Iván
21 °C
39 °C

Karadžić: Mítosz a srebrenicai vérengzés

2014.10.01. 13:53
Radovan Karadžić megkezdte záró védőbeszédét a hágai Nemzetközi Törvényszéken. A háborús bűntényekkel vádolt volt boszniai szerb elnök szerint a bíróság nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig jottányi bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel.

Az MTI szerint Karadžić elmondta, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket, a törvényszék őt nem ítélheti el, még ha volt elnökként erkölcsi felelősség is terheli bármilyen bűncselekményért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság (RS) polgárai vagy katonái elkövettek a háború idején.

Ha én őrült vagyok, őrült-e az a másfél millió ember, aki hagyta, hogy fia három éven át fagyos árkokban védje otthonát és családját? 

 – kérdezte.

A Karadžić elleni tizenegy pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború alatt történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak le. Ez volt a legsúlyosabb bűntény Európában a második világháború óta.

Az ügyészség 195 tanút vonultatott fel, szeptember 29-én fejezte be záró vádbeszédét, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért rá. Azzal vádolta Karadžićot, hogy a háború idején az RS elnökeként ő volt az etnikai tisztogatások mozgatóereje, és hazug maffiafőnökként viselkedett. Az ügyészségi bűnlajstrom arra a megállapításra épül, hogy Karadžić kulcsfontosságú embere volt annak a „bűnszövetkezetnek”, amely célul tűzte ki a muzulmán és horvát lakosság elűzését a szerbek lakta boszniai területekről.

A 69 éves vádlott azt hangoztatta, hogy miközben a bíróság őt bűnszövetkezettel vádolja, az emberek emlékezetében csak azok a jó cselekedetek maradnának meg, amelyeket népéért és a másik két boszniai népért tett.

Karadžić azzal védekezett, hogy a srebrenicai vérengzés csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút. Azt hajtogatta, hogy őt

nem megbüntetni, hanem kitüntetni kellene,

amiért minden tőle telhetőt megtett a véres polgárháború elkerülése érdekében.

Karadžić szerint az ügyészség által felhozott bizonyítékok kétségbe vonják azt, hogy Srebrenicában valóban nyolcezren haltak meg, és az ott történt bűncselekmények felérnek-e népirtással. (Az NT már több jogerős ítéletében kimondta, hogy ami Srebrenicában történt, népirtás volt.)

A boszniai háború után Karadžić éveken át bujkált, 2008 júliusában Belgrádban fogták el, és adták ki Hágának. A rákövetkező évben kezdődött meg a hágai pere.

Az ítélethozatal jövőre várható.