az orosz elnök szerint aggasztó, hogy szomszédjánál alkotmányellenes csínnyel jutottak hatalomra az ellenzékiek.

Beszédes, hogy a RIa Novosztyi anyagában már ukrajnai és novorosszijai eseményekről szólnak. Novorosszija (Új-Oroszország az a terület, amely a szakadár Donyeck és Luganszk megye közösségét jelenti, beleértve akár Ukrajna déli sávját, egészen Odesszáig.

Az orosz vezetés ezért rendszeresen hangsúlyozta: nem szankciókra készül Ukrajna ellen, hanem csupán saját piacának védelmét biztosítja.

"A megállapodásban nincsen semmi, ami káros lehetne Oroszország számára"

– jelentette ki az aláírás után Herman van Rompuy, az EU elnöke.

A megállapodásokat még az érintett országok parlamentjeinek is jóvá kell hagyniuk, bár ez a három ország esetében valószínűleg a közeljövőben meg is történik, igaz, Moldáviában kevésbé egyöntetű a politikai erők támogatása, mint a másik két országban.

Bár a megállapodás nem jelenti az EU-tagság előszobáját sem, a grúz kormányfő  Irakli Garibasvili kijelentette: bízik benne, hogy országa hamarosan az EU teljes jogú tagja lesz.

Hasonlóan nyilatkozott Petro Porosenko is. Az ukrán elnök szerint a szerződés Ukrajna csatlakozásának kezdetét jelenti.

Stefan Füle, az EU bővítési biztosa azonban igyekezett lehűteni a kedélyeket: egyelőre korai Ukrajnáról EU-tagjelöltként beszélni.

A Gazpromnak nem kell cső

„Azt csinál Ukrajna a gázvezeték-rendszerével, amit akar, nekünk a Déli Áramlat elkészültével nem lesz rá szükségünk”

– jelentette ki Alekszandr Medvegyev. A Gazprom elnökhelyettese erről annak kapcsán beszélt, hogy az ukrán vezetés az EU-t szeretné bevonni az országon áthaladó, Oroszországot az EU-val összekötő gázvezeték kezelésébe.

Medvegyev felhívta a figyelmet, hogy az ukrán vezetékek már 35 évesek, jelentős összegre van szükség a felújításához.

Ukrajna abban bízik, hogy ezt EU-s részvétellel megvalósítja. „Ezzel megállíthatjuk a Déli Áramlat építését, mert azt a mennyiséget, amelyet az a vezeték szállítana Európába elbírja majd az ukrán hálózat is” – idézte Jacenyukot az RBK.ru.