Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Külföldi milliók folytak Clintonékhoz Hillary külügyminisztersége alatt

2015.04.24. 13:18

Több millió dollárnyi támogatás került a Clinton Alapítványhoz abban az időszakban, amikor a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat megvette a kanadai Uranium One céget, aminek a kezében van az Egyesült Államok uránbányászati kapacitásának ötöde is, írja a New York Times. Az ügylet amerikai nemzetbiztonsági érdekeket is érintett, ezért több amerikai szervnek, köztük az akkor Hillary Clinton által vezetett külügyminisztériumnak is jóvá kellett hagynia.

A rengeteg interjúra, amerikai, kanadai és orosz dokumentumokra hivatkozó lap szerint három ügyleten keresztül 2009 és 2013 között szerezték meg az Uranium One-t az oroszok, ezzel párhuzamosan pedig kanadai adatok szerint olyan pénz folyt be a Clinton Alapítványhoz, amit aztán a szervezet nem hozott nyilvánosságra, pedig Clinton olyan megállapodást kötött Barack Obamáékkal, hogy minden támogatójuk nyilvános lesz, és a Fehér Ház azt is megkövetelte, hogy ne fogadjanak el külföldi adományokat.

Az elérhető adatok alapján azonban csak egy Uranium One tisztviselő szerepel a listán, az elnök, de ő is csak 250 ezer dollárral. Kanadai adatok szerint viszont ennél jóval többet adományoztak a céghez köthető emberek. Frank Giustra a négy év alatt állítólag összesen 2,35 millió dollárt (kb. 665 millió forintot) adakozott a családi alapítványán keresztül, de mások is utaltak pénzeket. Az is egybeesés volt, hogy miután az oroszok bejelentették, hogy meg akarják szerezni a többségi tulajdonrészt az Uranium One-ban, Bill Clinton félmillió dollárt kapott egy moszkvai beszédéért egy orosz befektetési banktól, ami az Uranium One részvényeit kezelte.

A lap szerint azt nem lehet tudni, hogy a támogatásoknak volt-e bármilyen szerepük a Uranium One megvásárlásáról szóló megállapodásban, de az eset mindenképpen különleges etikai kérdéseket vet fel egy olyan alapítvány esetében, aminek élén egy volt elnök áll, aki sok külföldi támogatást kapott. A lap szerint Bill Clinton többek között a külföldi adományokkal töltötte fel 250 millió dollárra az alapítvány tőkeállományát, részben felesége külügyminisztersége alatt.

Brian Fallon, Hillary Clinton elnökjelölti kampányának egyik szóvivője azt mondta, még csak halvány bizonyíték sincs arra nézve, hogy Hillary valaha is azért tett volna külügyminiszterként, hogy a Clinton Alapítvány támogatóinak kedvezzen. Hangsúlyozta, hogy az ügyletet több amerikai szerv és a kanadai kormány is jóváhagyta, és ezeket az ügyeket egyébként is miniszteri szint alatt intézik. Mint mondta, ezek az állítások félremagyarázzák a tárca szerepét a folyamatban. A New York Times ezzel szemben példaként hozta fel, hogy 2009-ben az amerikai diplomácia pusztán azért torpedózta meg egy nevadai aranybánya kínai felvásárlását, mert az egy katonai objektum közelében található.

Az oroszok megjelenését az amerikai uránbányászatban pedig annak ellenére sem akadályozta meg a minisztérium, hogy miközben az Egyesült Államok az áramellátásának mintegy egyötödét nukleáris erőművekből nyeri, mindössze az azok üzemeltetéséhez szükséges fűtőanyag 20 százalékát tudja belföldön kitermelni, a tartalékai pedig csak 18-36 hónapra elegendők.

Amerikai politikai kampányok nem fogadhatnak el külföldi adományokat, de külföldiek adakozhatnak amerikai alapítványoknak. Hillary elnökjelöltségének bejelentése óta a Clinton Alapítvány jelezte, hogy változtat a korábbi gyakorlaton, és a külföldi kormányok például csak jóval visszafogottabban adományozhatnak, Oroszország pedig például kizárólag az egészségügyi kezdeményezésekbe szállhat be rajtuk keresztül.

Az MTI szerint a Washington Post csütörtöki száma emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Bill Clinton 2001 és 2013 között legkevesebb 26 millió dollár szónoki fellépési díjat kapott olyan szervezetektől és cégektől, amelyek az alapítványát is támogatják, ami azt bizonyítja, hogy szoros összefonódás alakult ki a Clinton család magánvagyona és jótékonysági tevékenysége között. Ez pedig politikai ellenfelei szerint komolyan felvetheti az összeférhetetlenség kérdését a Fehér Házra pályázó Hillary Clinton esetében is.