Laura, Alida
15 °C
32 °C

Hogy kerül a Gazprom a norvég támaszpontra?

2015.04.05. 12:01

Egyedülálló hely, ahol különböző elképzeléseket lehet megvalósítani.

- ezzel a szlogennel tette fel árverésre a norvég kormány az egyik legnagyobb katonai bázisát, a Tromsø melletti Olvasvern támaszpontot. Az 500 millió dollárból épített NATO-bunkerre nem akadt vevő, végül norvég olajcégek vették meg közös összefogással, az eredeti ár töredékéért, 5 millió dollárért (1,3 milliárd forint), ami szinte ajándék a hegyoldalba vájt, 14 ezer négyzetméteres bunkerért. Az eladást követően az új tulajdonos kiadta a helyet Oroszországnak, írja a Quartz.

Egy fotó a bunker belsejéről az árveréshez csatolt képek közül.
Egy fotó a bunker belsejéről az árveréshez csatolt képek közül.

A 2009-óta lezárt bázison most olyan hajók is állomásoznak, melyek állítólag az orosz állami vállalat, a Gazprom kutatóhajói. Ez biztonságpolitikai szakértők szerint nyugtalanító. Nem is kell messzire menni egy példáért: az elmúlt hónapokban hallhattunk már olyat, hogy civilnek látszó orosz hajók különös műveletekbe kezdtek a térségben. Októberben például egy orosz tanker Primorszkból Primorszkba szállított olajat, majd furcsa manőverekbe kezdett Stockholm közelében, miközben egy orosz tengeralattjáró kódolt jelzéseit fogták a közvetlen közeléből.

Ha Oroszország úgy döntene, hogy katonai akcióba kezd a térségben (egyre több helyen cikkeznek arról, hogy az Északi-sark lesz az új Krím félsziget), a területet védő norvég hajóknak és tengeralattjáróknak a jelenlegi helyzet szerint több száz kilométerrel délebbről kellene elindulniuk.

Odaadtuk az egyetlen, használható északi támaszpontunkat az oroszoknak, ez kész őrület.

- így kommentálta a hírt az AFP-nek a Einar Skorgen, a norvég hadsereg északi egységeinek egykori parancsnoka.

Skorgen nincs egyedül a kritikával. Egy norvég biztonságpolitikai bloggert is idéz az AFP, aki az elmúlt évtizedek legnagyobb baklövésének tartja az eladást. Érthetetlen, hogy 7000 milliárd koronás tartalékok mellett mi szüksége volt a norvég kormánynak arra a 105 millióra, ami az eladásból befolyt. Annyi biztos nem, hogy megérje feladni az egyetlen valamire való katonai bázist Északon - írja.

Külön csavar a történetben, hogy a bázis 2009-es lezárását majd 2011-es eladását az akkori norvég miniszterelnök, Jens Stoltenberg kormánya kezdeményezte. Stoltenberg 2014-óta már a NATO főtitkára, és többször hangot adott annak a véleményének, hogy sokkal komolyabban kellene venni az orosz fenyegetést.