Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Porosenko: Megindult az orosz behatolás

2014-08-28T194650Z 202752382 GM1EA8T0A8S01 RTRMADP 3 UKRAINE-CRI
2014.08.28. 12:32 Módosítva: 2014.08.28. 20:48

Amit eddig tudunk

  • Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében vannak már az orosz harckocsik - jelentette pénteken az ukrán média.
  • Porosenko ukrán elnök csütörtök délben bejelentette, hogy orosz reguláris erők hatoltak be Ukrajnába, ami új fejezetet nyithat a konfliktusban
  • Előtte a szakadárok egyik vezetője beszélt arról, hogy orosz katonák nyaralás helyett küzdenek az oldalukon
  • Moszkva visszautasítja a vádat, kijelentve, hogy sem katonái, sem fegyverei nincsenek Ukrajnában
  • Az ukrán erők Délkelet-Ukrajna több pontjáról orosz ellentámadásról számolnak be
  • Mindez egy nappal a sikertelen minszki orosz–ukrán csúcs után történt
  • Az ukrán kormány szükségállapot bevezetéséről dönthet, Porosenko az ENSZ BT ülésének összehívását kérte
  • Washington óvatos, több EU-s vezető elítélte az orosz lépéseket

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében vannak már az orosz harckocsik - jelentette pénteken az ukrán média.

A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok - eleget téve az orosz elnök kérésének - pénteken beleegyeztek abba, hogy humanitárius folyosót nyissanak, amelyen az általuk körbezárt ukrán katonák elhagyhatják a harcteret.

Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" a Rosszija 24 tévének nyilatkozva pénteken közölte, hogy készek humanitárius folyosót nyitni, de a katonáknak ott kell hagyniuk páncélozott katonai járműveiket és lőszereiket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este szólította fel a lázadókat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat a Donyeck melletti Ilovajszk városánál, ahol egy hete súlyos harcok folynak.

Porosenko: betört Ukrajnába az orosz hadsereg!

A hadseregvezetéssel tárgyalva az ukrán elnök csütörtökön bejelentette, hogy Kelet-Ukrajnába betört az orosz hadsereg. Petro Porosenko nyilatkozata lényegében azt jelenti, hogy immár nem az oroszbarát, Moszkvából burkolt támogatást élvező szeparatistákkal küzd, hanem hogy nyílt háborúban áll Oroszországgal.

Meddő volt a minszki randevú

Az már a találkozó előtt is sejthető volt, hogy áttörést nem hoz Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin találkozója, bár azt, hogy mennyire volt meddő a megbeszélés, azt az ukrán elnök csütörtöki nyilatkozata tette egyértelművé.

Putyin szerdán még úgy nyilatkozott, hogy bízik az Ukrajnába „véletlenül áttévedt deszantosok” ügyének mielőbbi rendezésében, igaz, eközben a tíz katona Kijevben egy nyilvános sajtótájékoztatón beszélt az orosz sajtó és az orosz vezetés hazugságairól, amellyel berángatták az orosz katonákat a háborúba. Válaszul Voronyezsben folytatódott a nyáron donyecki szeparatisták által elfogott ukran Negyezsda Szavcsenko pilótanő pere.

A minszki vizit – amelyen a belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko mellett az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, Catherine Ashton is részt vett – eredetileg egy Oroszországgal közösen megfogalmazandó rendezési terv kidolgozását célozta volna meg, Putyin rögtön kitért a felajánlás elől, felismerve, hogy így közvetve elismerte volna, hogy valóban támogatja a szeparatistákat. „Őszintén szólva mi nem fogalmazhatjuk meg, hogy milyen feltételek mellett jöhet létre tűzszünet Kijev, Donyeck és Luganszk között. Ez nem a mi feladatunk, hanem Ukrajnáé” – mondta az orosz elnök.

Hogy komoly bejelentésre készül az elnök, azt már jelezte az is, hogy az államfő hivatalos honlapján közölték, Porosenko lemondja csütörtökön esedékes törökországi vizitjét.

Porosenko kora este már azt mondta, hogy a helyzet bonyolult Kelet-Ukrajnában, de ellenőrzésük alatt tartják, és nincs ok a pánikra. Szerinte az orosz katonák azért érkeztek, hogy megsegítsék a szakadár erőket, amik nem bírták az ukrán hadsereg nyomását.

A NATO is bejelentette, hogy műholdképeik alapján jóval több, mint ezer orosz katona van Ukrajnában, és a szeparatisták oldalán harcol. A Reuters úgy tudja, hogy pénteken a 28 NATO-tagország és Ukrajna is rendkívüli ülést tart.

3-4 ezer orosz lehet Kelet-Ukrajnában

Az egyelőre nem derült ki, hogy Porosenko az első nyilatkozatával az egyik szakadár vezető interjújára reagált-e, vagy pedig más információik is vannak az eddig is átáramló „önkéntesek" mellett reguláris erők behatolásáról is.

A Vesti.ru orosz hírportálnak nyilatkozó Konsztantyin Zaharcsenko szakadár vezető kissé romantikus színezetben festette le az oroszok beáramlását, és arról beszélt, aktív állományban lévő katonák is vannak közöttük. Zaharcsenko szerint a katonákkal együtt összesen 3-4 ezer orosz segíthet nekik.

„Olyan katonák küzdenek az oldalunkon, akik

ahelyett, hogy a tengerparton töltenék a kimenőjüket, inkább velünk, testvéreikkel harcolnak a szabadságért"

– idézte a szakadár vezetőt az al-Dzsazíra.

Moszkva nincs a spájzban

„Csak tíz orosz katona van Ukrajnában – az a tíz desszantos, akiket a héten fogtak el, miután véletlenül átlépték a határt" – állította Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-nagykövete a BBC-nek. Azt azért elismerte, hogy vannak rajtuk kívül a szolgálattól már visszavonult katonák, és éppen szabadságon lévő katonák is, de „mind önkéntesként".

„Már a múlt héten és az az előtti héten vádolták Oroszországot azzal, hogy katonai konvojok tartanak Ukrajnába, mindezt cáfoltuk akkor is, most is. Ezeknek a vádaknak semmi értelmük“

idézte az ITAR-TASZSZ Andrej Kelint, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) Oroszország képviselőjét.

Vjacseszlav Nyikonov, Putyin Egyesült Oroszország pártjának egyik fontos képviselője is arról beszélt a BBC-nek, hogy az ukránok csak kitalálták az orosz beavatkozást, hogy ezzel magyarázzák a vereségeiket. „Biztosíthatom, nincsenek állománybeli orosz katonák Ukrajnában" – mondta.

Száz halott orosz katona

A hivatalos moszkvai nyilatkozatokra némileg rácáfol a Putyin által létrehozott Emberi Jogi Tanács tagjának nyilatkozata Ella Poljakova – aki a Katonaanyák Szövetsége érdekvédelmi szervezet vezetője is – kijelentette: kedden száz sérült katonát szállítottak katonai repülőn Szentpétervárra – tudatta a Kremllel kritikus Dozsgy tévécsatorna. Hogy ilyen nagy számú katona hogyan sérülhetett meg, arra nem sikerült választ találni. Poljakova két dagesztáni származású katona halála kapcsán kérdéssel fordult a Nyomozati Hatósághoz.

A hivatalos válasz szerint a két szerződéses katona Rosztov megyében – az ukrán határnál – hadgyakorlaton vesztette életét.

Csütörtökön Poljakova már száz halott katonáról és háromszáz sebesültről számolt be a Reutersnek. A szemtanúkra és az áldozatok hozzátartozóira hivatkozva elmondta, hogy a Donyeck melletti Sznyizsne településen augusztus 13-án egy lőszerekkel teli teherautó aknatűz alá kerülve felrobbant, ez okozta az áldozatok nagy számát, és egyúttal igazolta, hogy orosz erők jelen vannak Kelet-Ukrajnában.

Nem találják fiaikat

Megszaporodott azok száma is, akik napok óta nem tudnak kapcsolatba lépni a hadseregben szolgáló hozzátartozóikkal. „A katonáknak a hadsereg által kiadott sim-kártyájuk van, kedvezményes díjjal. Ha ez valami miatt nem működne, akkor a család megkeresésére is biztosítnia kell a hadseregnek, hogy az édesanya kapcsolatba léphessen katona gyermekével” – írta le a szokásos ügymenetet Valentyina Melnyikova. Az orosz Katonaanyák Szövetségének Bizottságát vezető jogvédő szerint ha ezt nem biztosítják, úgy erős a gyanú, hogy a katona valójában nem ott van, ahol a vezetés mondja.

A magyar külügy aggódva figyel

A Külgazdasági és Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Kelet-Ukrajnában - a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján - növekvő feszültséget - ez áll a Külügyminisztérium közleményében. "Kijevi nagykövetségünk és más ukrajnai külképviseleteink útján folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük a helyzetet, valamint kapcsolatban állunk európai uniós és NATO szövetségeseinkkel. Amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintjük."

Klasszikus háború?

Ha az ukrán bejelentés igaz, úgy egészen más dimenzióba kerül a konfliktus, amelynek eddigi leírására leginkább a hibrid háború kifejezés volt a pontos. Ebben Oroszországnak a kelet-ukrajnai káosz fenntartása lehet a célja.

Ágyúznak Novoazovszknál

Az ukrán terrorelhárító művelet vezetője, Andrej Liszenko szerint Oroszország erői elfoglalták szerda estére Novoazovszkot és több környező települést, habár az elmúlt napokban még úgy lehetett tudni, az ukránok vették át az ellenőrzést a terület felett.


Novoazovszk nagyobb térképen

Ukrán források szerint két konvoj is áthaladt a határon csütörtök délután, a tankokból és harckocsikból álló egységek Grad-rakétákat lőttek ki a határátkelőkre, mielőtt behatoltak Ukrajnába, írja az AP.

Az ukrán hadsereg által Kelet-Ukrajnában folytatott terrorelhárító műveletet (ATO) szóvivője a Donyeck város közelében fekvő Sahtarszk-Ilovajszk közelében is orosz ellentámadásról számolt be. Kedden még Ilovajszk közelgő ukrán felszabadításáról érkeztek jelentések.

„Harcok folynak Luganszk közelében, Novoszvetlovka, Hrjascsevatij, Donyeck, és Ilovajszk körül. Az elmúlt hét során az orosz zsoldosok által ellenőrzött Luganszk megyei településeken

a helyi fegyvereseket felváltották az orosz reguláris erők katonái”

idézte a Newsru.com az ATO beszámolóját. Az ATO adatai szerint tegnap 13 katona meghalt és 36 megsebesült.

A Reuters tudósítói az orosz oldalon páncélos konvojt és több katonai teherautót láttak, három kilométerre az ukrán határtól. Krasznodarovka közelében egy azonosító nélküli helikopter is leszállt a tudósítók szerint.

Óvatosan a jelentésekkel

Porosenko nyilatkozata súlyos kijelentést tartalmaz, hiszen egy ország elnöke egyértelműen az orosz fegyveres erők behatolásáról beszélt. Az információt más források nem erősítették meg az orosz behatolásról.

Kijev viszont már korábban is igyekezett minél nagyobb nemzetközi erőket bevonni a konfliktusba: az ukrán külügyminiszter is szólt, hogy Irakhoz hasonló katonai beavatkozás kell Kijev oldalán, és Olekszandr Turcsinov házelnök is a NATO segítségének szükségességéről beszélt korábban.

Kérdés, mennyire új a jelenség, hiszen az ukrán vezetés eddig is az orosz katonák átszivárgásáról szólt, és a nemrég elfogott tíz desszantos – akik Moszkva szerint csak véletlenül tévedtek át a határon – is annak volt a bizonyítéka, hogy reguláris erők is megjelentek Oroszországból Ukrajna területén.

Porosenko minden eddiginél egyértelműbb kijelentése afféle figyelemfelkeltésnek is felfogható, hogy a nemzetközi reakcióban bízva időben megállíthatja az orosz erők további beáramlását.

A Reuters hangsúlyozza, hogy Porosenko nem mondta ki az invázió szót.

Az elnök ehelyett azt a fordulatot használta, hogy „Oroszország gyakorlatilag katonai erőket vitt Ukrajnába.”

Porosenko az ENSZ BT tagjainak rendkívüli ülését kérte, és arra szólította fel az EU tagjait is, hogy ők is rendkívüli ülésen foglaljanak állást az orosz akcióval kapcsolatban. A Biztonsági Tanács Litvánia kérésére magyar idő szerint ötkor ül össze New Yorkban. A brit ENSZ-nagykövet, Mark Lyall Grant szerint elég egyértelmű, hogy most már orosz reguláris erők vannak Ukrajnában. Szerinte Moszkvának magyarázatot kell majd adnia a BT ülésén.

Állítsák meg Oroszországot!

Az önkéntesek máshol is jól jöttek


A reguláris katonák lelkes önkénteseknek való álcázása egyébként a koreai háborúban már egyszer bevált. Amikor ugyanis 1950 októberére úgy nézett ki, hogy az amerikai vezetésű ENSZ-csapatok megtörték a Kim Ir Szen vezette koreai kommunisták ellenállását, akkor az elvtársak – és a geopolitikai érdekek – miatt aggódó Kínában gyorsan megalakították az Önkéntes Népi Hadsereget.

Ugyan ennek tagjai egytől egyig a kínai reguláris erőkhöz tartoztak, de Maóék a formális trükkel lényegében felkínálták a lehetőséget az Egyesült Államoknak a totális háború elkerülésére – az USA pedig élt is ezzel. A kezdetben 270 ezer fős, de milliós nagyságrendűre duzzasztott "önkéntes" hadsereg bevetése meg is hozta az eredményt, és kicsikarta a félszigeten a ma napig fennálló status quót.

A Twitteren az ukrán kormányfő, Arszenyij Jacenyuk felszólította az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy fagyasszák be a hozzáférést minden orosz kintlevőséghez – messze túllépve az eddig érvényben lévő szankciókon.

Porosenko eközben összehívta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO), ami akár szükségállapotról vagy kijárási tilalomról is dönthet. Eközben Kijevben már tömegek vonultak utcára, az orosz behatolás ellen tiltakozva, de többen a katonai vezetés ellen is tüntettek. Ők az ellen tiltakoztak, hogy a fegyveres harcok helyszínéről visszarendelt erők utánpótlásáról nem gondoskodtak, veszélybe sodorva így a térségben maradt harcoló alakulatokat.

Washington óvatos

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is arról beszélt, hogy az oroszok behatoltak Ukrajnába szerdáról csütörtökre virradóra, a fegyverek és a harcosok pedig folyamatosan áramlanak át. Moszkva már korábban is hazugsággal vádolta Rasmussent, most pedig azzal reagáltak, hogy nem foglalkoznak már a NATO-főtitkár vádjaival.

Az Ukrajnszkaja Pravda szerint kijevi diplomáciai források viszont csalódottak és meglehetősen meglepettek, hogy az Európai Unió nem nagyon reagált az orosz katonák behatolására Kelet-Ukrajnába.

A reagáló EU-s vezetők közül Dalia Grybauskaite litván elnök elítélte az orosz behatolást, ami szerinte veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter agressziónak nevezte az orosz lépéseket, szerinte évtizedek óta nem volt ilyen súlyos a helyzet. Carl Bildt svéd külügyminiszter is nyilatkozott: szerinte minden arra mutat, hogy háború van, és a reguláris orosz katonák megjelenése nagyon súlyos eszkalálódást jelent.

„Ha Oroszország valóban aggódik a békéért és a humanitárius helyzetért, akkor hagyjon fel azzal, hogy tápot ad az erőszak terjedésének, lehetővé téve, hogy a területéről fegyverek, emberek, és anyagi javak áramoljanak át” – idézte a BBC, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) az Egyesült Államokat nagykövetként képviselő Daniel Baert. Ahhoz képest, hogy Ukrajna lényegében nyílt háború megindításával vádolja Oroszországot, a nyilatkozat meglehetősen visszafogott, ami jelzi, hogy Washington is visszafogottan kezeli a kijevi bejelentést.

A diplomata csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amelyben kiáll a szabadságukat megbecsülő ukránok mellett.

Igaz, az Egyesült Államok kijevi nagykövete már szerdán felhívta a figyelmet, hogy orosz tankok, és a nehéztüzérség egységei már támadnak Ukrajnában. Geoffrey Pyatt szerint rakétarendszereket is juttatott Moszkva a szeparatisták által ellenőrzött területekre.