Nagy a hajsza a brit újságírók forrásai után
További Külföld cikkek
- Orosz oligarchák elől menekült el a Telegram alapítója
- A Rocky betétdalára vonult be a miniszterelnök, győzött a HDZ a horvát választásokon
- A Moszad korábbi igazgatója elárulta, mi lehet Izrael célpontja Iránban
- Az új skála történetének legnagyobb földrengése rázta meg Japán nyugati részét
- A határok áthágása: miért foglalkoztatja a popkultúrát az apácák élete?
Az elmúlt három évben 19 rendőrségi szerv összesen 608-szor szerette volna a terrorellenes szabályozás segítségével kiadatni az újságírók bizalmas forrásait Angliában, kormányzati szivárogtatástól tartva. 34-szer voltak kíváncsiak az újságírók emailjeire és telefonbeszélgetéseire is, és 82 újságíró és 242 forrás közötti kommunikációba néztek bele.
A fenti adatok Sir Anthony May jelentéséből derülnek ki. Őt David Cameron angol miniszterelnök bízott meg azzal, hogy felderítse a rendőrség gyakorlatát az újságírói források kezelésében. A biztos tavaly októberben kezdett el vizsgálódni, miután a rendőrség a vizsgálati hatásköröket szabályozó törvényt (Ripa) arra használta fel, hogy felkutassa a Mail on Sunday egyik forrását. A kérdéses sztori Chris Huhne-ról szólt, akit még miniszterként azért csuktak le, mert a feleségével akarta elvitetni gyorshajtásért járó büntetőpontjait.
A lehallgatásügyi biztos szerint a rendőrség „nem vette eléggé figyelembe a szólásszabadságot”, a belügyminisztériumi irányelvek pedig nem nyújtanak elég védelmet a forrásoknak. A Ripa értelmében jelenleg egy főtiszt engedélye is elég ahhoz, hogy a nyomozók megtudhassák, milyen számot hívott és kinek írt emailt egy újságíró. Arra nincs lehetőségük, hogy a kommunikáció tartalmába is belelássanak, de a forrás kilétének kiderítéséhez már ez is elég lehet.
Amikor a Ripa ilyen szabadon értelmezett használata tavaly kiderült, a média azzal vádolta a hatóságokat, hogy ezzel megkerülték a rendőrséget és bűnügyi bizonyítékokat szabályozó törvényt (Pace), amely értelmében az újságírók bíróság előtt harcolhatnak a rendőrség ilyen kéréseivel szemben.
Az újságírói források bizalmasságának védelme kritikus fontosságú a szabad sajtó garantálása érdekében egy demokratikus társadalomban
– mondta May. Az általa vizsgált kérelmek nagy része nem felelt meg a szükségesség és arányosság elvének, a biztos szerint ezért a rendőrségnek csak bírói felhatalmazással kellene lehetővé tenni az ilyen adatszerzési akciókat.
A rendőrségi főtisztek szövetsége (ACPO) szerint a rendőrség elkötelezett, hogy egyensúlyt tartsanak fent a törvény és annak alkalmazása között, ezért létrehoznak egy etikai bizottságot a témában. Ezen kívül törvényi változtatásokra is szükség lehet a biztos javaslatainak kivitelezéséhez, de az adatmegőrzést és vizsgálati hatásköröket szabályozó törvény jövő végén egyébként is lejár, így a választások után mindenképpen felül kell majd vizsgálni.