Hollandiában ma a szélsőjobboldal nyerne
További Külföld cikkek
- Magas rangú orosz ezredest likvidált Kijev, érkezhet Putyin revansa?
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
Az utóbbi egy év legmagasabb szintjére emelkedett Hollandiában a Geert Wilders vezette iszlámellenes párt, a Szabadságpárt (PVV) támogatottsága az iszlamista fegyveresek párizsi támadásai után, írja az MTI.
Amennyiben most tartanának választásokat Hollandiában, akkor az idegengyűlölő szélsőjobboldali párt lenne a legnagyobb erő a 150 tagú parlamentben: 31 mandátumot szerezne, kétszer annyit, mint amennyit a legutóbbi választásokon kapott, derült ki egy közvélemény-kutatás vasárnap nyilvánosságra hozott eredményéből.
A kormányzó pártok, a Kereszténydemokrata Tömörülés és a Keresztény Unió, amelyek népszerűségét jelentősen csorbította a tartósan alacsony gazdasági növekedés, 28 képviselői helyet szereznének, szemben a 2012-es választásokon elért 79-el.
Közvetlenül a január 7-9-i párizsi támadások előtt, amelynek tizenhét halálos áldozata volt, a Szabadságpárt még csak 30 mandátumra számíthatott.
A párizsi vérengzést követően Wilders azt mondta, hogy a Nyugat háborúban áll az iszlámmal, amely ellen szigorú intézkedéseket kell foganatosítani. "Ha nem teszünk semmit, itt is (Hollandiában) az történik majd (mint Párizsban)" - idézte őt a Het Parool holland újság.
A pártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 80 százaléka azt mondta, hogy veszítsék el holland állampolgárságukat azok, akik az iszlám szent háborúban (dzsihád) való részvétel miatt Szíriába távoztak, illetve ítéljék súlyos börtönbüntetésre a szíriai és iraki harcokból visszatérőket.
A Charlie Hebdo párizsi vicclap szerkesztőségében történt vérengzésnek különösen nagy visszhangot kapott Hollandiában. Tizenkét évvel ezelőtt, 2004 novemberében az iszlám és a holland multikulturális társadalom visszásságaira rávilágító dokumentumfilmet jegyző Theo van Gogh holland rendező életével fizetett legutolsó, az iszlám társadalomban élő nők alávetettségét bemutató filmjéért. Támadója, a marokkói születésű, holland állampolgárságú Mohammed Bouyeri előbb lelőtte Van Goghot, majd elvágta a torkát fényes nappal Amszterdam egyik forgalmas utcáján.
Geert Wilders, aki hazugságnak minősítette az iszlámot és bűnözőnek nevezte Mohamed profétát, 2004 óta rejtőzködő életmódot folytat, testőrség vigyázza életét éjjel-nappal.
A holland ügyészség vádat emelt Wilders ellen a tavalyi választási kampányban a marokkói bevándorlókkal szembeni uszító megjegyzései miatt. A vádirat szerint a márciusban lezajlott holland helyhatósági választásokat megelőző kampányidőszakban a Szabadságpárt egyik hágai rendezvényén Wilders azt kérdezte követőitől: "több vagy kevesebb marokkóit akartok látni a saját városotokban és Hollandiában?" Erre a tömeg "kevesebbet!" kiáltásokkal válaszolt, majd a politikus megígérte nekik, hogy erről pártja "gondoskodni fog".
Később Wilders egy tévéinterjúban "marokkói söpredékről" beszélt.