Gusztáv
-8 °C
-1 °C

Kubában dekkol a terroristanagyi

2014.08.07. 07:29
Tudják, ki a világ legveszélyesebb terroristája? Az FBI tízes listája szerint kilenc iszlám fundamentalista férfi és egy 67 éves nagymama verseng a címért. A legkeresettebb gonosztevők közé tavaly került be először nő: ő Assata Shakur, egy 20 éve Kubában élő afrofrizurás asszonyság. Az ultrabaloldali, radikális fekete körökben legendaként számon tartott néni előtt egy rakás hiphopelőadó tisztelgett már, nem véletlenül: egyéb címei mellett arról is ismert, hogy ő a gengszterrapperséget halálosan komolyan vevő néhai Tupac nagynénikéje és keresztanyukája.

Hogy mit csinál a nagyi, akire kétmillió dolláros (vagyis majdnem félmilliárd forintos) vérdíjat tűztek ki? Elsőre úgy tűnik, nem túl sokat. Egy havannai propagandarádió angol nyelvű adásának szerkesztője, magát politikai menekültnek mondja, akinek a feketék elnyomása, a rasszizmus és üldöztetés elől kellett Castróékhoz távoznia.

A múltja dicsőségesebb és botrányosabb: a hetvenes évek elején a vádak szerint egy rakás bűncselekményben vett részt bombatámadásoktól bankrablásokon át gyilkosságokig.

Black Power

Assata Shakur a Fekete Párduc Párt néven elhíresült militarista csoport tagja volt, majd a teljes illegalitás terepét választó Fekete Felszabadítási Hadsereg (BLA) fő szervezője, lelke, ideológusa. Ez a harciasan öntudatos fekete ellenkultúra korszaka, amikor a Martin Luther King által hirdetett erőszakmentesség helyett már inkább a durvább és szeparatistább Black Power volt népszerű – a merészebb utópiákban az USA délkeleti államai helyén egy független fekete államot vizionáltak.

A rasszizmus elleni küzdelmet a szocializmussal, később az anarchizmussal vegyítő BLA rablásokból finanszírozta magát, és kifejezetten utaztak a rendőrökre. A hetvenes években 18 egyenruhást raboltak el, többet meg is öltek, volt, akit gyakorlatilag kivégeztek. Nem meglepő, hogy a belföldi terrorizmus legveszélyesebb szervezeteként tartották számon.

Halott járőr a leállósávban

Shakur legismertebb – azóta is vitatott – bűncselekménye is egy rendőrgyilkosság volt. 1973 májusában egy rossz hátsólámpa miatti közúti igazoltatás torkollott egy járőr és az autó sofőrjének halába. Nem sok kellett hozzá, hogy tarantinós stílusban mindenki ott maradjon a New Jersey-i autópálya leállósávjában: a másik intézkedő rendőr és a kocsi két utasa is súlyosan megsérült.

Nem tiszta, hogy pontosan mi történt, nagyjából annyi tudható, hogy a megállított autóban utazó feketéknél a rendőrök fegyvereket találtak, valamint egy, a potenciális áldozatok listáját tartalmazó füzetet – de hogy ezután mi történt, arra mindenki máshogy emlékszik vissza. Az biztos, hogy az intézkedő rendőrt saját fegyverével lőtték le, az anyósülésen utazó Assata Shakur pedig ezért életfogytiglanit kapott egy sokat vitatott, hamis rendőri vallomásokkal is tarkított perben.

A Harlemben felnőtt, radikális fekete aktivistával a börtönben a szokásosnál is jóval durvábban bántak. Már akkor sem kapott normális ellátást, amikor sebesülten bevitték, később pedig állítása szerint rendszeresen verték és kínozták. Egy évig volt magánzárkában, a bánásmód miatt még az ENSZ emberi jogi bizottsága is elmarasztalta a hatóságokat. A kemény fellépést a fekete polgárjogi mozgalom politikai támadásként tálalta, az ügyvédek a perben részrehajlással, előítéletességgel vádolták meg az esküdtszéket, de végül nekik kellett bocsánatot kérni a rasszista vádak miatt.

A per körüli hírverés, a kínzások csak növelték renoméját a nyomornegyedekben és a radikális baloldali értelmiségnél, hivatalos körökben meg első számú közellenség lett.

Bár életfogytiglanit kapott, az ítélet után Shakur csak két évig volt börtönben. 1979-ben fontos látogatói voltak, hamis papírokkal három fekete párduc érkezett beszélőre. A ruháik alatt becsempészett fegyverekkel két börtönőrt túszul ejtettek, és társukat stílszerűen egy eltulajdonított rabszállítón szöktették meg.

A rendőrség éveken át tartó hajszája eredménytelen volt. Hiába tették tűvé többször is egész Harlemet, az ajtót bérházról bérházra a lakókra törő gépfegyveresek csak még inkább az ő oldalára állították a környéket. Amikor New York rosszabb hírű utcáit körözési felhívásokkal ragasztották tele, reggelre „Assata Shakur is Welcome Here” feliratú ellenplakátok tűntek fel a falakon.

Cuba libre

Az éveken át tartó sikeres bujkálás után Assata Kubába ment, ahol politikai menedékjogot kapott, egy évvel később ráadásul a lánya is kimehetett hozzá. A róla szóló kubai dokumentumfilmet még Fidel alatt állami támogatással mutatták be, de legendáját főleg saját könyvei építik. Önéletrajzát (pdf) éppen most adták ki ismét Angliában, a rendőrgyilkosság részleteit homályban hagyó szöveg egyetemi tananyag lett a fekete társadalmi-politikai mozgalmakkal foglalkozó szemináriumokon, Hands-Off-Assata néven kampányt is szerveztek mellette.

Szélesebb körökben viszont a zene tette kultikussá figuráját, a Public Enemytől és a Rootstól Jay Z-ig rengetegen énekelték meg a nevét. Ehhez Tupackal való rokonsága is kellett: van is olyan apokrif legenda, hogy a '96-ban lelőtt rapper valójában nem is halt meg, hanem szépen kiment Havannába a nénikéjéhez, ahol azóta is boldogan koktéloznak.

Most a rendőrgyilkossági eset évfordulója adta az apropót az FBI-nak, hogy Assata Shakurt feltegyék a topterroristák listájára. Azzal érvelnek, hogy a listán eredeti nevén, Joanne Deborah Chesimardként feltüntetett nő ma is kapcsolatot tart nemzetközi terrorszervezetekkel, de legalább ennyire lehet szimbolikus jelentősége a megszerzésének.

Kuba idáig ellenállt az amerikai kiadatási kérelmeknek, pedig a New Jersey-i hatóságok a pápa kubai látogatása előtt még II. János Pál közbenjárását is kérték emiatt, de hiába. Amióta viszont Mandela temetésén Obama látványosan kezet fogott Raul Castróval, megint elég sokat beszélnek a kubai–amerikai kapcsolatok rendezésének esélyéről. A szigetország körüli embargó feloldásának egyik legfőbb feltétele állítólag a Kubában befogadott, otthon körözött amerikaiak kiadása lenne. Ha ez esetleg egyszer tényleg bekövetkezik, Assata lehet sok évtized után az első legális kubai export Amerikába, újabb muníciót adva majd az antirasszista kapitalizmuskritikáknak.