Laura, Alida
15 °C
32 °C

Magyar holokauszttúlélők tanúskodnak az auschwitzi lágerőr ellen

2015-04-21T082952Z 816851440 LR2EB4L0NLHT7 RTRMADP 3 GERMANY-NAZ
2015.04.21. 14:15

Vallomástétellel kezdődött kedden Németországban az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr pere, írja az MTI. A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt, most 93 éves Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon elmondta, amikor az SS tagjaként 1942-ben Auschwitz-Birkenauba került, tudomást szerzett arról, hogy a táborban a foglyok meggyilkolására szolgáló gázkamrák működnek. Azt mondta, kétségtelen, hogy

erkölcsileg bűnrészes a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér,

ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie.

Gröning ellen az 1944. május 16. és július 11. között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat. Abban az időszakban az úgynevezett magyar akció zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak. A hannoveri ügyészség által indított perhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszttúlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is, közülük 15-en tanúvallomást is tesznek. Az első tárgyaláson ott volt például Pusztai Éva, leánykori nevén Fahidi Éva és Hedy Bohm kanadai holokauszttúlélő.

A vádlott a haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották: az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek. A vádlott eltakarította a holmijukat a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik. Ezután átkutatta a csomagokat, és a bennük talált pénzt az SS javára bevételezte – a vádhatóság szerint ezzel hozzájárult a haláltábor gépezetének működtetéséhez, így bűnrészes a tevékenysége ideje alatt meggyilkolt foglyok halálában.

Oskar Gröning 1944 szeptemberében kérte áthelyezését frontszolgálatra. A vádlott ellen a nyolcvanas években is folytattak ügyészségi eljárást, de azt bizonyítékok hiányában 1985-ben leállították. Gröning soha nem tagadta, hogy az SS kötelékében Auschwitzban tevékenykedett. Számos interjút is adott, ezekben a halálgyár gépezetének apró, jelentéktelen elemeként jellemezte az általa betöltött funkciót.

Bűnösnek érzem magam a zsidó néppel szemben, amiért tagja voltam a szervezetnek, amely elkövette ellenük ezeket a bűnöket

– mondta a Der Spiegel című hírmagazinnak 2005-ben adott interjúban, hangsúlyozva, hogy bár az SS tagja volt, nem tartozott a zsidók elleni bűnök elkövetői közé.

A vádlottat legkevesebb 3 év szabadságvesztésre ítélhetik. A bíróság 27 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót július végére.