Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Barbara, Borbála
-6 °C
4 °C

Dzsihadisták utazását akadályozza az ENSZ

2014.09.25. 00:02

A dzsihadisták Irakba és Szíriába özönlésének megakadályozását célzó határozatot fogadott el szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), amiben a világ összes országát arra kötelezi, hogy fékezze meg a külföldi harcosok toborzását és válságövezetekbe való utazását - közölte az MTI.

A Barack Obama amerikai elnök által vezetett ülésen egyhangúlag elfogadott, az Egyesült Államok által előterjesztett határozat egyebek mellett azt írja elő az ENSZ 193 tagállamának, hogy nyilvánítsák súlyos bűncselekménynek a fegyveres csoportokhoz való csatlakozást, és tegyenek meg mindent az ilyen utazások megakadályozása érdekében.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár pedig azt hangsúlyozta, hogy a világszervezet értesülései szerint 80 országból 13 ezer külföldi harcol az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front nevű szélsőséges dzsihadista szervezetek oldalán Irakban és Szíriában. Az an-Nuszra Front az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat hivatalos szíriai szárnya. Eredetileg az Iszlám Állam is az al-Kaida iraki sejtjeként indult. A szervezet beszállt a három és fél éve tartó szíriai polgárháborúba is, és az utóbbi hónapokban Irak északi és nyugati részén jelentős területeket vont ellenőrzése alá, ahol kalifátust kiáltott ki.

A határozat jogilag kötelező erővel bír, és elvben a BT a most hozott rendelkezések betartatásáról is gondoskodhat. Ugyanakkor egyes bírálatok szerint a határozat szövege nem elég pontos, és ártatlan emberek megfigyelését is lehetővé teszi.

Más megfigyelők úgy értékelték, hogy a határozat elsősorban jelképes erővel bír, és a kérdéssel kapcsolatban az ENSZ BT-ben fennálló konszenzust és egységet hivatott megerősíteni.

Obama a nap folyamán először találkozott Haider el-Abádi új iraki miniszterelnökkel, akinek újabb amerikai fegyverszállítmányokat ígért az Iszlám Állam megfékezése érdekében. Egyúttal abbéli reményének adott hangot, hogy Abádi elődjénél, Núri al-Málikinél "befogadóbb" módon fog kormányozni a síiták, a szunniták és a kurdok közt etnikai és vallási törésvonalak mentén megosztott országban.