Lázár, Olimpia
-6 °C
-3 °C

Allah becsmérlését meg kell bosszulni

2015.01.21. 18:51
A jelenleg Európában tapasztalható terrorfenyegetés jóval összetettebb, mint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni – mondta egy uniós szakember. Az as-Sabab újra hősként ünnepli a párizsi támadókat.

Az as-Sabab szomáliai terrorcsoport ismételten hősként ünnepelte szerdán a párizsi vérengzés elkövetőit. Tettüket követendő példaként állította elsősorban az Európában élő muszlimok elé, írja az MTI.

Allah és prófétáinak becsmérlését meg kell bosszulni.

– olvasható a terrorcsoport szerdán megjelent nyilatkozatában. A szomáliai terrorcsoport korábban azt írta: muzulmánok ezrei örültek a történteknek, „a hősök elsőként bosszút álltak azokon, akik megsértették a próféta méltóságát”.

„Amíg Franciaország ezen az úton halad tovább, soha nem lesz biztonságos hely. Párizs és Toulouse utcái lesznek a mudzsahedek támadásainak célpontjai” – hangsúlyozta most a terrorszervezet. Toulouse-ban és Montauban városában a francia Mohamed Merah 2012 márciusában három francia katonával, három gyerekkel és egy zsidó iskola tanárával végzett. A rendőrség később, az elkövető elfogására indított akció közben megölte a merénylőt.

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel kapcsolatban álló as-Sasab a kelet-afrikai országban évek óta harcol egy saját – az iszlám jogrend, a saría alapján szerveződő – állam megteremtéséért. A terrorcsoport ellenőrzése alatt tart egyes középső és déli országrészeket, és rendszeresen végrehajt merényleteket Szomáliában és a szomszédos Kenyában is. Ezektől a terrorszervezetektől retteg a világ címmel írtunk a legnagyobb szervezetekről korábban.

Összetettebb fenyegetés

A jelenleg Európában tapasztalható terrorfenyegetés jóval összetettebb, mint a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követő – magyarázta szerdán újságíróknak egy neve mellőzését kérő magas rangú uniós tisztviselő.

A szakértő szerint míg akkor a fenyegetés forrása világos és kézzel fogható volt az al-Kaida révén, most legalább három tényező jelent veszélyt Európa polgáraira.

Egyrészt van egy bizonyos számú olyan uniós állampolgár, akik radikalizálódtak ugyan, de nem állnak közvetlen kapcsolatban nemzetközi terrorszervezetekkel, és nem is hagyták el hazájukat, hogy terrorista kiképzést kapjanak. Őket szélsőséges hitszónokok vonhatják befolyásuk alá, vagy a börtönben, esetleg az interneten találkozhatnak a radikális eszmékkel. Az Arab-félszigeten működő al-Kaida kimondottan kutat is ilyen emberek után, akiket aztán kisebb léptékű akciók végrehajtásával bíznak meg.

Második veszélyforrásként az uniós tisztviselő az úgynevezett külföldi harcosokat nevezte meg, akiknek a száma három- és ötezer közé tehető, s akik uniós állampolgárként állnak az iszlamista fegyveresek soraiba, majd a fegyverek és robbanóanyagok használatában szerzett jártasság birtokában térnek vissza Európába, kapcsolatban állnak szélsőséges szervezetekkel szerte a muszlim világban, "agymosottak", és gyakran megbízást is kapnak támadások végrehajtására. 

A terrorfenyegetettséget bonyolító harmadik tényezőként nevezte meg a szakember, hogy ezen a téren versenyt futnak egymással a különféle terrorszervezetek, amilyen például az Iszlám Állam vagy az al-Kaida.

A tisztviselő szerint a fenyegetettség csökkentése érdekében

négy kérdéskört kellene tisztázni:

  • az Európán belüli radikalizációnak kellene valamilyen módon gátat szabni, és az interneten terjedő tartalmakat kell valamilyen módon ellenőrizni.
  • kezdeni kell valamit azzal, hogy hogyan lehet azonosítani és nyomon követni a potenciális terroristákat. Ezt szolgálná az európai légi utasok adatait tartalmazó regiszter, ám annak elfogadása egyelőre várat magára.
  • a harmadik teendő a lőfegyverek, azok között is különösen a katonai célú lőfegyverek kereskedelmének és mozgásának szigorúbb ellenőrzése
  • tisztázandó kérdés még az információ megosztása