Orsolya
9 °C
21 °C

Minszk: a szakadároknak elég az autonómia

tag-reuters (3) - Copy
2015.02.11. 16:45 Módosítva: 2015.02.11. 16:47
Nyilvánosságra került a donyecki és luganszki szakadárok keddi követeléslistája, amelynek átadása után kedden félbeszakadt a tárgyalás köztük és a kijevi megbízott között. A gyorsan berekesztett tárgyalás rossz jelnek tűnt a szerdai csúcs előtt, ám a dokumentum tartalma alapján úgy tűnik, Putyin, Porosenko, Merkel és Hollande találkozója érdemi eredményt hozhat. Az orosz külügyminiszter szerint csütörtökön már alá is írhatják a megállapodást.

Utolsó esély. A nyilatkozatok alapján úgy tűnt ez az egyetlen, amelyben Moszkvában, Kijevben és Nyugaton is egyetértettek, a kelet-ukrajnai krízis rendezését ígérő szerdai minszki csúcs előtt.

Az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy a találkozó létrejön az orosz és az ukrán elnök között, a francia államfő és a német kancellár jelenlétében. Csak délután erősítették, meg, hogy Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko tényleg találkoznak a belarusz fővárosban, ahová Francois Hollande és Angela Merkel is elutazott. Többszöri néhány órás halasztás után a tárgyalás magyar idő szerint este fél hétkor megkezdődött. Először a négy ország vezetője tárgyalt delegációik nélkül, ezután külügyministzereik is bekapcsolódtak a tárgyalásba.

Az este folyamán Porosenko, miután a források szerint indulatos beszélgetésbe keveredett Putyinnal, elhagyta a tárgyalótermet, de néhány perc múlva visszatért. A tárgyalások zárt ajtók mögött folynak, a helyszíni tudósítók csak a terem néha kinyíló ajtaján keresztül jutnak információmorzsákhoz a megbeszélések hangulatáról.

Öt óra tárgyalás után a delegációk tagjai távoztak a teremből, a tárgyalás ismét csak négyesben folytatódott – számolt be a Ria Novosztyinak az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.

Moszkva jól indul

Bár a megállapodás megkötése korántsem garantált, elemzők szerint ennyi elnök és kormányfő nem utazna Minszkbe, ha nem volna eltökélt szándékuk a Donyeck és Luganszk megyében folyó harcok lezárása – írta a Reuters.

A Kreml egy fontos sikert már elkönyvelhet: a kelet-ukrajnai rendezés kapcsán a francia külügyminiszter, Laurent Fabius elismerte, hogy ez nem érinti a Krím helyzetének megvitatását.

Sikerült tehát leválasztani egymásról a kelet-ukrajnai szakadárok és a tavaly márciusban Oroszországhoz csatolt Krím félsziget ügyét.

Moszkvának ez alapvető célja volt, hiszen a Krímben nem hagyott magának visszautat, Kelet-Ukrajnában viszont sosem állt ki a terület átcsatolása mellett, sőt, a függetlenség elismerését sem támogatta egyértelműen, mindig Ukrajna föderációs átalakítása mellett érvelve.

Mit jelent a rendezés

Kijev a föderalizáció szót következetesen kerülte, de a nagyobb önállóság és a decentralizáció elősegítését szavak szintjén nem utasította el. Porosenkónak azonban óvatosan kell lavíroznia a kemény tárgyalófél és a kompromisszum kész vezető imidzse között, nehogy otthon – részben épp politikai szövetségesei – gyengekezűséggel vádolják, aki lefeküdt az oroszoknak, másrészt, nehogy ő váljon a megállapodás kerékkötőjévé, ami nagyon kényelmes helyzetet teremtene Moszkva számára.

Rakétatűz a tűzszünet előtt

A tárgyalásokra könnyen rányomhatta volna a bélyegét, hogy kedden Kramatorszkban rakétatámadás ért több épületet, legalább tíz civil életét követelve. Az ukrán erők által ellenőrzött Donyeck megyei települést ért támadás miatt a keddi tárgyalás kezdete is több órát csúszott.

Szerdán a kramatorszki támadásra is gondolva jelentette ki Porosenko, hogy szükség esetén egész Ukrajna területére érvényes hadiállapotot vezethet be. Erre azonban egyelőre nem került sor, és ha a tárgyalások eredményre vezetnek, már nem is fog. A rendezés azonban még messze, a helyzet törékeny.

Szerdán kijevi beszámolók szerint rakétatámadások érték Debalcevét. Az ukrán ellenőrzés alatt álló 25 ezres várost az elmúlt héten szinte körbe kerítették a szeparatisták. A vasúti csomópont megszerzése azonban nem sikerült, kérdés, mi lesz a város sorsa a minszki tárgyalások fényében.

Kedden a szakadár Donyecki (DNR) és Luganszki Népköztársaság (LNR) képviselői átadták követeléslistájukat a kijevi megbízottnak, Leonyid Kucsmának. A volt ukrán elnökkel folytatott tárgyalás ezután megszakadt, ami rossz előjelnek tűnt a szerdai csúcstalálkozó előtt, főként, mert a felek ezután a sajtó előtt sem jelentek meg.

A Zerkalo Nyegyeli ukrán lapban azonban szerdán megjelent a szakadárok követelése, amely a jelenlegi helyzetben nagyon is vállalható feltételeket szabott Kijevnek a béke megteremtéséhez:

  • A dokumentumban a szakadárok nem nevezték magukat LNR-nek és DNR-nek, csupán "Donyeck és Luganszk megye egyes területeinek harcoló erőinek", ami fontos gesztus Kijev felé, hiszen így nem kell az ukrán vezetésnek attól tartania, hogy a dokumentum elfogadásával közvetve elismeri a két terület önállóságát.
  • A fegyverek visszavonásának vonalát a szeptember 5-én megkötött, de érvénybe nem lépett minszki megállapodás alapján húzták meg, noha a szakadárok január végén már előnyősebb helyzetben is voltak és utaltak rá, hogy ezután azt tekintenék a tárgyalások kiindulópontjának. (Bár elképzelhető, hogy e körül lesznek viták.)
  • A nehézfegyverzetet hatótávolságától függően 50-140 kilométerre vonnák vissza. Igaz, utóbbi táv csak az ukrán erőkre vonatkozna, noha Uragan rakétarendszerük a szakadároknak is van.
  • A szakadárok elfogadják, hogy a fegyverek visszavonását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői ellenőrizzék. Nemzetközi békefenntartókról azonban nincsen szó, Moszkva azt ellenezné, ahogyan a szeparatisták is.
  • A tűzszünet csütörtöki életbelépésének másnapján elég lenne megkezdenie Ukrajnának nehézfegyverzete visszavonását a megadott vonalakra.
  • Február 20-ig Kijev jelölje ki azt a Donyeck és Luganszk megyei területet, amelyre vonatkozna az ideiglenes különleges státusz. A kérés inkább formaság, hiszen a státusz megadását Kijev elvben már elfogadta, bár, hogy pontosan milyen jogkörökkel jár az érintett terület számára, az pontosan nem tisztázott.
  • Február 23-ig Kijev hivatalosan is számolja fel a terrorelhárítási akciónak nevezett művelettel kapcsolatos politikai és katonai döntéseket.
  • Teljes amnesztia és a foglyok kölcsönös szabadon bocsátása.
  • Eljuttatni Donyeck és Luganszk megyébe az elmúlt hónapokban elmaradt nyugdíjakat, fizetéseket.
  • Alkotmányos reform, amely révén biztosítják Ukrajna decentralizációját, autonómiát biztosítva a Doni-medence egyes részeire. (Megintcsak pozitívum, hogy a szakadárok nem Donyeck és Luganszk megye teljes területéről beszéltek, amikor az autonómiára utaltak.)

Putyin révbe érhet

Ha a megállapodás a fenti pontok alapján valóban megszületik, akkor azzal Moszkva lényegében mindenütt elérte célját: a Krím leválasztását közvetve a Nyugat és Kijev is tudomásul veszi, a szakadároknak pedig biztosítják az autonómiát. Ezzel Moszkva úgy tudja saját befolyását megőrizni a terület felett, hogy nem kell a szakadárok ellenőrizte 16 ezer négyzetkilométeres, 4,5 millió lakosú régió szociális ellátását magára vállalnia.

Amerika távolról is jelen van

Washington ugyan nem vesz részt közvetlenül a tárgyalásokon, de alapvetően hatással lehet a helyzet alakulására. Elsősorban a katonai támogatás ígéretének beváltásával. Az Egyesült Államok egymilliárd dollár katonai segítség megadását is felvetette Kijev számára, és fegyverek átadását sem zárja ki. Ezt azonban az EU nem támogatja, a konfliktus szétterjedésétől tartva. Épp ezért Merkel és Hollande is a mielőbbi érdemi megállapodásban érdekelt.

Márciusban az Egyesült Államok katonai kiképzőket küld Ukrajnába, hogy felkészítsék az ukrán erőket az orosz hadsereg és az általuk támogatott szeparatisták nehéztüzérségével szemben – idézte a Reuters az Egyesült Államok európai haderőinek vezetőjét. Ben Hodges minderről szerdán a lengyelországi Szczecinben beszélt.

Ha fel is merülne Ukrajna NATO-tagsága – bár a katonai szövetség ennek valódi felkínálásától korábban is tartózkodott –, ezután valószínűleg már reménytelen lenne elérni, hogy ahhoz az autonómiát kapó, Oroszországhoz húzó térségek hozzájáruljanak.

Kockázatos referendum

A megállapodás néhány hónapig biztosíthatja a békét, ám elfogadása esetén is sok benne a bizonytalansági tényező. A legfontosabb, hogy az új alkotmány elfogadásához népszavazásra lesz szükség – hívta fel a figyelmet az RBK orosz üzleti hírportálon Kirill Koktis. A politológus szerint könnyen lehet, hogy a Nyugat-Ukrajna többsége, és az ország középső részének fele ellenezné a regionális autonómiát, és ez útját állhatná a tárgyalóasztalnál kialkudott megállapodás érvényesítésének.

Márpedig az ország éles politikai megosztottsága az elmúlt évtized során minden választáson csak erősödött – épp ez adta a táptalajt a jelenlegi, immár valódi háborús konfliktushoz.