Putyin szerint Lengyelország feldarabolása oké

Nem volt semmi gond a Molotov–Ribbentrop-paktummal – fejtegette fiatal orosz történészeknek Vlagyimir Putyin orosz elnök, arra utalva, hogy a második világháborúba torkolló német agresszióért valójában Franciaország és Nagy-Britannia a felelős.

A beszédről a Kreml átirata alapján számol be a Telegraph, ahol közben arról is megemlékeztek, hogy az Örömtüzek Éjszakáján az angliai Lewes-ban Putyin-bábukkal vonultak fel. (Itt egy ukrán gépen kalasnyikovval pózoló Putyin-figurát is megcsodálhat.)

Soha többé nem lesz háború

De vissza a történelemleckéhez: Putyin szerint a nyugati történészek megpróbálják elkenni az 1938-as müncheni egyezményt, melyben a németek, britek, franciák és olaszok Csehszlovákia felosztásáról egyeztettek. Bő egy hónappal az egyezmény aláírása után az első bécsi döntésben a magyarlakta területeket Magyarország kapta meg, 1939 tavaszán pedig kikiáltották Szlovákia függetlenségét, majd Hitler Prágába vonult és létrejött a Cseh–Morva Protektorátus. (Ürügyként a szudétanémet kisebbség ügyét használta fel Hitler, az egyezmény geopolitikai előzménye az Anschluss volt.)

Putyin Chamberlain brit miniszterelnök híres beszédére is utalt, melyben az egyezmény után kijelentette: Németország és Anglia közt nem lesz soha többé háború.

Chamberlain hazament egy papírt lengetve, azzal, hogy meghozta a békét. Churchill volt az, aki egy kisebb csoporttal megértette, hogy a háború elkerülhetetlenné vált.

– mondta. Ezzel szemben a szintén híres-hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktumban semmi kivetnivalót nem lát az orosz elnök: „Komoly kutatással kell alátámasztani, hogy akkoriban ilyenek voltak a külpolitikai eszközök. Mi a baj azzal, ha a szovjetek nem akartak háborúzni?” – kérdezte a megnemtámadási és együttműködési egyezményről.

Immorális, de ők tehetnek róla

A Molotov–Ribbentrop-paktum legfontosabb része persze az a titkos záradék, melynek létezését a Szovjetunió a glasznoszty előtt tagadta: ebben a részben osztotta fel Európát egymás közt Hitler és Sztálin. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter.

A szovjeteknek Észtország, Lettország és Finnország jutott (utóbbi csak papíron), valamint Kelet-Lengyelország, Németország Lengyelország maradék területén kívül Litvániát kapta (később Litvánia lengyel vajdaságokért cserébe került a szovjet érdekszférába). 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, szeptember 17-én a Szovjetunió is megkezdte az inváziót. Csak a katyńi vérengzés során több mint 20 ezer enbert mészároltak le 1940. március 5-én, Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora is köztük volt.

Koábban Putyin azt nyilatkozta: immorális volt a szovjet-német megállapodás, de a németek és a franciák akadályozták meg az antifasiszta front létrehozását a müncheni egyezménnyel.