Sámuel, Hajna
18 °C
32 °C

Az idő Putyin ellen dolgozik

2014.12.20. 08:55 Módosítva: 2014-12-20 11:17:01
Hiába az orosz elnök kötelező optimizmusa, a gazdasági szereplők viselkedése jól mutatja, hogy kevesen hisznek Vlagyimir Putyin csütörtöki beszédének, amely szerint Oroszország a meggyengült rubel és a csökkenő olajárak mellett is képes lesz az orosz pénzügyi egyensúly fenntartására. A gyenge rubel miatt áruhiány és kígyózó sorok alakultak ki, az IKEA-ban felfüggesztették a bútorok forgalmazását, a méregdrágává vált nyugati mobilok és mikrosütők helyett pedig nincs semmi, mert ilyet nem gyárt Oroszország. Az elértéktelenedő pénz miatt az orosz turisták is eltűnnek, a válságot a módosabb réteg nagyon megérzi. Az ingatlanokra felvett lakossági dollárhitelek is veszélybe kerülnek.

Miközben Vlagyimir Putyin a világot győzködte arról, hogy az orosz gazdaság stabil, oroszok százezrei a kilencvenes évek hiánygazdaságát idéző, kígyózó sorokban álltak, hogy mielőbb áruvá tegyék rubelmegtakarításaikat. A rubel hét eleji beszakadása után – amikor az euróért 60 rubel helyett rövid ideig 95-öt is adtak – hiába erősödött vissza az euró kurzusa pénteken 73 rubelre, a bizonytalanság még mindig nagy, elvégre az esést kiváltó okok, a csökkenő olajár és az újabb lehetséges nyugati szankciók továbbra is fennállnak.

Putyin a csütörtöki sajtókonferenciáját ugyan a jónak tűnő makrogazdasági adatok felsorolásával kezdte – 148 milliárd dolláros külkereskedelmi többlet, 0,7 százalékkal bővült GDP, 5 százalékos munkanélküliség –, de az alapvetően optimista elnöki nyilatkozattal szemben sokkal beszédesebb a kereskedők reakciója.

Nehezen lesz Nockeby kanapé karácsonyra

Az oroszországi IKEA két napra felfüggesztette a bútorok és a tartós műszaki cikkek forgalmazását. A cég hivatalosan a már meglévő nagyszámú rendelésekre hivatkozott, ám nyilvánvaló, hogy a rubel értékvesztése miatt sürgőssé vált átárazás lebonyolítása volt a valódi ok.

"A beszállítók nagy rizikót vállalnak, hiszen a nagykereskedők akár néhány hét fizetési haladékkal is dolgozhatnak, márpedig amíg ilyen bizonytalan a rubel helyzete, ennyire senki sem mer előre tervezni" – mondta Nyikolaj Petrov. A moszkvai közgazdasági kutatóegyetem (VSE) munkatársa szerint már most zavarok adódtak az áruellátásban, amit a pánikszerűen megnövekedett kereslet és az ugyanilyen pánikszerűen leálló kínálat együttes szorítása okozott.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az import jelentősen megdrágul, ám ezt az űrt sok területen nem fogja tudni pótolni az orosz ipar, hiába is beszélt Putyin a gazdaság deverzifikációjának fontosságáról, hogy ezzel csökkenjen az olaj- és földgázexport nyomasztó túlsúlya.

„Ha az olajár magas, akkor a diverzifikációhoz nincs elég ösztönző erő. Ha alacsony, akkor nincs rá pénz”

– jellemezte a csapdahelyzetet Petrov.

Hozzá hasonlóan kételkedik a gazdaság gyors diverzifikációjában Jurij Zajcev is. A Gajdar Intézet kutatója szerint az autóiparban előbb pótolható a nyugati import, elsősorban azért, mert a legnagyobb autógyártók jelen vannak Oroszországban gyártókként.

De orosz gyártmányú mikrohullámú sütőre vagy mobiltelefonra még sokáig kéne várni

– mondta Zajcev, aki szerint hosszú évek kellenek ahhoz, hogy egy ágazatot felfuttassanak. Ehhez fokozatosság kell, épp ez az, ami a mostani válság alatt hiányzik. Ráadásul Zajcev szerint túlzóan optimista volt Putyin, amikor azt mondta, hogy az ország pénzügyi tartalékaival képes lesz kihúzni a két évre becsült nehezebb időszakot.

Egyrészt az eddigi tapasztalatok szerint a válság két évnél tovább fog tartani, másrészt a Nemzeti Jóléti Alapban lévő pénz korántsem elég: az ott lévő csaknem 4 ezer milliárd rubel – jelenlegi árfolyamon mintegy 55 milliárd euró – felhasználása kötött, elsősorban a nyugdíjak értékállóságának biztosítására vethető be. Hogy mennyire nem szabad préda ez a tartalék, azt mutatja az is, hogy augusztusban hiába kért belőle adósságainak rendezésére az állami Rosznyefty 1,5 ezer milliárdot – akkori árfolyamon 31 milliárd eurót –, a kiemelt fontosságú olajvállalat nem kapott.

Oroszország elvben mozgatható tartalékai összesen 240 milliárd euró körül vannak, a teljes valutatartalékot is figyelembe véve.

Eltűnnek az orosz turisták

A rubel gyengülését az elsők között a turizmus érezte meg. Az ősz folyamán már több iroda bezárt vagy szűkítette képviseleteinek, munkatársainak számát. „A nyáron megrendelt és kifizetett év végi útjainkat nem mondták vissza, de új jelentkezők szinte nincsenek. Sokan aggódva telefonálnak, hogy nem szűntünk-e meg" – mondta egy moszkvai utazási iroda képviselője.

A névtelenséget kérő szakember szerint 

nagy a pánik az ágazatban, mivel az eddig vezető egyiptomi, törökországi utak is nagyon megdrágultak a gyenge rubellel, nem is beszélve az európai utakról.

„Nagyon megnőtt viszont a kereslet a belföldi utak iránt” – mondta az utazásszervező, elismerve, hogy a belföldi turisztikai infrastruktúra gyenge, és az sem olcsó. Sok belföldi úticélnál eddig egyszerűen olcsóbb volt repülővel eljutni Moszkvából Spanyolországba.

Az egyik kitörési pont az ágazat számára az Ukrajnától megszerzett Krím és a Grúziából lehasított Abházia lehet. Igaz, a Krím első „oroszországi nyara” kevesebb turistát hozott, mint az ott korábban megszokott volt. Nem sikerült fenntartani az oda repülő fapados Dobroljot járatait sem.

Az irodáknak a csökkenő bevétel mellett nehéz a belvárosi irodák magas bérleti díját előteremteni. Egyelőre azonban nem csökkentek a többnyire dollárban számon tartott bérleti díjak Moszkvában.

Az oroszok hisznek Putyinnak

Az orosz elnök a csütörtöki beszédben nagyrészt a külvilágot okolta a kialakult helyzetért, politikai büntetést emlegetett, amiért Oroszország kiállt nemzeti érdekeiért. „Mi azonban úgy látjuk, az okok sokkal inkább a gazdaság struktúrájában, mint az összeesküvésben van” – mondta Zajcev. A Gajdar Intézet gazdaságkutatója szerint a mostani válság ezért is hasonlít inkább 1998-ra, mint a valóban globális 2008-ra.

„Csakhogy 1998 után az országot megmentette az olajár folyamatos emelkedése, most viszont ilyen többlettartalékunk nincsen” – Zajcev úgy látja, hogy

az olajár esését 60 dollárig nem azért engedte Szaúd-Arábia, mert odaszólt Washington,

hanem, mert az OPEC-nek ez gazdaságilag megfelelt. Mégpedig azért, mert ezen az árszinten már ki lehet szorítani az amerikai palaolajat a piacról, így részesedésüket ismét növelni tudják a hagyományos olajtermelők. Jobban járnak tehát azzal, hogy a kisebb olajtortából nagyobb szeletet kapnak, mint ha küzdeni kellene a konkurens, újonnan megjelenő termelőkkel egy nagyobb piacon. Ennek ellenére az orosz társadalom egyelőre hajlamos elfogadni, hogy Putyin és Oroszország külső összeesküvés áldozata.

Rosszabbul fognak élni, mint négy éve

Ez azonban megváltozhat, ha nagyon látványosan és tartósan esni fog az orosz életszínvonal.

Ez igaz a lakosságnak arra a 85-90 százalékára is, amelyik eddig sem engedhette meg magának, hogy külföldre utazzon. A jobb módú, nagyvárosokban, ipari központokban tömörülő réteg viszont még nagyobb visszaesést könyvelhet el. Ez akkor is nagy fejfájást okoz a Kremlnek, ha csupán a társadalom 10-15 százalékáról van szó, hiszen az átlagnál jobb érdekérvényesítő képességű rétegről van szó. Őket persze nem csak az év végi olaszországi síelés elmaradása érinti, hanem az is, hogy belőlük kerülnek ki azok, akik az elmúlt évtizedben ingatlanhiteleket vettek fel, s ezek egy része dolláralapú. Ez a becslések szerint 150 ezer háztartást érint.

A megkérdezett szakemberek szerint az nem állítható, hogy Putyin a csütörtöki sajtókonferencián nem ismerte el a problémát, de az mindenképp baj, hogy semmi érdemleges megoldási tervvel nem szolgált. Márpedig Oroszországban stagnálás és infláció – azaz stagfláció – várható 2015-től.