Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Jacenyuk: Putyin terve porhintés

2014.09.03. 10:32 Módosítva: 2014.09.03. 17:35

Hét pontba szedve közölte a feltételeit Vlagyimir Putyin, amely alapján az orosz elnök lehetségesnek tartja a béke helyreállítását Kelet-Ukrajnában. Elfogadása azt is jelenti, hogy Ukrajna kudarcot vallott az oroszbarát szeparatistákkal szemben.

Felfirkantotta a repülőn

Bár Moszkva eddig arra hivatkozva utasította el az egyezkedést Kijevvel, hogy Oroszország nem része a konfliktusnak, és a megállapodást az ukrán vezetésnek közvetlenül a szakadárokkal kellene megkötnie, Putyin most konkrét lépéseket vázolt fel. Saját bevallása szerint ezt a szibériai repülőútja alatt, kézzel írta össze egy papírra.

Az EU és az Egyesült Államok már régóta követelte a Kremltől, hogy vesse latba befolyását az által támogatott oroszbarát szeparatistáknál.

A megállapodáshoz Putyin szerint biztosítani kell

  • az azonnali fegyverszünetet Donyeck és Luganszk megyében,
  • nemzetközi garanciát kell adni a fegyverszünet fenntartásához és annak folyamatos ellenőrzéséhez
  • biztonságos távolságra vissza kell vonulnia az ukrán hadseregnek
  • ki kell zárni az ukrán légierő bevetését
  • humanitárius folyosót kell létrehoznia Kijevnek, lehetővé téve a menekültek és a segélyszállítmányok szabad mozgását
  • előzetes feltétel nélkül kölcsönösen ki kell cserélni minden túszt, hadifoglyot
  • lehetővé kell tenni újjáépítő alakulatok bejutását a harcok sújtotta területekre, a helyreállítási munkák megkezdésére

Putyin reggel beszélt telefonon Petro Porosenkóval, és megjegyezte, hogy az ukrán elnökkel nagyon közeli az álláspontjuk.

Ez azt is jelenti, hogy Kijev katonai szempontból kudarcot vallott Kelet-Ukrajnában. A katonai erők visszavonását – amit a szeparatisták örömmel üdvözölnének – Putyin akkor mondta ki, amikor arra Kijev lényegében el is szánta magát. Igaz Ukrajna egyelőre csak átcsoportosításról beszél, de a Kijev-párti Információs Ellenállás vezetője, Dmitrij Timcsuk a Newsru.com szerint közölte: „optimizmusra, sajnos kevés okunk van.”

Donyec-medencei felkelők: Kijev vonja vissza csapatait

A donyec-medencei felkelők készek felhagyni a harci cselekményekkel, ha Kijev visszavonja csapatait a lakott településektől, vagy ami még jobb, (az önhatalmúlag kikiáltott) "donyecki népköztársaság" egész területéről - jelentette ki a Donyec-medence úgynevezett népfelkelőinek parancsnoka szerdán az orosz államfő béketervére reagálva.

Miroszlav Rudenko az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán csapatok visszavonása esetén "nem lesz semmi értelme a (délkelet-ukrajnai) konfliktus erőszakos megoldásának, és akkor természetesen nem fogunk harcolni". A délkelet-ukrajnai felkelővezér azt is lehetségesnek tartotta, hogy a szembenálló felek kicseréljék egymással minden foglyukat.

Rudenko hozzátette, hogy "a kérdést régóta vitatják az összekötő csoport egyeztetésein, amelyen Andrij Purgin miniszterelnök-helyettes képvisel bennünket. Ha minden megállapodást tiszteletben tartanak, akkor a fogolycsere nagyon is lehetséges".

Hasonlóan nyilatkozott Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" is. Azt mondta a Russia Today orosz állami televízió oldala szerint, hogy az oroszbarát lázadók készek letenni a fegyvert Kelet-Ukrajnában, ha az ukrán kormányerők is így tesznek.

Kijev falat építene, Putyin Szovjetuniót?

Nem sokkal korábban azonban az ukrán kormányfő egészen más jellegű bejelentést tett.

Megkezdjük a „Fal” nevű projektünk megvalósítását, ami egy valódi határ felépítését jelenti Ukrajna és Oroszország között

mondta Arszenyij Jacenyuk. Az ukrán kormányfő a bejelentéskor nem mondta ki, de a korábbi tervek alapján 1576 kilométer hosszú orosz–ukrán határon akár igazi falról is szó lehet. Jacenyuk porhintésnek nevezte VlagyimirPutyinorosz elnök szerdán meghirdetett kelet-ukrajnai béketervét. A kormányfő szerint

A terv valójában az Ukrajna területén tartózkodó orosz terroristák megmentéséről szól.

"Ez az úgynevezett terv egy újabb próbálkozás a nemzetközi közösség megtévesztésére a NATO walesi csúcstalálkozója előtt, és kísérlet arra, hogy elkerüljék az elkerülhetetlent: az Európai Unió újabb szankcióit Oroszországgal szemben" - idézte a kormány sajtószolgálata az ukrán miniszterelnököt. 

Putyin valódi terve Ukrajna megsemmisítése és a Szovjetunió felélesztése

– szögezte le Jacenyuk.

Az ukrán kormányfő határ megerősítését mielőbb megvalósítandó célnak nevezte, de nyilatkozatból nem derül ki, hogy mit kíván tenni Ukrajna azzal a határszakasszal, amely jelenleg a Donyecki Népköztársaság nevű szakadár államalakulat ellenőrzése alatt áll, szabad átjárást biztosítva Oroszországból.

Ukrajna és Oroszország között ugyanis sok helyen csupán egy tábla jelzi a 23 éve létrejött államhatárt, ám a jelenlegi helyzetben Jacenyuk szerint

megengedhetetlen, hogy ennyire légies legyen az Ukrajnát és a „terrorista, agresszor orosz államot” elválasztó vonal.

A döntést az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) még júniusban hozta a határ infrastrukturális megerősítéséről. Igaz, az RNBO akkori vezetője, Andrij Parubij a nyáron valóban falakról és egyéb építményekről beszélt.

Százmillió eurós kerítés

Júniusban egészen konkrét tervvel lépett a nyilvánosság elé Igor Kolomojszkij, Dnyipropetrovszk megye kormányzója. A milliárdos politikus szerint az Izraelt és a palesztin területeket elválasztó határt vagy az Egyesült Államok és Mexikó közötti határt lehet példának tekinteni, ahol szintén magas kerítések igyekeznek útját állni a határsértőknek.

Kolomojszkij szerint – akinek oroszországi vagyonának egy részét zárolta Moszkva – a mindennel együtt kétezer kilométeres rendszert fél év alatt, 100 millió euróból (31 milliárd forintból) fel lehetne építeni. A milliárdos közölte, hogy ő akár kész finanszírozni is a rendszert.

Kolomojszkij terve elaknásított védvonalat javasol és magasfeszültség alá helyezett acélkerítést.

Reggel a Kreml még visszakozott

Szerda reggel Petro Porosenko ukrán elnök hivatala a honlapján bejelentette, hogy Ukrajna megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a tartós kelet-ukrajnai tűzszünetről, írja az AP.

A bejelentést azonban hamarosan pontosítaniuk kellett, eszerint a két elnök szerdai telefonbeszélgetésén csak „egyetértett azokban a lépésekben, amik a tűzszünethez vezetnek." Részleteket nem árultak el.

A Kreml az eredeti bejelentés felkerülése után reagált, eszerint Putyin és Porosenko nem egyezett meg az ukrajnai tűzszünetben, mivel az orosz fél nem vesz részt a konfliktusban, csak arról tárgyaltak, hogyan lehetne megoldani a helyzetet, írja a RIA Novosztyi.

Putyin szóvivője korábban úgy fogalmazott:

az orosz és az ukrán államfő véleménye nagymértékben megegyezik az ukrán válságból kivezető útról

Dmitrij Peszkov szerint „az államfők arról cseréltek véleményt, mit kell elsősorban tenni annak érdekében, hogy mielőbb megszűnjön a vérontás" Délkelet-Ukrajnában.

Putyin délutáni nyilatkozata viszont arra utal, hogy Moszkva elébe szeretne menni a péntekre beígért újabb EU-szankcióknak. Igaz, azokat vélhetően Brüsszel sem nagyon szerette volna bevezetni, ezért is lehetséges, hogy konkrét lépéseket hivatalosan nem közölt.

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője azt mondta, hogy amíg nem erősítik meg a tűzszünetről érkező híreket, addig folytatják a hétvégén ígért új EU-s szankciók előkészítését Oroszország ellen. Szombaton egy hetet adtak Moszkvának, hogy tegyen lépéseket a harcok befejezése felé.

Obama már Európában

Időközben megérkezett Észtországba Barack Obama amerikai elnök, írja a BBC.  Obama a NATO walesi csúcstalálkozója előtt egy nappal tesz látogatást az országban, azzal a szándékkal és üzenettel, hogy megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelme mellett, és megnyugtassa a Moszkva ukrajnai tevékenysége miatt aggódó három balti államot − amelyek 2004-ben csatlakoztak a NATO-hoz −, és egyben a szövetség többi keleti tagállamát is.

A Fehér Ház szerint Obama az észtországi utazásával világossá szeretné tenni: nincs rendben, hogy a nagyobb országok durván megsértik a kisebb szomszédjaik területi integritását.

Obama többek között azt mondta, hogy csak akkor lehet hosszú távú megoldást találni az ukrajnai konfliktusra, ha Oroszország már nem küld „szeparatistáknak álcázott katonákat" a határ másik oldalára. „Ha Moszkva kész felhagyni a csapatok pénzügyi támogatásával, felfegyverzésével és kiképzésével, akkor meg lehet oldani az ukrán válságot" – mondta Tallinnban, megjegyezve, hogy az orosz agresszió a nacionalista érzelmekre játszik, amihez hasonlóra már tettek a múltban kísérletet mások is Európában, veszedelmes következményekkel.

Obama azt is közölte, hogy az Egyesült Államok további katonákat és repülőgépeket küld Észtországba – írta az MTI. Az elnök szerint az amerikai katonák az ämari katonai támaszponton állomásoznak majd gyakorlatozási céllal. A lépést még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia.

Obama azonban jelezte, hogy a Krím kérdése nem választható el Kelet-Ukrajnától. „Nem fogjuk elfogadni, hogy Oroszország megszállja és jogtalanul annektálja a Krímet, vagy Ukrajna bármelyik részét" – jelentette ki, kizárva, hogy puskacsővel bárki új határokat húzhasson. Arra sürgette a NATO-t, hogy segítsen Ukrajna haderejének megerősítésében, egyúttal úgy vélte, hogy a NATO-nak nyitva kell hagynia az ajtót új tagok előtt, hogy el lehessen hárítani az orosz agressziót.

Észtországban legutóbb 2006-ban járt amerikai elnök, George W. Bush személyében, ő akkor Lettországba is ellátogatott. Litvániát 2002-ben kereste fel Bush. Obama még sosem látogatott a Baltikumba. Az elnök legutóbb júniusban járt Európában – akkori útjának állomásai Lengyelország, Franciaország és Brüsszel voltak.

Este Obama a walesi Newportba utazik tovább, ahol csütörtök délután részt vesz a NATO vezetőinek tanácskozásán.

Korábbi bejelentés alapján az is tudható, hogy októberben hadgyakorlatot is tartanak Kelet-Európában. 600 amerikai katona és ejtőernyősök érkeznek Lengyelországba és a balti államokba, valamint F–16-os amerikai vadászgépek is részt vesznek a balti országok légterének védelmében.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára egy hete jelentette be, hogy a szövetség csapatokat fog vezényelni az orosz határhoz, hogy megvédje a kelet-európai embereket az esetleges orosz agressziótól. Rasmussen azt mondta, a kontingens addig fog Európa keleti részén tartózkodni, „ameddig csak szükséges”.

Szerdán megérkezik a Fekete-tengerre a NATO kötelékében a Ross amerikai romboló és egy francia korvett. Vasárnapra pedig oda érkezik egy spanyol és egy kanadai fregatt is. Igaz, a térségből ekkor viszont kihajózik egy francia felderítő hajó – írta az ITAR-TASZSZ

Hitlerhez hasonlítják Putyint, nem szállítják le a hadihajót a franciák

Vlagyimir Putyin orosz elnök személyében egy új Adolf Hitler jelent meg, figyelmeztette a Nyugatot keddi tévényilatkozatában az ukrán belügyminiszter tanácsadója. Anton Herascsenko a TSN.ua szerint azt mondta, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktusba beavatkozó Oroszország ellen az lehet az egyetlen hatékony szankció, ha Európa leállítja az orosz olaj- és gáz vásárlását, írja az MTI.

A Financial Times közben arról írt, hogy uniós diplomáciai körökben az ukrán válság kezdete óta először merült fel annak a lehetősége, hogy Oroszországot kizárják a nagyszabású nemzetközi kulturális, gazdasági és sportrendezvényekről. Az EU állítólag fontolgatja, hogy javasolja-e Oroszország részvételi jogának felfüggesztését egyebek mellett a Forma 1-es autóversenyeken és az európai labdarúgókupákban. Sepp Blatter FIFA-elnök szerint a 2018-as, oroszországi futballvébét semmi sem veszélyezteti.

 Az ukrán válság fejleményei miatt a francia kormány felfüggesztette az első, Mistral osztályú helikopterhordozó hajó októberre tervezett leszállítását Oroszországnak – közölte szerdán a francia elnöki hivatal.

Moszkva még 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal két, Mistral típusú francia hadihajó megrendeléséről. Az első, a Vlagyivosztok leszállítása 2014 októberében esedékes. Az utóbbi hetekben az amerikai és a brit diplomácia erős nyomást gyakorolt Párizsra annak érdekében, hogy halassza el az első hajó átadását, a francia kormány azonban ez idáig erre nem volt hajlandó. A szerződésről itt írtunk bővebben.