Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Péntek délután jön a tűzszünet

2014.09.04. 23:47
Valószínűleg megállapodik Minszkben az EBESZ jelenlétében Moszkva és Kijev arról, hogy álljanak le a harcok Kelet-Ukrajnában, bár ez sem Putyinnak, sem Porosenkónak nem a legjobb. Putyint zavarhatja, hogy ezzel még nem zárhatja le a Krím ügyét, Porosenko meg attól tarthat, hogy Kijevben a tűzszünetet a gyengeség jeleként értékelik.

Pénteken, magyar idő szerint 13 órakor lép életbe a tűzszünet Donyeck és Luganszk megyében az ukrán elnök szerint, amennyiben sikerül megállapodnia Minszkben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közreműködésével Ukrajna és Oroszország képviselőjének.

Petro Porosenko erről azután beszélt, hogy csütörtökön a NATO walesi csúcstalálkozóján egyszerre fogadta őt Barack Obama amerikai, Francois Hollande francia elnök, David Cameron brit, Angela Merkel német és Matteo Renzi olasz kormányfő.

„Mindent megkaptunk a NATO-tól, amit vártunk”

– közölte az ukrán elnök, bár a NATO támogatását elsősorban azzal a szimbolikus gesztussal támasztotta alá, hogy a világ öt vezető politikusa fogadta őt. Kétségtelen, hogy a politikusok, és a NATO főtitkára is határozottan elítélték az orosz agressziót, de konkrét támogatást Ukrajna területi egységének védelmében egyelőre nem ígértek.

Rasmussen egy rendkívül szerény támogatásról viszont bejelentést tett. Eszerint

az ukrán rendvédelmi erők fejlesztésére Kijev a NATO-tól 15 millió dollárt kap.

A NATO-Ukrajna Bizottság ülésének központi kérdése a Kijevvel való még szorosabb katonai együttműködés kidolgozása volt. A megbeszélés után az Porosenko és öt tárgyalópartnere közös nyilatkozatot adott ki.

„Oroszország most, a megbeszélésünk idején is fenyegeti Ukrajna területi integritását, függetlenségét.

Oroszország ellenvetéseivel ellentétben az orosz hadsereg ukrajnai műveletekben vesz részt,

fegyverrel támogatja a harcoló csoportokat, és több ezer, harcra kész katonát vont össze Ukrajna határainál” – áll a deklarációban. Kijev számára rendkívül fontos, hogy

a nyilatkozat nem csak Kelet-Ukrajnáról szól, de a Krím annexióját is elítélte.

Pénteken tessék abbahagyni

Az olajszankció nem fojt meg mindent

A Financial Times megszellőztette az Európai Bizottság által jóváhagyott újabb szankciókat. Ha életbe lépnek, akkor az orosz állami olajvállalatok számára lehetetlen lesz a nyugati tőkepiacon pénzhez jutniuk. Ez persze rossz a Gazpromnyeftynyek, a szállításért felelős Transznyeftynek és az Igor Szecsin vezette, hatalmas adósságokat görgető Rosznyeftynek is, de nem érinti a magántulajdonban lévő Lukoilt és az orosz olajtermelés hatodát adó Szurgutnyeftyegazt sem.

Helyzeténél fogva Washingont könnyen von szankcók körébe orosz gázipari cégeket is, ettől az EU ódzkodik. Megtiltaná például az EU-beli cégeknek, hogy mélytengeri fúrásokat végezzen orosz érdekeltségek számára tengeri olajmezőkön, de hozzájárul, hogy ugyanezt elvégezzék orosz gázipari projekteknél.

A NATO egyelőre tehát kivár. Ez egyrészt betudható annak, hogy valójában katonailag nem is tehetne semmit Ukrajnában, másrészt annak, hogy az EU péntekre beígért – bár hivatalosan nem részletezett – újabb szankcióinak árnyékában az orosz elnök csütörtökön előállt a rendezés feltételeivel

Kérdés, hogy ez mire lesz elég: a Fehér Ház csütörtök este közölte, hogy a korábbinál is

szigorúbb szankciókra számíthat Oroszország, amelynek meg kell fizetnie a háború eszkalációjának árát.

– idézte a Reuters Ben Rhodes helyettes elnöki nemzetbiztonsági tanácsadót.

Párizs szívja a fogát

A szankciók Franciaország egyik legkomolyabb hadiexport szerződését is érintik. Párizs két helikopterhordozó Mistralt szállított volna le Oroszországnak 1,2 milliárd euróért, két továbbit pedig már Oroszország területén épített volna meg.

Párizs szerette volna elérni, hogy a szankció ne érintse a még 2011-ben megkötött szerződést, aztán azt, hogy legalább az egyiket leszállíthassa. Ezt azonban Oroszország utasította vissza azzal, hogy csak a második leszállítása után fizetne.

Szerdán végül Párizs nyugati nyomásra kénytelen volt bejelenteni, hogy nem szállítja le a két hajót. Igaz, a szerződést nem felmondta, csupán a teljesítést függesztette fel, közölve, hogy a leszállítás körülményei most nem a legalkalmasabbak. 

A Financial Times viszont kiszivárgott információkra hivatkozva úgy tudja, hogy az EU saját szankcióiban megtiltaná az orosz állami ellenőrzésű olajvállalatoknak, hogy az európai tőkepiacokon próbáljon pénzhez jutni. A lap szerint az Egyesült Államok a gázipari Novateket is bevonná a körbe, amit viszont az EU – tekintettel a negyedrészben Oroszországból fedezett földgázigényére – nem fog megtenni.

Berlin részéről Merkel is jelezte, hogy politikai követeléseiknek újabb szankciókkal kívánnak súlyt adni. Bár a német kancellár hozzátette:

a cél a politikai rendezés elérése.

Nem a szavaknak, hanem a tetteknek hiszünk – közölte Rasmussen a moszkvai ajánlat kapcsán, és ő is meglebegtette a szigorúbb szankciókat. „Egyelőre ugyanis azt látjuk, hogy Oroszország csak a destabilizációt erősíti Kelet-Ukrajnában.” Rasmussen azt követelte, hogy Oroszország vonja ki erőit Ukrajnából és hagyjon fel a szeparatisták támogatásával. (Moszkva mindkét vádat tagadja.) 

A pénteki minszki megállapodás azonban minden bizonnyal létre jön, Putyinnak ugyanis kevés oka van felrúgni a maga által felvázolt rendezési tervet, hiszen

  • az azonnali tűzszünet,
  • az ukrán erők visszavonása az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött Donyeck és Luganszk megyei területekről,
  • a feltétel nélküli fogolycserék
  • a tűzszünet nemzetközi ellenőrökkel való betartatása,
  • a légierő bevetésének tilalma,

mind olyan követelés, amely egyezik a szakadárokéval. Nem véletlen, hogy a Donyecki (DNR) és a Luganszki Népköztársaság (LNR) vezetése azonnal rábólintott Putyin javaslatára, ami

lényegében Kijev vereségét jelenti az orosz támogatást élvező szakadárokkal szemben.

Az ukrán erők már korábban meg is kezdték az átcsoportosításnak nevezett csapatkivonást, pénteken egy újabb egység érkezett vissza Lvivbe Donyeckből. A katonai kudarc beismerése azonban felveti azt a kérdést is, mennyire volt egyáltalán valós alapjuk a nyár folyamán kiadott győzelmi jelentéseknek. 

Augusztusban már vesztett Kijev

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője rendszeresen beszámolt Luganszk és Donyeck városok közelgő bekerítéséről, Ilovajszk bevételéről. Andrij Liszenko többször beszélt arról, hogy az ukrán erők valójában már Luganszk város külső, sőt, helyenként már központi kerületeiben harcolnak. 

A város ostroma mégis elmaradt, ahogyan Donyeck körül sem sikerült valójában létrehozni az ukrán erők gyűrűjét. A gyors kivonulás erősíti a gyanút, hogy az ellenőrizhetetlen hadijelentéseknek csekély alapjuk volt. A helyzet valószínűleg rosszabb volt, mint amilyennek augusztus legvégén Kijev mondta.

Ilovajszk augusztusban legalábbis fordulópont lehetett. A rossz ukrán katonai szervezésről szólnak a helyszínről visszatért katonák, bár az ő beszámolóik szerint ez csak a reguláris orosz erőkkel szemben volt döntő. (Hogy ilyenek lennének Ukrajnában, azt Moszkva tagadja.) A Spiegel cikke szerint Ukrajna Luganszk és Donyeck körbezárásának elmaradásával vesztett, már annak is örülhet, ha sikerül megőriznie a félmilliós Mariupolt, útját állva az orosz erőkkel megtámogatott szeparatistáknak a Krím felé.

Igaz, ezért a becslések szerint 15 ezer katonájával a harcokba beavatkozott orosz hadsereg is nagy árat fizetett. Az orosz Katonaanyák Szövetsége szerint százával kerülnek katonák hivatalosan hadgyakorlaton szerzett sérülésekkel katonai kórházakba, és száz felett lehet a halottak száma is. A katonák a hivatalos magyarázatok szerint szintén hadgyakorlaton voltak, Oroszország délnyugati részén. Ám volt, aki kapcsolatba lépve a családjával, halála előtt még elmondta: felkelőszerepben Ukrajnába küldték őket.

Az utolsó órákban még megnyomják

Ukrán jelentések szerint újabb orosz erők özönlöttek be Kelet-Ukrajnába a szakadárok által ellenőrzött határszakaszon. Krasznodon felé 120 egységből álló páncélos konvoj közeledik, de délebbre, az Azovi tengernél fekvő Mariupol irányába is orosz sorozatvetők tartanak – állították Kijevben. Az utóbbi jelentést a Terrorelhárító Művelet (ATO) stábjában cáfolták, azt állítva, hogy valakik feltörték az ATO Facebook-oldalát.

Ettől függetlenül Mariupol kijev szerint nincs biztonságban. „Uraljuk a helyzetet, de szükség esetére készen áll az evakuálási terv” – közölte ellentmondásosan Szerhij Taruta, aki a donyecki megyei adminisztráció vezetőjeként kényszerűen Mariupolba tette át székhelyét. Nem kizárt, hogy Moszkva kész helyzet elé akarja állítani Kijevet, és minél nagyobb területet akar a szeparatisták fennhatósága alá vonni, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket csikarhassa ki a minszki megállapodásban. A Kommerszant orosz napilap mariupoli helyszíni tudósítása szerint a DNR tankjai a város és Novoazovszk között végeztek felderítői akciókat, Mariupolt közvetlenül csütörtökön nem fenyegették, de közeledésük jelzésértékű. (Egyébként a tudósítás megemlíti a Mariupol közelébe vont orosz Grad sorozatvetők felsorakozását, amelyek jelenlétét végül az ATO cáfolta.)

Borítson asztalt a másik

Miután világos, hogy Ukrajna katonailag nem tudta felszámolni a fegyveres ellenállást és ehhez fizikai segítséget nem kaphat Nyugatról, az ukrán elnök láthatóan érdekeltté vált a tűzszünet megkötésében. Abban legalábbis mindenképpen, hogy ne ő legyen a béketeremtés megakadályozója.

A paradox helyzet az, hogy van egy ok, ami miatt talán Moszkvának is az lenne a legjobb, ha úgy állhatna ki a tűzszünet mellett, hogy az végül Kijev miatt ne valósuljon meg. Így ugyanis Putyin a konstruktív hozzáállással megakadályozhatná az újabb szankciók bevezetését, a keleti helyzet rendezése nélkül. Ez épp a NATO és Kijev közös deklarációja miatt lehet fontos, amely külön kitért a Krím annexiójának elítélésére. Ez ugyanis a Kreml számára figyelmeztető jel is lehet:

ha leállnak a harcok keleten, akkor újra előtérbe kerül a Krím ügye, márpedig ott a területet hivatalosan is magához csatoló Oroszország nem engedhet.

Porosenkónak viszont azért lenne jó, ha Moszkva borítaná fel a tárgyalóasztalt Minszkben, mert így – jelezve, hogy ő kész lett volna a megállapodásra – nem kell aláírnia egy olyan megállapodást, amit könnyen a vereség beismeréseként értelmezhetnének Ukrajna nyugati részén.

Nem véletlen, hogy az elnökkel mindinkább konfrontálódó Batykivscsina (Haza) párt és az ultranacionalista Szvoboda frakcióvezetői csütörtökön törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyben hadiállapot bevezetését követelik Luganszk és Donyeck megyében. Ez lényegében a Minszkben pénteken megkötendő tűzszünet megfúrását jelentené. A javaslat nyíltan kimondja, hogy a hadiállapot bevezetésével folytatni lehet a harcot „a terroristákkal és az orosz zsoldosokkal szemben.”

A javaslat valószínűleg el fog bukni, ha a parlament elé kerül, de jól jelzi, hogy az október 26-ra előrehozott országgyűlési választások előtt álló országban Porosenkónak a túléléséhez önmagában nem lesz elég, ha Putyin kezébe csap.