Iván
8 °C
22 °C

Nagy káosz jöhet az al-Kaida kedvenc országában

2015-01-22T151102Z 1235520241 GM1EB1M1RY101 RTRMADP 3 YEMEN-SECU
2015.01.23. 11:46 Módosítva: 2015-01-23 16:16:11
A Jemen északi részében autonómiára törekvő húszik újabb fegyveres támadása a fővárosban rávilágított az Egyesült Államok fontos szövetségesének számító elnök gyengeségére, és végül az egész vezetés lemondásába torkollt. Egyelőre nem tudni, ki vezetheti tovább az országot, mégis marad-e valahogy a most lemondott elnök, de a bizonytalanság az elmúlt években rendre együtt járt a párizsi támadásokat is magára vállaló jemeni al-Kaida megerősödésével.

Megint teljesen bizonytalan lett a politikai helyzet az egyébként is ingatag lábakon álló Jemenben, miután csütörtökön lemondott az elnök és az egész kormány, azonban feltehetően az egy évtizede nagyobb autonómiáért küzdő és a héten az elnöki palotát is elfoglaló húszi felkelők sem vennék át az ország irányítását. A törzsi szembenállás, az arab tavasz alatt megbuktatott elnök szelleme, a szaúdi–iráni, szunnita–síita ellentétek hátterében a párizsi gyilkosságokat magára vállaló jemeni al-Kaida húzhat hasznot a bizonytalanságból.

Habár vannak olyan hírek, hogy a parlament nem fogadta el az elnök lemondását, és a lépéssel valójában csak át akarták tolni a felelősséget a húszik térfelére, az egyébként is egyre kisebb elfogadottsággal bíró  Abdrabbuh Manszúr Hádi  nehezen kerülhetne ki megerősödve a politikai zűrzavarból. Ráadásul az elmúlt öt hónapban nem sikerült kezelnie a húszik előrenyomulásával előálló helyzetet.

Az ország lényegében egy polgárháború küszöbén egyensúlyoz, pénteken máris robbanásokról, katonákra támadó fegyveresekről érkeztek hírek Áden kikötővárosból, ahol viszont még mindig megmaradt a lemondott elnök támogatása. Az AP szerint több ezren tüntettek Jemenben pénteken, többen a húszik mellett álltak ki, mások viszont a déli országrész elszakadását követelték. A fővárosban, Szanaában továbbra is Kalasnyikovokkal felfegyverzett húszik vették körbe az elnök rezidenciáját, és a miniszterek házait.

Körbevették a rezidenciát is

Hádi elnök azt mondta, nem maradhat tovább az államfői tisztségben, miután a hét eleje óta a rezidenciáját is körbevevő húszik nem tartják be a békemegállapodás feltételeit, Háled Bahah miniszterelnök pedig azzal indokolta távozását, hogy nem akarnak politikai játszmákban részt venni. A BBC úgy tudja, hogy a jemeni titkosszolgálat vezetője, Ali Haszan al-Ahmedi is lemondott.

A hétfőn a hadsereg és a síita felkelők között kirobbant harcokban kilencen meghaltak, hatvanheten megsebesültek a fővárosban, Szanaában, de estére úgy tűnt, sikerült fegyverszünetet kötni. Az elnök által január elején szerintük újabb egyeztetések nélkül bejelentett alkotmánytervezetet kifogásoló húszik azonban kedden megtámadták az elnöki palotát is, ahol feldúlták az irodákat, és kifosztották a fegyverraktárakat.

Miközben a harcok elől több száz család menekült el a fővárosból, a húszik megjelentek az állami tévében is. Vezetőjük, Abdel Malek al-Húszi élő tévébeszédben vádolta azzal az elnököt és az ország vezetését, hogy csak saját érdekeiket nézik, miközben Jemen korrupcióba és zsarnokságba süllyed, és egyenes úton halad a teljes összeomlás felé. Szerinte a jemeni vezetés a háttérben nem küzdött a jemeni al-Kaida ellen, hanem még támogatta is a megerősödésüket.

Szerdán végül úgy tűnt, hogy sikerült megállapodniuk a feleknek: Hádi azt ígérte, hogy a húszik erősebb képviseletet kapnak a parlamentben és az állami intézményekben, nagyobb beleszólásuk lesz az új alkotmány módosításába, cserébe belemennek a tűzszünetbe, elengedik az elnök szombat óta fogva tartott főtanácsadóját, és visszavonják fegyvereseiket Szanaa utcáiról. Csütörtökre azonban semmi sem változott, ebben a helyzetben döntött a lemondás mellett a teljes vezetés.

Ez a külföldi országokat is teljesen váratlanul érhette, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú nyilatkozatban erősítette meg kedden, hogy Hádit tartja a választások eredménye és a korábbi békemegállapodások alapján az ország törvényes elnökének, és az Egyesült Államok külön is jelezte, hogy együtt folytatják a terrorellenes fellépést a jemeni al-Kaida ellen.

Felkelésekkel teli tíz év

A történteket a vezetés puccskísérletnek minősítette, azonban a BBC-nek nyilatkozó, évekig Jemenben élő elemzők szerint a húszik valójában már szeptemberben átvehették volna az ország irányítását, azonban elsősorban a tárgyalási pozícióik javításáért indultak meg fegyveresen is, a 2011 óta tartó válság lezárását célzó új alkotmány kidolgozásába akartak nagyobb beleszólást. A húszik ellenfeleik szerint viszont valójában azt a zaidita imamátust akarják visszaállítani, ami csaknem 1000 éven át létezett Jemen északi részén, és csak 1962-ben szűnt meg.

A húszik vezetői közül többen üdvözölték Hádi lemondását, és volt, aki egy kormányzótanács  felállítását javasolta. Azt egyelőre nem tudni, meddig mennének el a húszik, ugyanakkor korábban nem Hádi megbuktatására törekedtek, és elsősorban nem a legmagasabb vezető tisztségeket, hanem csak fontos kormányzati pozíciókat követeltek maguknak. A BBC szerint ezzel egyszerre akarhattak befolyást szerezni, de közben elkerülni, hogy a többségében szunniták lakta ország irányítása teljesen a nyakukba szakadjon. A legtöbb elemző szerint síita kisebbségként most sem az elnök lemondatása volt a céljuk.

A húszik közé olyan milíciák és törzsek tartoznak, amik a zaidita irányzatot követik az iszlámon belül. Ennek hívei a 24,41 milliós lakosság nagyjából ötödét teszik ki. Az elmúlt években a húszik vezetői többször is úgy döntöttek, hogy fegyverrel próbálnak nyomást gyakorolni a jemeni vezetésre, és a BBC szerint a harcokkal végül az ország 22 tartománya közül legalább 9-ben  szereztek befolyást. A nevüket Huszein Badr al-Din al-Húsziról kapták, aki a csoport első felkelését vezette még 2004-ben.

A húszik első lépésként nagyobb autonómiát követeltek az északi Szaada tartománynak, emellett pedig állításuk szerint meg akarták védeni a zaidita vallási és kulturális hagyományokat a többségi szunnitákkal szemben. Vezetőjüket, Húszit még 2004-ben meggyilkolták a katonák, azonban társai öt további felkelést vezettek a központi vezetés ellen. 2009-ben a húszik és a kormányerők összecsapásaiban több százan meghaltak, több százezer embernek pedig el kellett hagynia otthonát, végül 2010-ben állapodtak meg tűzszünetről.

Veszélyes libikóka

A szaúdi és a jemeni ágak egyesítéséből 2009-ben megszülető Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) többek között a húszik felkelése idején tudta tartósan megvetni a lábát az ország déli részén, amíg a kormányerők figyelme északra irányult. Az azóta az al-Kaida legaktívabb alcsoportjává váló szervezet vezetője Naszer al-Vahisi, Oszama bin Laden egykori bizalmasa lett. Az akkor és azóta felállított kiképző táboraikban sokakat felkészíthettek a nyugati célpontok elleni dzsihádista harcra, ezért ezeket az egyik legkomolyabb fenyegetésnek tartották a külföldi titkosszolgálatok. A szervezetről bővebben itt írtunk>>>

A kormányerők csak 2010-ben tudtak komolyabb erőkkel az al-Kaida ellen indulni, miután fegyverszünetet kötöttek a húszikkal. Az országot az 1990-es egyesítése óta vezető Ali Abdalláh Száleh elnök hatalmát megdöntő kormányellenes megmozdulások azonban egyszerre jártak a húszik és a szunnita al-Kaida megerősödésével 2011-ben. Az események azóta is libikókaszerűen billennek a központi kormány körül az egyik irányából a másikba a szektariánus törésvonalak mentén is szemben álló felek között, amik azonban egymással is harcolnak. A húszik többször összecsaptak már az al-Kaidához tartozó fegyveresekkel, de tavaly októberben például a jemeni al-Kaida 50 emberrel végzett egy húszi gyűlésen elkövetett öngyilkos merényletében, és kiadott egy olyan videót is, amin tagjai húszikat végeztek ki.

A Száleh bukását hozó 2011-es polgárháború közepette a jemeni al-Kaida a zűrzavar közben hatalmas területeket szerzett meg az ország déli részén, és egy kvázi iszlamista államot is kikiáltott. Az amerikai célpontok elleni sikertelen támadások után indított dróntámadásokat a szervezet ellen az Egyesült Államok. Ezek száma 2011 és 2012 között megháromszorozódott, azonban emberi jogi szervezetek élesen támadták a washingtoni vezetést, amiért sokszor civilek is áldozatul estek.

Száleh 2011. novemberi lemondása után a hatalmat addigi helyettese, Hádi vette át, akit aztán 2012-ben egyedüli jelöltként hivatalosan is megválasztottak elnöknek. A polgárháború idején a húszik is megszilárdították hatalmukat az északi tartományokban, de egy békemegállapodásnak köszönhetően Hádi figyelme megint délre irányulhatott, és nyugati támogatással megszervezte az al-Kaida elleni küzdelmet. Az offenzívában több várost visszafoglaltak, a szervezet pedig a hegyekbe húzódott vissza.

Az üzemanyag is a háttérben

2013-ban azonban megint megsokszorozódtak a továbbra is ingatag lábakon álló kormány problémái, ami megint az al-Kaida és a húszik párhuzamos erősödésével járt együtt. Tavaly júliusban törzsi harcosok felrobbantották az ország legnagyobb olajvezetékét, ami csak tovább fokozta a problémákat a Közel-Kelet legszegényebb országában. A gáz ára megnégyszereződött az elmúlt időszakban. Az alapvető élelmiszerek ára is 30 százalékkal nőtt, miközben több mint tízmillió jemeni nem jut rendszeresen ételhez. A kormány közben a szegényeknek kedvező, például az üzemanyagárakat alacsonyan tartó kedvezmények eltörléséről döntött.

Július óta az ismét meginduló húszi felkelők vereséget mértek a legfontosabb szunnita párt, az Iszláh által támogatott szunnita milíciákra, miközben a jemeni al-Kaidával is harcoltak, ami a szunniták védelmezőjének is beállította magát. A húszik azt követelték Hádi elnöktől, hogy vonja vissza a kedvezmények eltörléséről szóló döntést, de emellett váltsa le a kormányt, ami helyett olyat akartak, ami jobban képviseli az összes jemeni csoport érdekeit. A húszik követeléseit nem csak síiták támogatták, szunniták is tüntettek kormányzati intézmények előtt.

Hádi kormányátalakításba kezdett, és azt ígérte, hogy harmadával csökkentik az üzemanyagárakat. A húszik és támogatóik ugyanakkor tovább tüntettek, több jogot követeltek, végül a feszült helyzetben pedig a biztonsági erők szeptember közepén tüzet nyitottak a tiltakozókra Szanaában. Válaszul a húszi fegyveresek megindultak északról a főváros ellen, és négy nap után sikerült is lényegében elfoglalniuk Szanaát. Akkor azonban egy napon belül aláírtak egy ENSZ-közvetítéssel kidolgozott tűzszüneti megállapodást. A húszik ugyan tovább tüntettek, de a harcok befejeződtek. 

A szeptember 21-én aláírt békemegállapodás nagyrészt nem lépett életbe. A húszik sem tartották be a rájuk eső részt, nem vonták vissza az erőiket, és nem mentek bele abba sem, hogy 45 napon belül letegyék a fegyvert. A húszik részt vettek az új alkotmány kidolgozásáról szóló, 10 hónapos tárgyalássorozatban, de végül nem értettek egyet az országot egy hat tagállamra osztó államszervezet tervével.

Közben megint megmutatta magát a jemeni al-Kaida is, aminek növekvő erejét jelezte, hogy még arra is képesek voltak, hogy megostromolják a szanaai védelmi minisztériumot, aminél 52 civilt öltek meg októberben.

Szálehet sejtik a háttérben

A húszi felkelők követelései közé tartozott, hogy vezessék be újra az üzemanyag-kedvezményeket, álljon fel új kormány, valamint nevezzenek ki elnöki tanácsadókat a húszik, és az elszakadáspárti Hiraak al-Dzsanúbi (Déli Mozgalom), egy negyedik fél javaslata alapján. A húszik szerint a jemeniek örülnek nekik, mert már elegük van abból a kormányból, amiben a régi rezsimhez köthető emberek kapnak vezető szerepet.

Ehhez képest a bonyolult helyzetre jellemző, hogy Száleh egykori helyetteseként és utódjaként Hádi azzal vádolta a megbuktatott elnököt, hogy ő próbálja a háttérből aláásni az egyre égetőbb politikai átmenetet, és helyzetet teremteni egy esetleges puccshoz. Novemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa is szankciókkal sújtotta a volt elnököt és két magas rangú húszi vezetőt, amiért a szervezet szerint veszélyeztetik Jemen békéjét és stabilitását. A Szálehet támogató párt már jelezte, hogy egyetért a húszik követeléseivel, és támogatóik azt javasolták, hogy a volt elnök legidősebb fia, Ahmed induljon az elnökválasztáson.

Többen a síita Iránt is azzal vádolják, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújt a húsziknak, és Hádi arra utalt, hogy a libanoni síita szervezet, a Hezbollah képezhette ki a harcosaikat. A jemeni vezetés legfontosabb pénzügyi támogatójának Szaúd-Arábiát tartják, ami azonban alapvetően szemben áll a húszikkal, akiket egy Irán-közeli csoportnak tart, ezért a gazdasági helyzet is tovább súlyosbodhat.

Nehezíti az al-Kaida elleni küzdelmet

Jemen stratégiai pozíciója miatt fontos az Egyesült Államoknak és a Perzsa-öböl menti országoknak is. A kialakult helyzet meglehetősen kínosan érintette a héten Barack Obama kormányzatát is, miután már sokadik alkalommal derült ki, hogy a jemeni vezetés nem tudja megvédeni a fővárost, miközben Washington kulcsfontosságú szövetségesnek tartja őket a terrorizmus elleni harcban.

Obama szeptemberben többek között éppen azzal indokolta az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában tervezett stratégiát, hogy azt a Jemenben már sikeres formátumra alapozzák, vagyis együtt tudtak működni a helyi vezetéssel a terroristák elleni küzdelemben. A CNN szerint republikánusok is nekimentek a héten kialakult jemeni helyzet miatt Obamának, de a Fehér Ház annyit reagált, hogy szerintük működött a stratégia a jemeni al-Kaida meggyengítésében. Az Egyesült Államok Hádi lemondása után állítása szerint egyelőre tanulmányozza a helyzetet.

Mindenesetre sokan attól tartanak, hogy a jemeni al-Kaida kihasználhatja a káoszt, és sokkal könnyebben állíthat fel új kiképző táborokat az országban, és a nyugati országok is nehezebben tudnak fellépni a terrorszervezet ellen. Egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a húszik tovább nyomulnának délre, de a jemeni al-Kaida megpróbálhatja a maga irányába fordítani a helyi szunnita falvakat és törzseket, kihasználva az esetleges szektariánus feszültséget.