Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Meddig feszíthetik a húrt?

tag-reuters (14)
2014.08.31. 08:44 Módosítva: 2014-08-31 10:22:54

Miközben egy hete még arról ment a vita, hogy Oroszország vajon katonai segítséget akart-e nyújtani a Luganszkba küldött segélykonvojjal, vagy a humanitárius helyzeten igyekezett javítani, a héten már újabb fejezet nyílt az ukrajnai konfliktusban, miután Petro Porosenko ukrán elnök és a NATO is nyíltan azzal vádolja Moszkvát, hogy reguláris erőket is bevet a kelet-ukrajnai szakadárokat támogatva. Az EU külügyi főképviselője Catherine Ashton is közvetlen agressziónak nevezte a kelet-ukrajnai orosz csapatmozgásokat, és felszólította Oroszországot, hogy vessen véget a katonai bevetésnek.

Szemtanúk már eddig is arról számoltak be, hogy folyamatosan áramlanak át, majd pedig vissza azonosító nélküli, vagyis kimondva nem reguláris orosz egységek a határon keresztül, ami a műholdképekkel előálló NATO szerint már egy hónapok óta tartó gyakorlat. A kelet-ukrajnai összecsapások mellett ukrán és orosz oldalon is folytatódik a nyilatkozatháború, amiben Vlagyimir Putyin orosz elnök a maga részéről már előhúzta az atomhatalom-kártyát is, de a fontosabb nyugati országok nem biztos, hogy szívesen nyúlnának bele az ukrán csalánba.

28 vélemény

Az EU 28 állam- és kormányfőjének szombatra összehívott brüsszeli találkozója előtt is világos volt, hogy nincsen egységes álláspont az Oroszország elleni szankciók fokozásáról, elég csak a magyar, cseh és szlovák észrevételekre gondolni, vagy arra, hogy mennyit veszíthet Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország. Azt Brüsszel már jelezte, hogy az Ukrajnával június 27-én kötött kötött társulási szerződés ratifikálását az EU a lehető leggyorsabban végre akarja hajtani, más kérdés, hogy ez mennyi gyakorlati segítséget nyújt Ukrajna legégetőbb gazdasági és katonai problémájára.

A csúcson résztvevő Porosenko figyelmeztetett, hogy a válság vészesen közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs tárgyalás, közel van a nyílt háború Ukrajna és Oroszország között. Azt mondta, hogy a hétfőn Minszkben tartott háromoldalú, ukrán, orosz és fehérorosz tárgyalásokon tűzszünetet szorgalmaz majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt.

A találkozón az EU eldöntötte, hogy kölcsönt és segélyt folyósít Ukrajnának, segít kipótolni Ukrajna gázellátását. Angela Merkel szerint a csúcson komolyan senki sem kérdőjelezte meg, hogy Oroszország katonailag érintett az ukrán konfliktusban, ha ez pedig nem változik, akkor az EU egy héten belül kiterjesztheti a szankciókat. Az EU-s vezetők ugyanakkor nem pontosították, milyen jellegű újabb korlátozásokat vezetnének be.

Itt folynak a harcok

A hét elején még előrenyomulásról számoltak be az ukrán erők Kelet-Ukrajnában, azonban pénteken már a Luganszk és Donyeck környéki településeknél lévő ukrán állások megerősítéséről lehetett hallani, ami nem közelgő támadásra, hanem a pozícióik megtartására utal. Több helyen viszont vissza is verték őket, egy Luganszk mellett harcoló alakulat például hirtelen nagy túlerővel találta magát szemben, ezért több falut feladva vissza kellett vonulnia.

Kedden még Ilovajszk közelgő ukrán felszabadításáról érkeztek jelentések, azóta azonban a kijevi vezetés szerint orosz erősítések érkeztek. Ez a város az ukrán hadsereg legfontosabb célpontja, elfoglalásával ugyanis be tudnák keríteni Donyecket, amit a távolból már többször is ágyúztak az elmúlt hetekben, így érte találat például a Sahtar focicsapat stadionját is, és több civil is meghalt.

Sok áldozata van a harcoknak

Az ENSZ becslései szerint több mint 2600-an meghaltak, több mint 5000-en pedig megsebesültek április óta a kelet-ukrajnai harcokban. Csak augusztusban 1200-nál is több áldozat volt, de sok halottról nem is tudnak, mert Luganszkban állítólag rengeteg embert titokban, akár családi házak kertjében temettek el.

A város bekerítése sem jelentené azonban feltétlenül az ostrom azonnali kezdetét: a szomszédos Luganszk megye központja szintén a szakadárok kezén van, itt Donyeckhez hasonlóan régóta ígérik az ukrán erők a már körbevett település elleni támadást. A helyzet közben egyre romlik, Luganszkban hetek óta nincs áram és víz, az oroszok szerint ezért is kellett eljuttatniuk a 282 teherautóból álló segélykonvojukat a városba. A szakadárok most azt állítják, hogy közvetlen folyosót akarnak létesíteni Donyeck és Luganszk között.

Súlyos harcok folynak a stratégiai fontosságú szaur-mohilai magaslaton, Donyeck és Luganszk megye, valamint az oroszországi Rosztov megye határán is, és a héten egyre szélesebb front nyílt a délkeleten fekvő Mariupolnál és Novoazovszknál. Utóbbi stratégiai jelentőségét az adja, hogy az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő úton fekszik, az Azovi-tengerből kiágazó Taganrogi-öböl partján, az orosz határ közvetlen közelében.

Kimenőn harcolnak Ukrajnában?

Az ukránok szerint egyértelműen az orosz egységek ellentámadása miatt ütköztek akadályokba,

miután a behatoló járműoszlopok nagyobbik fele Mariupolba, kisebbik részük Ilovajszkba ment a hét elején. A Mariupolba vezető útról adta ki a NATO is a még egy héttel korábban készített műholdképeket, amin szerintük orosz tüzérségi egységeket látni, az azonosító nélküli katonai járművek és felszerelések átáramlását pedig már egyre több külföldi hírügynökség és lap tudósítója erősíti meg.

Az oroszok tagadták, hogy reguláris egységeket vetnének be, szerintük Ukrajna a vádaskodással csak leplezni akarja, hogy katonái kudarcot vallanak a szakadárok ellen. Azért Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-hoz delegált nagykövete arról is beszélt, hogy leszerelt orosz katonák, valamint állományban lévő, de szabadságukat töltő katonák önkéntesként részt vehetnek a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban. Nem kizárt, hogy az orosz álláspont így ugyanúgy alakul majd át, mint ahogy az az érvelés is idejét múlta, hogy nem orosz katonák vonultak az utcákra a Krím annektálása előtt.

A Krím is fontos szempont lehet

Azt továbbra is csak találgatják, meddig akar elmenni Putyin a felszerelések, és egyre több jel szerint katonák fű alatti átküldésével. A délkeleten nyitott újabb front miatt megint előkerült az a meglehetősen messzire mutató verzió, miszerint első körben a Krímig akarják biztosítani a terepet az Azovi-tenger partján, hogy ne legyen ütőkártyaként az ukránok kezében a terület vízellátása, de aztán távlati célként eljutnának egészen a Moldova keleti részén fekvő Dnyesztermenti Köztársaságig. A Transznisztriának is nevezett, félmilliós kváziállam már egy 2006-os népszavazáson is szívesen csatlakozott volna Oroszországhoz, nem mellesleg pedig ezen a területen van a volt Szovjetunió idejéből visszamaradt, egyik legnagyobb orosz fegyverraktár is, amelynek felszámolásáról a 90-es évektől zajlottak a tárgyalások, többször már nagyon közelinek tűnő megállapodással.

Olyan elemző is van, aki szerint hamarosan a Krímben állomásozó orosz katonák, helyi önkéntes harcosok is elkezdenek átszivárogni a közeli ukrán településekre, hogy még tovább osszák a kijevi vezetés erőit. A Krímen becslések szerint most 20 ezer orosz katona állomásozik, megindulásukkal könnyen nehéz helyzetbe kerülhetne Herszon, majd Odessza is, ahonnan már közvetlen öszeköttetés volna a Dnyeszter Menti Köztársasághoz.

Ennek a forgatókönyvnek azonban ellentmond, hogy a figyelem így újra az Oroszország által márciusban annektált területre irányulna, pedig

a kelet-ukrajnai fókusszal Moszkva egyik célja éppen a Krím viszonylagos háttérbe tolása és távoltartása lehet a harcoktól.

Az ukrán vezetés már a Donyeck és Luganszk ellen indult hadműveletek kezdetén világossá tette, hogy a félszigetet sem akarja az ahhoz a kanadai térképvitában is ragaszkodó Oroszország kezében hagyni, de az ukrán hadsereg most keletre koncentrál.

Kint is vagyok, bent is vagyok

Krímből tehát valószínűtlen, hogy nyílt támadás indulna orosz reguláris erőkkel, de a déli partszakasz feletti ellenőrzést az ellenkező irányból is megpróbálhatja megszerezni Moszkva: ha az oroszországi nyugdíjas és szabadságon lévő önkéntes katonákkal megtámogatott szakadár erők törnek Mariupolba, majd önnan az Azovi-tenger partján tovább a Krím felé.

„Rendkívül fontos nekem a tengeri kijárat megszerzése” – idézte az orosz állami Regnum hírügynökség az egyik szakadár hadosztály vezetőjét. Alekszandr Hodakovszkij nem tagadta, hogy ez tovább szélesítené a szeparatisták mozgásterét, és közvetlen kapcsolatot alakíthatnának ki a Krímmel. „Nyilvánvaló, hogy ha jól megszorongatjuk egymást, akkor tárgyalóasztalhoz ülünk” – mondta. A nyilatkozat tehát

figyelmeztetés volt Porosenkónak: sokkal többet is veszíthet Ukrajna, mint most.

Kérdés, elhiszi-e Kijev, és persze a Nyugat, hogy Moszkva kész tovább feszíteni a húrt. Ha igen, úgy kérdés, hogy milyen támogatást kaphat Ukrajna nyugatról: csupán fokozzák-e a kétélű szankciókat, vagy több EU-s ország, például Litvánia nyomására közvetett katonai segítséget, fegyvereket nyújtanak – miközben Merkel és Barack Obama amerikai elnök is hangsúlyozta, nincs katonai megoldás a konfliktusra –, ami viszont a mostaninál is nagyobb területeket hosszú évekre hadszíntérré változtathatna Ukrajnában.

Nyomásgyakorlásra pont jó

A legvalószínűbb, hogy rövid távon Putyinnak akár csak felszerelések biztosításával továbbra is a kelet-ukrajnai bizonytalan helyzet fenntartása az érdeke, ezzel ugyanis nyomást gyakorolhat Petro Porosenko ukrán elnökre: értse meg, hogy ezt a háborút nem nyerheti meg, és kezdjen közvetlen tárgyalásokat a szeparatistákkal, mentse a menthetőt – és kimondva-kimondatlanul törődjön bele a Krím elvesztésébe. Putyin legutóbb pénteken beszélt arról, hogy szerinte a kelet-ukrajnai helyzet fő problémája az, hogy az ukrán hatóságok elzárkóznak a lényegi párbeszédtől a szakadárokkal.

A szeparatisták az orosz elnök felhívásának engedelmeskedve pénteken jelezték, hogy készek egy humanitárius folyosót nyitni, hogy a kijevi erők sértetlenül elhagyhassák Kelet-Ukrajnát, ám az összes nehézfegyverzetüket kellett volna hátrahagyniuk. Egyébként is sokan politikai öngyilkosságnak tartanák, ha a szakadárok elleni gyors katonai sikereket ígérő Porosenko ehhez hasonló tárgyalásokba kezdene. A Kommerszant orosz napilap elemzője, Szergej Sztrokany szerint az ukrán vezetés most nem engedheti meg magának, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az általa terroristáknak elkönyvelt szakadárokkal.

A NATO-csatlakozás is ott lebeg már

A politikai vonal azért sem mellékes, mert a harcok az október 26-i előrehozott parlamenti választások közeledésével is egyre intenzívebbé válhatnak.

Főleg, miután Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken arról beszélt, hogy országa csatlakozni akar a NATO-hoz.

Ennek a szándéknak a hivatalossá tételéhez azonban még nagy fölénnyel kellene nyerniük a Porosenkót támogató politikai erőknek. Ezt nemcsak a Kelet-Ukrajnában elhúzódó harcok nehezítik meg, hanem az is, hogy a februárban, Viktor Janukovics elnök elűzése után hatalomra jutott EU-párti, de meglehetősen heterogén erők koalíciója felbomlott.

Ráadásul Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása az a forgatókönyv, amit Oroszország minden eszközzel megpróbál majd megakadályozni, és már önmagukban az eredmény nélkül folytatódó összecsapások is ronthatnak idővel Porosenko népszerűségén. Az orosz beavatkozás ellen utcára vonulók mellett a héten már azért is tüntettek Kijevben, mert sokak szerint az ukrán vezetés felelőtlenül kezeli a katonáik sorsát. Miközben több katonát hazarendelnek, hogy találkozhassanak családjukkal, nem küldenek megfelelő utánpótlást Kelet-Ukrajnába, ezzel pedig megnehezítették a még harcoló egységek helyzetét.

Még sokáig elhúzhatják

A héten az mindenesetre látszott, hogy a 3-4 ezer orosz katonát említő egyik szakadár vezető interjúja után nyilatkozó Porosenko bejelentése alapjaiban nem írta újra a helyzetet. A német kormány például katonai intervenciónak minősítette az orosz előrenyomulást, de nem tervezik, hogy fegyvereket adjanak Ukrajnának, habár Angela Merkel kancellár komoly segítséget ígért infrastrukturális helyreállításokhoz. A NATO kemény hangot megütő nyilatkozatai után kérdés, mennyit szigorít egy héten belül a szankciókon az EU, ha a helyzet nem javul.

A határ mentén hivatalosan hadgyakorlatra komoly erőket összevonó Oroszország a maga részéről a szakadárok megtámogatásával is jó ideig fenn tudja tartani a mostani helyzetet, legalábbis ha igaz, hogy több beszámoló szerint a sebesülteket átviszik a határon az orosz oldalon felállított táborokba, más egységeket viszont átküldhetnek a helyükre. Rasmussen szerint az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az orosz hadsereg részvételének mértéke a harcokban, kérdés, hogy Porosenko és a NATO nyilatkozatai, az EU újabb belengetett szankciói hogyan befolyásolják ezt a következő hetekben.

A BBC szerint a múlt héten arról is érkeztek hírek, hogy Oroszország egy ötezer fős békefenntartó erő létrehozásáról döntött, ebbe sorolták volna át többek között a héten elfogott orosz desszantosokat is. Többek szerint egy ilyen alakulat bevetésével lehetne hivatalossá tenni a katonák átáramlását Ukrajnába, azonban az állítólagos létszám továbbra is arra utal, hogy a most kialakult helyzet fenntartása, a szakadárok megerősítése az elsődleges cél.