A lengyelek megmagyarázzák a magyar kitiltási botrányt
További Külföld cikkek
-
Megrengették Szíriát a dzsihádista lázadók, rengeteg a halott - Óriási robbanás volt Koszovóban, a miniszterelnök terrortámadásról beszél
- Melegellenes razziákat tartottak az orosz hatóságok Moszkvában
- A Maldív-szigetekre utazni eddig sem volt olcsó, mostantól viszont drága lesz a távozás is
- Donald Trumphoz látogatott a kanadai miniszterelnök
Dariusz Kalan, az intézet egyik vezető kutatója szerint a magyar–amerikai viszonyban megnövekedett feszültség nem csak annak tudható be, hogy Washington aggódik a demokratikus normák magyarországi helyzete miatt. Az egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat tágabb geopolitikai kontextusban, méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni. A Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok irányában.
Az elemző úgy véli,
Ezt az eszközt a Fehér Ház eddig többnyire Oroszországgal szemben alkalmazta, s eddig nem fordult elő, hogy az EU vagy a NATO valamely tagállamával szemben is bevetette volna.
A lépést Barack Obama elnök, Bill Clinton volt elnök és a külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek a magyar belpolitikai döntéseket érintő nyílt bírálatai előzték meg.
Washington a kezdetektől nem rejtette véka alá bírálatát az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által véghezvitt alkotmányos és szerkezeti reformokkal szemben. A Fidesz által eszközölt változtatásokat, csakúgy mint Magyarországnak az európai intézményekkel és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott viharos párbeszédét, az amerikai tisztségviselők úgy értékelték, mint
– fogalmazott az elemző.
Az Egyesült Államok érdekei és politikája szempontjából külön is aggodalmat kelt Budapest Kelet felé kacsingató külpolitikája. Az elemzés szerint a keleti nyitás stratégiája, amely eredetileg az ázsiai gazdasági kapcsolatok felélénkítését célozta, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta új értelmet nyert a Moszkvához való politikai közeledés formájában.
Az elemző szerint ezt támasztotta alá az orosz Roszatom tender nélküli meghívása a paksi atomerőmű bővítésére, valamint a magyar kormánynak a Krím félsziget orosz bekebelezésére adott visszafogott reakciói. A lengyel szakértő szerint az sem tűnik véletlennek, hogy
A röviddel az ukrán választások előtt tett magyar lépések nem csupán Kijevet, hanem Washingtont is súlyosan érintették, az amerikai kormány ugyanis az ukrán energiafüggőség csökkentéséért száll síkra, és ellenzi a Déli Áramlat megépítését.
Washington két okból nem említette közvetlenül Ukrajnát vagy a Déli Áramlatot a beutazási tilalom kapcsán – írja a lengyel szakértő. Egyrészt el akarták kerülni azt a jobboldali magyar sajtó által gyakran megfogalmazott vádat, miszerint az idei magyarországi választások után beavatkoznak az ország belügyeibe, másrészt a politikai korrupció önmagában is olyan érzékeny téma, amelyet késő ősszel és a tél folyamán fel lehet használni arra, hogy széles körű társadalmi felháborodást váltsanak ki.
Az elemzés szerint
Például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015. januári kinevezésével (a posztra Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója, Szemerkényi Réka a nem hivatalos jelölt); sőt, végső esetben gazdasági szankciók életbe lépését is megfontolhatják.
A lengyel elemző úgy látja, Washington Budapesttel szembeni keményedő stratégiáját az új összetételű Európai Bizottság vezetésének is jelzésként kellene kezelnie. Washington ugyanis régóta bírálja Brüsszelt, amiért passzív álláspontra helyezkedett a magyarországi belpolitikai változásokkal és az Orbán-kormány külpolitikai reorientációjával kapcsolatban.
Tekintettel a magyar tisztségviselőket illető korrupciós vádakra, a Bizottság szemügyre veheti az uniós alapok budapesti kezelését, s ha rendellenességeket talál, megvádolhatja a kormányt a közösségi joganyag megsértésével. Végső esetben az Európai Bizottság kilátásba helyezhetné Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikkében foglalt eljárás megindítását, amit a tagállami jogok egy részének Magyarországtól való megvonása követhet – fogalmazott Dariusz Kalan, aki azt is megjegyezte: a keményebbé vált amerikai politika egyúttal figyelmeztetés néhány más visegrádi országnak, amelyek egyes vezetői nem veszik komolyan az orosz–ukrán konfliktust.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
