Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Akkor is nyerhetünk, ha Áder nem lesz ENSZ-főtitkár

000 Was6927087
2015.02.04. 08:00
Hamarosan felpörög a kelet-európai országok lobbigépezete, miután a kialakult gyakorlat szerint két év múlva ez a régió jelölhetne főtitkárt az ENSZ élére. Egy jelölt elindulásában ugyanakkor nem csak a végső győzelmi esélyek játszhatnak szerepet, visszalépve, támogatásokért cserébe később fontos ENSZ-pozíciókat lehet megnyerni.

A Sándor-palota után a New York-i ENSZ-székház meghódítását célozta meg Áder János, azonban a köztársasági elnök előtt rögös út áll, ami nemcsak nemzetközi ügyekben tapasztalt ellenindulókkal van kikövezve, hanem korábban soha nem látott diplomáciai lobbizásra lenne szükség hozzá a háttérben Magyarországtól. Az biztosnak tűnik, hogy Kelet-Európán a sor, de egy főtitkári poszthoz szövetségeseket kell gyűjteni a környékről és a világ minden pontjáról, de ami még fontosabb, a Biztonsági Tanácsban dől el minden.

Habár úgy tudjuk, korábban a fideszesek is más jelöltekben gondolkodtak, ezért még nincs hivatalos magyar jelölt. Az Index értesülése szerint a külügyben Bogyay Katalint akarták előkészíteni hivatalos jelöltnek, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium ezt megkeresésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. Bogyay tapasztalt diplomata, tavaly év végéig ő vezette a magyar UNESCO-képviseletet, majd pedig január 1-jétől Magyarország ENSZ-nagykövete lett.

Kelet-Európa jön

Áder János esetleges ENSZ-beli jelölésének realitását alátámasztja, hogy a főtitkári poszt betöltésének kialakult gyakorlata szerint most már tényleg Kelet-Európán lehet a jelölés sora. A dél-koreai Ban Kimun ENSZ-főtitkár posztjáért már tavaly megindult az utódlás körüli versengés, jóllehet a dél-koreai politikus mandátuma csak 2016 végén jár le. Az ENSZ-főtitkári pozíciót valójában bármennyi ciklusra meg lehetne hosszabbítani, de még soha senki nem vezette két terminusnál tovább a világszervezetet.

A nemzetközi szervezet élén európai politikus évtizedekkel ezelőtt állt – az osztrák Kurt Waldheim 1972–81 között töltötte be a posztot –, Kelet-Európa azonban a vasfüggöny miatt az ENSZ alapítása óta kimaradt a jelölésekből. A regionális rotáció alapján egyelőre úgy áll a helyzet, hogy csak a kelet-európai regionális csoport nem adott még főtitkárt, ezért minden bizonnyal innen kikerülő jelölt nyer majd 2017-ben.

A főtitkárt ugyan az ENSZ-közgyűlés választja meg, de a Biztonsági Tanács (BT) javaslata alapján. Az ilyen javaslatok elfogadásához – mint minden más érdemi döntést határozat esetében – BT-ben 9 támogató szavazatra van szükség, de az 5 állandó tag egyetértése nélkül senkiből sem válhat jelölt. Valójában azonban a BT-ben sem közvetlenül csapnak össze az álláspontok, akiknek nincs esélyük, már korábban kihullanak. A többlépcsős folyamat végéig rengeteg informális, zárt ajtók mögött megtartott egyeztetés kell, utána kerülhet napirendre a kérdés a BT-ben.

Megvan a menete

Az első körben egy adott országon belül kell megegyezni egy jelölt támogatásáról, aztán következhet regionális szinten is a lobbizás. Legalább egy évvel a tényleges szavazás előtt, de inkább korábban el kell kezdeni egy ilyen kampányhajrát, mivel sok idő kell arra, hogy közvetlenül, diplomaták révén egyeztetni tudjanak a szükséges országokkal.

A másik oldalról viszont az sem feltétlenül biztosíték, ha valaki nagyon korán elkezd kampányolni. Később is megjelenhet ugyanis olyan erős jelölt, aki teljesen átrendezi az egész sakktáblát, és arra is bőven volt már példa, hogy egyes országok mégis megváltoztatták döntésüket. A nagypolitikai szempontok is mindent átírhatnak, és még ha nincs is ellenvetés a nagyhatalmak részéről, az sem jelenti egyúttal azt, hogy azonnal támogatnának is az adott jelöltet.

Ban Kimun
Ban Kimun

A meggyőzés egy útja lehet, hogy a térségből jónak tartja-e mindenki a jelöltet, utána pedig lényegében a régiótól kell eljutni a nagyhatalmi egyetértésig. Egy magyar jelölés esetén ez egyfelől kelet-európai támogatókat jelent – ami azt is jelenti, hogy egyes országok így nem indítanak ellenjelöltet sem –, utána pedig nyugat-európai támogatókhoz már Észak-Amerika is kapcsolódhatna. A mostani főtitkárnak, Ban Kimunnak nem nagyon volt erős kihívója az ázsiai térségben, ezért miután arrafelé haladtak az események, hogy ez a régió lesz a befutó, már szinte biztosra lehetett venni a végső győzelmét.

Az oroszok is árgus szemekkel figyelhetnek

Sok szempont játszhat szerepet, a főtitkárválasztásban benne van a diplomáciai játszmák minden veleje, mondta Törő Csaba, a Károli Gáspár Egyetem Európai Jogi és Nemzetközi Jogi Tanszékének docense. Visszatekintve az állapítható meg, hogy általában olyan államból választanak, amely nem konfrontálódik egyetlen állandó BT-taggal sem, hanem inkább közvetítő szerepet próbál betölteni számos ügyben, és keresi a diplomáciai együttműködéseket.

A főtitkári posztot 1992 és 1996 között betöltő Butrosz Butrosz-Gáli idején például a Hoszni Mubarak vezette Egyiptomra úgy tekintettek, mint ami minden országgal jó kapcsolatot ápolt a környékén, és egy biztos pontnak számított a Közel-Keleten. Dél-Korea egy új megbékélési politikát hirdetett a 2000-es évek végén Észak-Korea irányába, és a főtitkárrá választása előtti két évben Ban Kimun képviselte külügyminiszterként a Koreai-félsziget körüli tartós feszültségeket enyhítő és nagyhatalmi támogatást élvező „mosolydiplomáciát”.

Ezen túlmutatva a mostani helyzet azért is különleges, mert a leendő főtitkárt delegáló térséget, Kelet-Európát hagyományosan egy érzékeny közeg veszi körbe. A Biztonsági Tanácsban állandó tagként Oroszország álláspontja különösen fontos lehet. Törő szerint például az orosz agressziót egyértelműen elutasító álláspontjuk miatt például a balti országokból érkező esetleges jelölteknek – pl. a volt litván államfőnek – csak minimális esélyük lehetne arra, hogy Oroszország is elfogadja őket, és BT-konszenzus alakulhasson ki körülöttük.

Az ENSZ főtitkára fontos szereplő nemzetközi konfliktusokban: kezdeményezéseket tehet, nyilvánosan elítél egy helyzetet, az álláspontjának diplomáciai súlya van, még ha nem is hozhat kötelező erejű döntéseket. A főtitkárválasztás ilyen értelemben Törő szerint akár az eddigi ukrán–orosz konfliktus egy újabb diplomáciai csatatere is lehet. Az oroszok diplomáciai lehetőségei valójában nem szűkülnének be a BT-ben egy velük szemben is szókimondó főtitkár alatt sem, de az ENSZ apparátusának irányítója például különböző kinevezésekkel, vagy azok megtagadásával, vagy a világszervezet első számú képviselőjeként állásfoglalásaival is kifejezheti eltérő véleményét egyes helyzetekben.

Már gyűlnek a jelöltek

Már jó néhányan bejelentkeztek potenciális jelöltnek. Megfelelő nyelvtudás, diplomáciai tapasztalat, világpolitikai szerepvállalás mind fontosak lehetnek a végső megmérettetésnél. Az ENSZ-tapasztalat és -kapcsolatrendszer elvileg szintén többlet lehet, de visszanézve a korábbi főtitkárok többsége sem dolgozott előtte közvetlenül a világszervezetnél.

Tavaly már ismertté vált, hogy többek között az ENSZ közgyűlésének volt elnöke, Vuk Jeremić volt szerb külügyminiszter és Boris Tadić volt szerb elnök, Danilo Türk volt szlovén elnök, az ENSZ egyik volt főtitkárhelyettese, és Jan Kubiš, az ENSZ afganisztáni missziójának szlovák vezetője is lobbizott a megbízatásért. De beszállt a versenyfutásba két nő, Vesna Pusić horvát külügyminiszter és Irina Bokova, az UNESCO jelenlegi bolgár elnöke is. Ha kettejük közül kapná meg valaki a nagyhatalmak támogatását, ő lehetne az ENSZ első női főtitkára.

Törő szerint Türk kifejezetten erős és kitűnően felkészült jelöltnek számít: egy kicsi és nem konfrontatív országot képvisel, korábban pedig 1992 és 2000 között a szlovén állandó képviselő volt az ENSZ-ben, majd pedig 2000 és 2005 között Kofi Annan alatt főtitkárhelyettes is volt. Türk 2012 elején veszített Borut Pahor ellen az előrehozott elnökválasztáson, 2013 decemberében pedig már be is jelentette főtitkárjelöltségét. Ugyanakkor Szlovéniában botrány is lett abból, hogy az amerikai nagykövet tavaly januárban nyilvánosan lemondóan nyilatkozott Türk esélyeiről.

A háttérben ENSZ-tisztviselők Kubist is komoly jelöltnek, tapasztalt diplomatának nevezték, de nem tartanák feltétlenül megfelelő vezetőnek. A Balkán felé tanúsított nyugati politikai hozzáállást kritizáló Jeremić pedig a fejlődő országok körében próbál támogatókat szerezni. Törő szerint ők nincsenek egy súlycsoportban Türkkel tapasztalatukat tekintve.

Később is jól jöhet

Egy jelölt elindulásában ugyanakkor nem csak a végső győzelmi esélyek játszhatnak szerepet. A támogatásoknak ilyenkor mindig ára van, és az útközben visszalépő jelöltek számíthatnak később valamilyen más megbízatásra vagy feladatra az ENSZ (akár főtitkári különmegbízotti szerepre) vagy annak tágabb intézményi családjának keretei között. Aki ilyenkor előtérbe helyezi magát, az jelzi, hogy vele számolhatnak a későbbiekben is. Egy sikertelen kampány emellett országimázs-építésre is kiválóan alkalmas lehet: kellő nemzetközi figyelmet von az adott országra, és jelezheti a hosszabb távú diplomáciai ambícióit.