Vilhelmina
5 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Orosz ellenőrök Magyarországon? Igen!

476780857
2015.04.20. 11:06
Orosz tervek szerint élelmiszer-biztonsági szakemberei olyan magyar cégeknél vizsgálódnának, amelyek még nem exportáltak Oroszországba. A magyar kormány szerint azonban régi cégekről van szó. Budai Gyula kormánybiztos szerint a magyar zöldség-, gyümölcs- és hústermelőknél esedékes vizsgálat az EU elleni embargó feloldása utáni időkre való felkészülést jelenti, Moszkva azonban nem zárja ki, hogy akár ettől függetlenül is szállíthatnának hozzá élelmiszert a magyar vállalatok.

Ha Moszkva úgy akarja, már akkor is szállíthatnak magyar cégek hús- és tejipari termékeket, élő állatot, zöldséget, gyümölcsöt Oroszországba, mielőtt az orosz fél érvénytelenítené az EU ellen tavaly augusztusban életbe léptetett embargót.

Azt Budai Gyula bejelentése után az orosz élelmiszer-biztonsági hatóság (Rosszeloznadzor) is megerősítette, hogy szakemberei április 20. és 30. között Magyarországon lesznek, ahol 22 céget fognak megvizsgálni.

De kik lesznek a kiválasztottak?

A szakmát ismerők szerint önmagában természetes, hogy a cégek listáját nem verik nagy dobra, hiszen akkor van igazán értelme az ellenőrzésnek, ha az többé-kevésbé váratlan. Meglepő azonban, hogy az érintett cégek körét alapvetően másképp határozta meg az orosz és a magyar fél.

A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM) szerint olyan cégekről van szó, amelyeket már tavaly is átvizsgált az orosz hatóság. 

Ezzel szemben a Rosszelhnadzor szerint olyan

új cégeket fognak felkeresni, amelyeknek eddig nem volt közvetlen kereskedelmi kapcsolatuk Oroszországgal.

„A célunk az országunkba szállító magyar cégek körének szélesítése” – adta meg az új cégek felkeresésének okát Alekszej Alekszejenko. A Rosszelhoznadzor hivatalos képviselője szerint az Oroszországba irányuló exportengedéllyel már rendelkező – de az embargó miatt a szállítás lehetőségétől megfosztott – cégekkel később is ráérnek foglalkozni, mert a folyamat velük egyszerűbb lesz.

Alekszejenko szerint a cégek listáját csak azután véglegesítik, hogy a hatóság szakemberei megérkeztek Magyarországra.

A magyar cégek az embargó utáni időszakra készülnek, a cél az, hogy a lehető leggyorsabban megindulhasson, az embargó feloldása után a kiszállítás, állítja a KKM.

A magyar kormány szerint tehát nincs arról szó, hogy az oroszok kiemelnének egy-egy országot az EU-val szembeni szankció hatálya alól – ezt Putyin is cáfolta, amikor Ciprus és Görögország mellett Magyarország is felmerült a lehetséges kedvezményezettek között –, Alekszejenko azonban nem zárta ki a tiltás részleges feloldását, bár hangsúlyozta, hogy ez nem a hatóság kompetenciája, és mindenképp csak elvi lehetőség.

Szakági források szerint azonban kényelmetlen helyzetbe kerülne Magyarország, saját közösségén, az EU-n belül, ha mégis kapna felmentést az EU egészére vonatkozó tiltás alól. A rövid távú haszon komoly konfliktusokat szülhet, hiszen a harmadik országba irányuló kereskedelem az EU közös ügye.

Helyzetbe hozni a haverokat

Orbán Viktor a márciusi rendkívüli nagyköveti értekezleten a kereskedelmi dörzsöltség fontosságára hívta fel a diplomaták figyelmét. Igaz, egy ilyen kereskedelmileg dörzsölt szakembere kiesett még januárban, Kiss Szilárd letartóztatásával. Ez azonban nem jelenti, hogy az egykori moszkvai magyar nagykövetségi agrárattasé ne tudta volna előkészíteni a terepet a felcsúti polgármester élelmiszer-ipari érdekeltségének oroszországi megjelenéséhez.

Mészáros Lőrinc korábban az Indexnek elmondta: Kiss azt ígérte, elintézi, hogy a cég magyar szalonnával kereskedjen odakint, a milliárdos Szergej Galickij Magnyit diszkontláncán keresztül. Igaz, ebből nem lett semmi az orosz embargó miatt, ám a Rosszelhoznadzor mostani vizsgálódása kiváló alkalom lehet, hogy megkapja a cég a belépőt az orosz piacra.

„A mi érdekünk, hogy olyan, egészségügyi előírások szerint megfelelő cégek kapjanak engedélyt, amelyek képesek az előírások megbízható teljesítésére” – jelentette ki Alekszejenko. Elmondása szerint folyik ugyan egyeztetés arról, hogy mely cégek kerüljenek bele a vizsgálati körbe, alapvetően azonban

elfogadják a cégeknek azt a listáját, amit a magyar fél javasolni fog.

A végső szót ettől függetlenül úgyis az orosz hatóság mondja ki, és a valódi szállítás megkezdése függ a Kreml politikai döntésétől is.

Jöhettek, de nem jöhettek

A magyar élelmiszeriparnak azonban nem csak az EU ellen augusztusban életbe léptetett embargó jelent akadályt az Oroszországba vezető úton. (Moszkva ezt az EU mellett Észak-Amerikára, Ausztráliára és Norvégiára terjesztette ki, a nyugaton életbe léptetett Oroszországgal szembeni szankciókra.)

Tavaly februárban ugyanis már leállította az EU-ból érkező sertéshúsimportját is, sertéspestisre hivatkozva. A sertéspestist a balti államokban és Lengyelországban észlelték, a döntés azonban az EU teljes területére vonatkozott. Az EU Oroszországba szállította sertéshústermelésének negyedét. (Magyarország pedig saját termelésének tíz százalékát.)

Sertéshúsexportra Alekszejenko szerint a jövőben sem lehet számítani a betegség miatt. Ebben az esetben szerinte azért nem lehet csak az adott országokra korlátozni a tiltó döntés hatályát, mert az EU-n belüli határoknál nincs ellenőrzés, „így nem volna biztosan tudható, hogy az EU valamely országából importált sertéshús valójában nem a Baltikumból vagy Lengyelországból származik".

Ehhez képest ilyen esetben a szankciók régiókra szűkítése bevett gyakorlat, az EU más partnerei is élnek ezzel a lehetőséggel, ha a 28-ak valamely tagjánál például sertéspestis bukkan fel. Ráadásul az élelmiszerek belső mozgásának ellenőrzésére is van mechanizmus.

Meglepő az is, hogy míg a sertéspestis esetében Alekszejenko kizárta a szakági nyelven „leregionalizálásnak” nevezett megoldást, addig ezt nem tartotta lehetetlennek az EU-val szemben hozott válaszszankciók esetében.

A KKM válaszaiból úgy tűnik, a minisztérium nem is vesz tudomást a sertéspestis miatti korlátozásról. „ Magyar cég, tudtunkkal nem volt érintett ilyen betegségben; ukrán, lengyel és baltikumi cégeket érintett ez a korlátozás” – a mondatnak azonban csak az első fele helytálló, hiszen a szankció az EU egészére vonatkozik.

Kis kapu, nagy kapu

Nem állt meg azonban teljesen az üzleti forgalom a szankció által érintett területen Oroszország és az EU között. A tiltás legjobb ellenszere egy vegyesvállalat működtetése Oroszországban. Április elején Budai Gyula arról is beszámolt, hogy az magyar–orosz gazdasági együttműködési közös kormányközi bizottság legutóbbi  ülésén ilyen közös, magyar–orosz vállalatok létrehozásáról is megállapodtak.

Ez egyébként is évtizedes iránya volna a magyar kivitelnek: nem annyira az árukivitel, mint a technológiai export jelentene nagyobb előrelépést. E legális út mellett azonban elvileg létezik egy szabálytalan is: a szakági pletykák szerint előfordul, hogy az EU-ból egy-egy vállalat azokon az országokon keresztül próbál megjelenni az orosz piacon, amelyekre nem vonatkozik az embargó. A példák között leggyakrabban Azerbajdzsánt, Belaruszt és Szerbiát emlegetik.