Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Tele van Amerika Ku Klux Klan-utcanevekkel

465606758
2015.04.19. 23:14
Az alabamai Selmában petíciót is indítottak, hogy még mindig egy egykori Ku Klux Klan-tagról legyen-e elnevezve egy híd, de közben Amerika még mindig tele van KKK-s figurákról elnevezett közterületekkel és közintézményekkel. Akad ilyen iskola még Kaliforniában is, aminek ráadásul fekete az igazgatója. Mindenesetre még a feketéket is megosztja, van-e értelmük az utólagos átnevezéseknek, mivel a múlttal való szembenézés nem egy utcanévtáblával kezdődik.

Húzódott már frontvonal folyó mentén és egy hídon is, így nem meglepő, ha átvitt értelemben véve az alabamai Selmában is ez történik, és az elmúlt hetekben megint előtérbe került a kérdése. Adott egy nem túl szép, bár elég érdekes ívhíd, ami 380 méter hosszan ível át az Alabama folyón, ráadásul történelmileg és politikailag keményen terhelt. Ugyanis Edmund Winston Pettusról nevezték el, akiről nagyjából annyit érdemes tudni, hogy a 19. században élte élete zömét, felváltva háborúzott és jogászkodott, majd a vesztes polgárháború után, 1877-től ő vezette az alabamai Ku Klux Klant (pár évig szenátor is volt).

Selma neve ismerősen csenghet, a Martin Luther King polgárjogi mozgalma által szervezett Selma-Montgomery békemenet tette Amerika-szerte ismertté, tavaly filmet is bemutattak a sztoriról Ava DuVernay rendezésében és többek között David Oyelowo, Tom Wilkinson és Oprah Winfrey szereplésével (volt pár Golden Globe és Oscar-jelölése is). A menetet azután szervezték, hogy 1965-ben egy kisebb polgárjogi tüntetés eldurvult, majd a rendőrök hasba lőttek egy fekete fiatalt. A halála megdöbbentette a fekete közösséget, akik erre egy csendes, békés menettel akartak reagálni.

Véres békemenet

Három menetet is rendeztek a kb. 85 kilométeres, Montgomerybe vezető úton. Az elsőt 1965. március 7-én indították el, de már a városból kivezető híd túloldalán felállt velük szemben egy rendőrökből és a feketék egyenjogúságát ellenző szélsőségesekből verbuválódott brigád, amelyikkel össze is csapott a szerény, 600 fős tömeg. Az esemény, amely során több embert eszméletlenre vertek a könnygázzal és gumibottal támadó karhatalmiak, Bloody Sunday, azaz Véres Vasárnap néven vonult be az amerikai történelembe. Két nappal később megint megpróbálták az átkelést, de a rendőrök ugyanott voltak, King nem vállalta az összetűzést. Még aznap este egy fehérekből álló banda halálra verte a szintén fehér James Reebet, egy bostoni unitárius tiszteletest, aki a feketék támogatására jött Selmába.

Ku Klux Klan – Maszkabál és gyilkosságok

A Ku Klux Klan az 1800-as évek végén, a rabszolgatartó Konföderáció bukásával alakult meg, hogy afroamerikai-ellenes éllel és a fehér felsőbbrendűség mellett tevékenykedjen. Az 1920-as években élte fénykorát a nyíltan rasszista szervezet, akkor milliós nagyságrendű tagsága volt. A fekete polgárjogi mozgalmakkal aztán elenyészett a csuklyások hada, manapság 5-8000 közé teszik a tagok számát. A csoport neve amúgy a görög kuklosz (kör) szóból származik és erős szimbolikával dolgoznak: a csúcsos fehér föveg mellett látványos rituálékat rendeznek, pl. égő kereszttel. Emellett több gyilkosság és erőszakos cselekmény fűződik a nevükhöz, pl. a négy fekete kislány halálával végződő 1963-as birminghami robbantás.

Ezt már nem lehetett a városon belül tartani, óriási botrány lett az egészből, ráadásul az alabamai kormányzó nem támogatta a tüntetőket, de Lyndon Johnson elnök igen, el is fogadták az új választójogi törvényt. Eközben március 21-24. között végre átkeltek a hídon a tüntetők és eljutottak Montgomerybe, ahol egy 25 ezres tüntetés lett a végeredmény. Útjukat a hadsereg, a Nemzeti Gárda és egy rakat FBI-ügynök vigyázta. A menet miatt az útvonal fel is került az ún. Nemzeti Történelmi Útvonalak közé.

A rabszolgatartóról elnevezett polgárjogi emlékhely

Magyarországon nem kell nagyon sokat magyarázni azt, miért necces egy ikonikus helyszínt át-/elnevezni egy kétes megítélésű személyről, így Selmában is régóta napirenden van, hogy az elején emlegetett Pettus nevét ne viselje az a híd, ahol ilyen fontos események történtek. Külön fontossá emeli az egész névharcot, hogy március 7-én ünnepelték a Véres Vasárnap 50. évfordulóját, a megemlékezéseken maga Barack Obama elnök, sőt George W. Bush exelnök is részt vett. Obama beszédében olyan történelmi helyekhez hasonlította Selmát, mint a polgárháborús csatahelyszín Gettysburg vagy Amerika űruralkodásának szimbóluma, Cape Canaveral. Becslések szerint a helyszínen 40 ezren hallgatták meg a beszédeket.

A hídnév kérdését egy Change.org-os petícióval is nyomatékosították, ez cikkünk írásakor már 180 921-nél jár a szükséges 200 ezerből. A helyi Charles Clark már fel is dobott egy számunkra ismerős ötletet: legyen a híd neve Szabadság híd (pontosabban Híd a Szabadságba, Bridge to Freedom). Ha a város etnikai arányain múlna, már holnap új nevet kapna a híd, mivel 80 százalékban feketék lakják. A szintén fekete James Perkins polgármester viszont csak azért sem ért egyet az ötlettel, mivel a híd szerinte

az Amerika múltja és az Alkotmány által kimondottak közti ellentmondást mutatja meg, és ha megváltoztatjuk a híd nevét, megváltoztatjuk a híd jelentését.

Selma & Ferguson

A selmai eseményeknek külön aktualitást ad a még mindig napirenden lévő fergusoni eset, és azóta történt más eset is. Tavaly augusztus 9-én a rendőrök St. Louis egyik elővárosában agyonlőttek egy fekete fiatalt, arra hivatkozva, hogy fenyegette őket. Tüntetések és zavargások robbantak ki Amerika-szerte. Az Igazságügyi Minisztérium nemrég adott ki egy jelentést, ami erősen megrótta a rasszista fergusoni rendőrséget a rendszeres durva fellépése miatt. Obama a jelentés tartalmát „szomorúan ismerősnek" nevezte selmai beszédében. A megemlékezésen megjelentek az agyonlőtt Brown szülei is.

Az elég politikusnak tetsző szöveggel arra akart Perkins utalni, hogy a híd örök mementója lesz annak, honnan indultak és hova jutottak: anno még egy Ku Klux Klan főnökről lehetett hidat elnevezni, manapság már a feketék is egyenjogúak az Egyesült Államokban.

Ku Klux Klan emlékek Amerikában

Az évforduló és a hídnévvita miatt Selma előtérbe került, de Amerika-szerte több vitás, KKK-tagról elnevezett helynév létezik. Nathan Bedford Forrest a polgárháborúban harcolt a déliek egyik tábornokaként, korábban többek között ültetvényes és rabszolga-kereskedő is volt. A háborúban egy mészárlásért indult ellene vizsgálat, de a Konföderáció felmentette, majd később a Ku Klux Klan élére került. Később ugyan elhatárolódott a szervezettől, de így is ikonikus figurája lett a déli fehér szuprematistáknak. Ők pedig gondolva egy nagyot épp Selmában emeltek neki 2000-ben emlékművet, amit egyből meg is rongáltak a feldühödött helyiek. A vita élénk maradt, az egyik oldal 24 órás védelem alá helyezte volna a magas talapzatra állított új szobrot, a másik oldal negyedmillió aláírásos petíciót nyújtott be, hogy vigyék el az emlékművet. Mindenesetre még Tennessee-ben és Floridában is akadnak a sokak szerint háborús bűnös Forrestről elnevezett középiskolák a mai napig.

Hasonló, bár inkább a Konföderációhoz köthető eset történt Memphisben 2013-ban, miután a város vezetése úgy döntött, három parkot átnevez. Az, hogy a Konföderáció ellentmondásos figuráinak nevei ne legyenek ott a parktáblákon, mobilizálta a Ku Klux Klan tagjait, az egész országból hívták embereiket tüntetni, végül 75-en gyűltek össze. Az elég gyenge tüntetés nem változtatott a helyzeten, a Konföderáció parkot Memphis parkká, a Jefferson David parkot (a Konföderáció egykori elnöke) Mississippi parkká, a Nathan Bedford Forrest parkot pedig Health Sciences parkká (azaz Egészségtudományi parkká) nevezték át.

Wyatt Tate Brady egy konföderációs katona fiaként virágoztatta fel az oklahomai porfészket, Tulsát, időt és energiát nem spórolva csinált belőle nyüzsgő várost a Préri közepén. Hálából ezért a mai napig utca, színház, sőt a belváros egy pezsgő része van róla elnevezve. Az érme másik oldalán az áll, hogy Brady Ku Klux Klan-tag volt, és egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy az 1921-es faji zavargások okozásában is szerepe volt (300 fekete halt meg akkor). Emiatt napirendre kerültek az átnevezések, bár sok boltos nem támogatja ezt, mondván a Brady-negyed hírnevét sikerült végre helyreállítani, jönnek a befektetők, a névváltás csak ártana az üzletnek és mindenkit elbizonytalanítana. Változás nincs, a Google Mapsen látható, minden Bradyről elnevezett intézmény és terület még mindig az ő nevét viseli.

Az 1920-as években a Klan annyira népszerű volt, hogy Kaliforniába is simán begyűrűztek. A sorozatos megfélemlítő akcióik után Alexander P. Nelson ügyész befenyítette őket, megfenyegetve azzal a csuklyás tagokat, hogy nyilvánosságra hozza a személyazonosságukat. A módszer egyszerű volt, de bevált, a Klan visszavett az aktivitásából Orange megyében. Évtizedek múlva aztán mégis nyilvánosságot kaptak a nevek, az OC Weekly le is közölt egy cikksorozatot, ami bemutatja, kikről nem is tudták eddig, hogy bizony KKK-tagok voltak. És ezekről a volt tagokról egy csomó közintézményt és közterületet neveztek el. Pl. egy általános iskolát, ahol jelenleg fekete az igazgató.