Natália
2 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Amnesty: Etnikai tisztogatás zajlik Irakban

2014.09.02. 11:49

Az Iszlám Állam „szisztematikus etnikai tisztogató hadjáratot” folytat Irak északi részén, ahol egyebek közt tömeges kivégzéseket hajt végre – írta kedden közzétett, az MTI által idézett jelentésében az Amnesty Inernational (AI).

A londoni központú nemzetközi emberjogi szervezet a túlélők „borzalmakról” beszámoló tanúvallomásait idézve azzal vádolja az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadistáit, hogy „háborús bűncselekményeket, mindenekelőtt tömeges kivégzéseket és emberrablásokat” hajtanak végre az észak-iraki kisebbségek tagjai, például a keresztények, a síita türkmének és a jazidiak ellen.

A Szíriában is jelen lévő IÁ június 9-én nagyszabású offenzívát kezdett Irakban, és hatalmas területeket vont ellenőrzése alá. Az al-Kaidából kinőtt szélsőséges szervezetet a múlt héten Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is azzal vádolta , hogy etnikai és vallási tisztogatást követ el Irak északi részén.

„Történelmi méretű etnikai tisztogatás zajlik” című jelentésében az AI azt állítja, bizonyítékai vannak arra, hogy augusztusban „tömeges gyilkosságok” történtek Szindzsár térségében, ahol nagy számban élnek a kurd nyelvű, nem muzulmán vallású jazidi kisebbség tagjai.

Brutális hadjárata keretében az Iszlám Állam haláltáborokká változtatta Szindzsár vidéki térségeit (...), arra törekedve, hogy eltüntesse minden nem arab és nem szunnita muzulmán kisebbség nyomait

– írja elítélő nyilatkozatában az Amnesty. Megállapítása szerint a két legsúlyosabb tömeggyilkosságot augusztus 3-án és 15-én követték el Kiníja és Koso falvakban, ahol az áldozatok száma „több százra” tehető.

A kosói mészárlás Szálem néven említett egyik túlélője az AI aktivistáinak elmondta, hogy 12 napon át rejtőzködött a közelben. A sebesült és járni képtelen Szálem életét egy muszlim szomszédja mentette meg, aki életét kockáztatva 12 napon át minden éjjel élelmet és vizet vitt neki, míg végül szamárháton a hegyekbe, majd onnan a kurd regionális kormány által ellenőrzött térségbe menekülhetett.

Az elkövetett tömeggyilkosságokkal és tömeges elhurcolásokkal Észak-Irak egész lakosságát sikerült rémületbe ejteni, aminek következtében életüket féltve tízezrek menekültek el lakóhelyükről. Az Iszlám Állam fegyveresei által százszámra elhurcolt és fogságban tartott jazidiak többségének sorsa máig ismeretlen. Az elraboltak közül sokakat nemi erőszakkal fenyegettek vagy arra kényszerítettek, hogy áttérjenek az iszlám vallásra – írja jelentésében az Amnesty International.

A jazidiakat a szunnita szélsőségesek „sátánimádóknak” tartják. Irakban a szekta hívei nagyrészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki, de kisebb közösségeik előfordulnak Szíriában, Iránban, Örményországban, Törökországban és Grúziában is. Becslések szerint mintegy 500 ezren tartoznak hozzájuk. Ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásuk egyes elemei az égitestek óbabilóni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetőek vissza. Hatással volt rá a zoroaszteri vallás, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is. Ennek ellenére a szekta és a muzulmánok között régi ellentétek feszülnek. A közösség jelenleg három képviselővel rendelkezik az iraki parlamentben.