Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Az orosz lépések miatt visszaállítanák a sorkatonaságot Litvániában

2015.02.24. 18:19

A kötelező sorkatonai szolgálat ideiglenes visszaállítását tervezik Litvániában a megnövekedett orosz katonai aktivitásra miatt, jelentette be az elnöki hivatal. A tervezet értelmében a kötelező katonai szolgálatot már ősszel bevezetnék, 19 és 26 év közötti férfiakat hívnának be kilenc hónapos fegyveres szolgálatra, és így öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki. A javaslatról még a parlamentnek is szavaznia kell, szakértők szerint azonban a törvényhozók nagy valószínűséggel el fogják fogadni a tervezetet.

Az általános hadkötelezettséget 2008-ban szüntették meg Litvániában, négy évvel az ország NATO-csatlakozása után. A jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.

Kiképzőket küldenek a britek

Nagy-Britannia kisebb létszámú kiképző egységet küld Ukrajnába az ukrán hadsereghez, de fegyverszállítást továbbra sem tervez, mondta az MTI szerint David Cameron brit miniszterelnök a londoni parlament alsóházának bizottsági elnökeiből álló összekötő testület előtt. Azt is mondta, hogy „hadszíntéri hírszerzési támogatást" is nyújtanak Ukrajnának, de azt nem fejtették ki, hogy ez pontosan mit jelent.

Cameron szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan tudja, hogy a NATO elkötelezett a tagországok kollektív védelméről szóló 5. cikkely mellett, például abban az esetben, ha a balti országokat valamilyen formájú agresszió éri.

Közben John Kerry amerikai külügyminiszter szenátusi meghallgatásán beszélt arról, hogy szerinte Moszkva hazudik, amikor azt állítja, hogy Ukrajnában nincsenek sem orosz csapatok, sem orosz hadi eszközök.

Megerősítenék az EBESZ-t

A normandiai négyek, Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei Párizsban találkoztak, de csak egy zárónyilatkozatot adtak ki arról, hogy a minszki megállapodás szigorú végrehajtására szólítanak fel, elsőként a teljes tűzszünetet és a nehézfegyverek kivonását sürgették. A négy miniszter a zárónyilatkozat szerint kérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziójának és mandátumának kiszélesítését, létszámának, felszereltségének és finanszírozásának megerősítésével.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter sajnálatát fejezte ki, amiért a párizsi találkozón nem született politikai egyetértés az oroszbarát szakadárok debalcevei fellépésének és a tűzszünet megsértésének az elítéléséről. Ukrán diplomáciai források szerint az oroszok nem akarták a párizsi találkozót, azonban Kijev fenn akarta tartani a diplomáciai nyomást.

A minszki tűzszünet életbe lépése után az oroszbarát szakadárok elfoglalták a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Debalceve városát, ahonnan kivonultak az ukrán erők. A nyugati országok vezetői elítélték Debalceve elfoglalását, Washington pedig jelezte, hogy újabb szankciókat fontolgat Moszkvával szemben, írja az MTI.