Valér
-2 °C
0 °C

Ki neofasisztázta le Orbán Viktort?

157769082
2014.12.03. 20:27

Minden eddiginél keményebb minősítést kapott az Egyesült Államokból a magyar kormány, amikor John McCain befolyásos arizonai szenátor és volt republikánus elnökjelölt nevezte neofasiszta diktátornak Orbán Viktor miniszterelnököt. McCain a külügyi bizottság veterán tagja, de vezette már a kereskedelmi bizottságot is a szenátusban, és kevés olyan fontos esemény történt a világban, amire ne az elsők között reagált volna hangosan.

A republikánus McCain megszólalása bedöntheti a magyar kormány által fabrikált magyarázatot, miszerint csupán az amerikai baloldal akarja megbuktatni Orbánt. A kormány bekérette André Goodfriend ügyvivőt, és Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelből kért több tiszteletet. Az ügyről részletesen itt olvashat>>>

Vietnam után a szenátusba

A most 78 éves McCain katonacsaládba született, a hagyományt követve a haditengerészetnél lett pilóta, első éles bevetése pedig Vietnamban volt. Ott volt 1967-ben a USS Forrestal repülőgép-hordozón fellángoló tűznél, amiben 134-en életüket vesztették, McCainnek pedig két repesz fúródott a lábába.

Még abban az évben egy bevetés után fogságba esett, rendszeresen megkínozták, és csak az 1973-as békekötés után engedték szabadon. Hazaérkezve Richard Nixon elnök is fogadta, a médiában pedig megismerték a nevét. (A 2008-as elnökválasztás elején készített portrénkat itt olvashatja az arizonai szenátorról>>>)

Egy ideig dolgozott egy sörforgalmazó cégnél, de 1976-ban a haditengerészet és a szenátus közötti összekötőként, a hadsereg lobbistájaként már a politika közelébe került, és egyre több befolyásos ismerősre tett szert. Előbb kongresszusi képviselőnek választották meg Arizonában, majd pedig 1986-tól most már 28 éven át folyamatosan újraválasztották az állam szenátoraként. McCain népszerűségének egyik kulcsa, hogy remekül bánik a sajtóval, rendszeresen kiszavazott akár a republikánus frakcióból is, és az elnök döntéseit pártállástól függetlenül is kritizálni tudja.

Még Reagan idején nem szavazta meg a libanoni beavatkozást, de a kampánypénzek ellenőrzésének szigorításánál és a politikusi előjogok visszavágásánál sem ment együtt a frakcióval. Kétszer is George W. Bush adócsökkentési csomagja ellen szavazott, mivel a kormány kiadásait is csökkentette volna. Az iraki beavatkozás támogatójaként az Irakban követett stratégia miatt már támadta Bushékat, Donald Rumsfeldet pedig az egyik legrosszabb védelmi miniszternek nevezte. A republikánus fősodorral szembemenő álláspontjai miatt kapta meg a maverick becenevet.

Közel került az elnökséghez

McCain a kilencvenes évek végén nyolc éven át a szenátus kereskedelmi bizottságának is az elnöke lett és ezzel az egyik legbefolyásosabb politikussá vált, de aktívan foglalkozott védelmi politikával is.

A Time 1997-es összeállításában bekerült az USA 25 legbefolyásosabb embere közé.

Befolyásos washingtoni politikusként McCain neve már az 1996-os elnökválasztásokkor is felmerült, mint Bob Dole lehetséges alelnökjelöltje. Négy évvel később aztán sokan úgy gondolták, hogy ő lehet az a mérsékelt republikánus, aki Bill Clinton két ciklusa után leváltja a demokratákat. Végül azonban George W. Bush lett a republikánusok befutó jelöltje, ráadásul a későbbi elnök stábja övön aluli módszerekkel – minden idők egyik legsunyibb kampánytrükkjével azt sugallták, mintha McCainnek lenne egy házasságon kívül született fekete gyermeke – lehetetlenítette el McCaint.

McCain végül Bush második ciklusának végén, 2008-ban mindenkit beelőzve lett a republikánusok elnökjelöltje, de aztán alulmaradt Barack Obama ellen az elnökválasztáson. 

Obama békejobbot nyújtott fő ellenfelének, akivel rögtön a választás után leült egyeztetni, illetve nem hivatalos közvetítőjének kérte fel a Fehér Ház és a republikánus szenátusi kisebbség között.

Keményen nekiment Obamának is

A választási vereség után azonban McCain kicsit a helyét keresve közelebb került a republikánus főáramlathoz, és számos esetben az elnök hangos bírálójává vált. 2009 elején egymilliárd dolláros tévedésnek nevezte Obama gazdaságélénkítő csomagját, azt hangsúlyozva, hogy szó sincs a program kétpárti támogatásáról. Szintén ellenezte Obama elnöki örökségének szánt egészségügyi reformját is.

Az elbukott elnökválasztás után 2010-ben sikerült a Tea Party által is támogatott jelölttel szemben nyernie Arizonában, majd könnyedén védte meg újra a szenátori székét demokrata ellenfelével szemben. Obama második ciklusában megint többször megmutatkozott a különutassága, tavaly év végén például ellenezte a republikánusok álláspontját az amerikai állam leállása alatt, és több kérdésben is egyfajta közvetítői szerep jutott neki.

Susan Rice-ból nem lett külügyminiszter

Külpolitikai vonalon azonban nem kímélte Obama döntéseit. McCain Szíria ügyében már 2012 elején légi csapásokat sürgetett, és azt is elsőként szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok fegyverezze fel a szíriai ellenzéket – két évvel később mindkettő megtörtént. Amikor a vegyifegyver-támadások miatt Obama a szíriai beavatkozást mérlegelte, akkor McCain támogatta az elnököt, de jelezte, hogy egy korlátozottnál sokkal kiterjedtebb akciót szorgalmazna.

A bengázi nagykövetség elleni támadást rosszabbnak nevezte a Watergate-botránynál is. Több másik republikánus szenátor mellett McCain bírálta leghangosabban Susan Rice-t, az USA akkori ENSZ-nagykövetét, akit Obama a külügyminiszteri posztról távozó Hillary Clinton utódjának szemelt ki.

Végül McCainék célt értek, Rice a bengázi követség elleni támadás ügyében tett kijelentései miatt – ő felelt a kormányzati kommunikációért – nem lett külügyminiszter. Hillary utódja az a John Kerry lett, aki egyébként demokrata elnökjelöltsége idején még az alelnökjelölti posztot is felajánlotta volna McCainnek.

Az arizonai szenátor az akkor még Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) néven ismert Iszlám Állam iraki előretörése után sem finomkodott, azt mondta, hogy a teljes nemzetbiztonsági tanácsadói kabinetnek le kellene mondania, amiért nem előzték meg a történteket.

Putyinnak többször is nekiment

Lényegében nem volt olyan igazán fontos külpolitikai történés a világban, amire reagálva ne hallatta volna a hangját. Sokszor fogalmazott meg a hivatalos amerikai állásponttal párhuzamos, vagy azzal gyökeresen szembemenő véleményt is például az Arab Tavasz idején. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig különösen sokszor nekiment.

Putyin és a hasonló diktátorok most remeghetnek Moammer Kadhafi halála után

– jelentette ki McCain 2011 októberében. Később twitteres beszédében üzente az orosz elnöknek: „Kedves Vlad! Az arab tavasz közeledik hozzád!" Putyin szimplán azzal reagált, hogy McCain nyilván megőrült a vietnami fogság alatt.

McCain ott volt tavaly Kijevben is, ahol Vitalij Klicsko mellett felszólalt a tüntetők előtt, és arra is figyelmeztette Viktor Janukovics elnöknek, hogy a kongresszus szankciókat fogadhat el az ukrán hatóságok ellen a demonstrálók elleni durva fellépés miatt.

A Krím annektálásakor azt mondta, Obama nem tett eleget Putyin megfékezéséhez, és alapjaiban kellene újragondolni az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatát. Nem volt meglepetés, hogy McCain is a hét amerikai szenátor és tisztségviselő között volt, akiket márciusban kitiltottak Oroszországból.

Nem csinált gondot a pókerből

A vasárnapi talkshowkban is gyakran megforduló McCain már az interneten is stabilan megvetette a lábát. Annak ellenére, hogy az elnökválasztási kampányban bevallotta, hogy nem nagyon ül le a számítógéphez sem, mégis rákapott a Twitterre. Már 1,92 millió követője van, és aktívan posztol is, a Colleen Bell kinevezése előtt elmondott beszédéről kirakott videó óta már jó pár posztot kirakott. Arra is a Twitteren reagált, amikor tavaly szeptemberben lefotózták, amint online pókerezett okostelefonján, miközben a külügyi bizottság a Szíria elleni háborúról döntött. A szenátor könnyen vette a dolgot.

Botrány! Lekaptak, miközben az iPhone-on pókerezem a több mint 3 órás szenátusi meghallgatáson, de a legrosszabb az egészben, hogy vesztettem!

– írta ki.

A filmes portálokra sem csak azért kerülhetett fel 2012-ben, mert akkor jött ki a Game Change nevű film, ami az elnökválasztási kampányáról szólt, de Sarah Palint, alelnökjelöltjét helyezte a középpontba, hanem év végén kiakadt a Zero Dark Thirty című film bizonyos jelenetein is. Ezekből az derült ki, hogy az amerikai hatóságok kínzással kicsikart információ nyomán akadtak rá Oszama bin-Ladenre és ölték meg az al-Kaida-vezérét, McCain szerint viszont egy másik országban őrzött fogolytól szerezték meg az információt, és nem kellett hozzá megkínozni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!