Paulina
16 °C
20 °C

Egymillió nem Charlie

2015.01.19. 11:18

Oroszországban tartották meg a legnagyobb Charlie Hebdo-ellenes tüntetést. Az akciót Csecsenföld elnöke hirdette meg, aki egymillió tiltakozót várt az 1,3 milliós észak-kaukázusi köztársaságba. Ramzan Kadirov munkaszüneti napot is erendelt, hogy minél többen részt vehessenek a rendezvényen.

Ha az egymilliós részvétel nehezen is teljesíthető – bár a szomszédos köztársaságokból is érkeznek tüntetők – néhány százezer embert minden bizonnyal utcára tud vinni a Vlagyimir Putyint személyes példaképének tekintő csecsen elnök.

Csecsenföldön 215 ezer közalkalmazott van, akik minden további nélkül utasíthatók a részvételre. Kötelezővé tették a felvonulást az iskolák felső három évfolyamán is. A csecsen hatóságok korábban félmillió ember részvételét várták.

A karikaturista személyes ellenség

A helyszíni beszámolók szerint dél körül 300 ezer ember volt Groznij központjában, a jelenlegi elnök apja, Ahmad Kadirov tiszteletére emelt, Csecsenföld Szíve nevet viselő mecsetnél, ahová a felvonulók az Ahmad Kadirov sugárútról és a Vlagyimir Putyin sugárútról érkeztek.

Kadirov nyilatkozata után nem meglepő, hogy a csecsenföldi hatóságok szerint valóban egymillió ember vett részt a tüntetésen a 280 ezres Groznijban.

Az elnöki posztot apjától megöröklő Kadirov személyes ellenségének nevezte azokat a karikaturistákat és azokat is, akik „elismerik a Charlie Hebdo jogát arra, hogy megsértse másfél milliárd ember vallási érzését” – idézte a 39 éves politikust a BBC.

„El a kezekkel a mi szeretett prófétánktól, Mohamedtől”, „Szeretjük Mohamed prófétát”, „Mohamed próféta a legjobb ember” – állt a felvonulók plakátjain. A tüntetés előkészítésekor és a felvonuláskor sem volt utalás arra, hogy a francia hetilap karikaturistáival együtt 12 embert öltek meg a terroristák, köztük egy muzulmán rendőrt.

Szombaton a Csecsenfölddel szomszédos Ingusföldön volt egy kisebb, 15 ezer fős tüntetés a karikatúrák ellen.

„Egy 400 ezres köztársaságban ez nem kis szám” – mondta a jogvédő Memorial szervezet ingusföldi képviselője a nazranyi tüntetésről. Tamerlan Akijev szerint önként mentek ki az emberek a tüntetésre, sem az iskolásokat, sem a közalkalmazottakat nem kényszerítették.

Nemzeti együttműködés

Csecsenföldön kiemelkedő fegyelemmel zajlanak a választások is. Legutóbb az orosz elnökválasztáson döntött rekordot a részvételi arány: a 612 ezer regisztrált csecsenföldi választó 99,61 százaléka ment el szavazni. Közülük 99,76 százalék Vlagyimir Putyinra voksolt.

„A tüntetés üzenete az volt, hogy elítélendő a terror, de nem fogadható el a vallási érzület megsértése sem a karikatúrákon keresztül”. Akijev szerint azonban nem önmagában a Charlie Hebdo karikatúrái miatt volt a tiltakozás, hanem amiatt, hogy ezeket a karikatúrákat sok más lap ismét közölte. A nazranyi tüntetésen felszólalók nem említettek konkrét országokat, de az elhangzott hogy vannak olyan európai folyamatok, amelyek sértők a muzulmánok számára.

Ami Csecsenföldet illeti, Akijev nem tudta megítélni, hogy mennyire önként mentek az emberek tüntetni. „Sokan utaztak Ingusföldről és Dagesztánból is a grozniji tüntetésre, azt biztosan állíthatom, hogy őket senki sem küldte oda erővel”.

Moszkva egyensúlyoz

Az orosz vezetés ugyan elítélte a párizsi terrorista merényletet, bár az első hivatalos nyilatkozatok inkább azt hangsúlyozták, hogy az ilyen akciókhoz a Nyugat rövidlátó közel-keleti politikája vezetett, amely destabilizációt okozva a radikálisok megerősödését hozta a térségben.

Ugyanakkor a karikatúrák publikálását is elítélték – a Tömegtájékoztatási Felügyelet egyik regionális igazgatósága például óvott a Charlie Hebdo etikátlan karikatúráinak másodközlésétől.

A 143 milliós Oroszországban a lakosság negyede vallja magát muzulmánnak.

Oroszországban nem volt a terrorakciót elítélő szimpátiatüntetés a Charlie Hebdo mellett. Csupán egy egyszemélyes tiltakozást tartott egy aktivista Moszkvában. Őt 30 napos elzárásra ítélte a bíróság az egyszemélyes tüntetés előírásainak megsértése miatt.