Merkel szerint most nem lesz német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozó

Egyelőre nem aktuális az Ukrajna által javasolt német-francia-orosz-ukrán csúcstalálkozó megrendezése - mondta Angela Merkel szerdán Berlinben a NATO főtitkárával folytatott megbeszélése után.

Ha betartják a tűzszünetet, tárgyalhatunk

A német kancellár Jens Stoltenberggel közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy csak akkor érdemes a négy ország vezetőjének tárgyalni az ukrán válság rendezéséről, amikor komoly esély mutatkozik "valódi eredményekre". Jelenleg azonban nem így áll a helyzet, de továbbra is "megfeszített erővel" zajlik a válság rendezését célzó munka. Ugyanakkor egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor kerülhet sor a csúcstalálkozóra - mondta Merkel.

A találkozó megrendezését Petro Prosenko ukrán elnök által javasolta december végén, az eredeti tervek szerint csütörtökön tartották volna meg Asztanában, Kazahsztán fővárosában.

A német kancellár ismételten megerősítette, hogy a válság rendezésének alapja a kijevi vezetés és az oroszbarát szakadárok minszki megállapodása, amely fegyvernyugvást irányoz elő a kelet-ukrajnai válsággócban, és egy úgynevezett ütközőzóna kialakítását a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban.

Jens Stoltenberg sürgette, hogy Moszkva tartsa tiszteletben a minszki megállapodást és gyakoroljon nyomást a szakadárokra, hogy hajtsák végre az abban foglaltakat.

A NATO főtitkára és a német kancellár egyaránt hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség együttműködésre törekszik Oroszországgal. A konstruktív viszonyra azonban Oroszországnak is törekednie kell, és be kell tartania bizonyos szabályokat, köztük a szuverén államok területi épségének sérthetetlenségére vonatkozó előírásokat - tették hozzá.

A németek mégsem annyira szervezettek

Azzal kapcsolatban, hogy szerdán Németország Hollandiával együtt átvette az úgynevezett NATO Reagáló Erő (NRF) szárazföldi csapatainak parancsnokságát, Jens Stoltenberg kijelentette, Németország "ismét bizonyította, hogy jó szövetséges". Ugyanakkor a katonai kiadások növelését is kérte, hangsúlyozta, hogy a legerősebb európai gazdaságot működtető Németországnak a védelmi beruházásokban is "vezetővé kell válnia".

Tavaly az Iszlám Állam (IÁ) elleni nemzetközi koalíció formálódása idején Berlin vállalta, hogy fegyverekkel és felszereléssel támogatja a terrorszervezet ellen harcoló kurd egységeket, de kiderült, hogy a kurdoknak szánt eszközök egy része használhatatlan, majd a támogatás elszállításának szervezése során kiderült, hogy több haderőnemnél súlyos alkatrész-ellátási zavarokkal küzdenek.

A kínos esetek nyomán a Bundeswehr (a német hadsereg) állapotáról és jövőjéről kibontakozott vitában több szakértő hangsúlyozta, hogy a költségvetési támogatás felemelése a NATO által megkövetelt minimális szintre - a hazai össztermék (GDP) 2 százalékára - önmagában nem megoldás, mert a Bundeswehr a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat sem tudja mind ésszerűen felhasználni.

Ursula von der Leyen védelmi miniszter jelezte is a 2015-ös költségvetés védelmi fedezetének parlamenti vitájában, hogy egyelőre nem indítványozza az évente a GDP nagyjából 1,3 százalékát, mintegy 32 milliárd eurót kitevő katonai kiadások növelését, hanem csak azt kéri a törvényhozástól, hogy ne csökkentsék tovább a támogatási szintet.