Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Évente átlagosan két embert végezhettek ki ártatlanul

2015.04.30. 17:25
A témában járatos amerikai ügyvédek tanulmányából kiderül: az Egyesült Államok börtöneiben ma is több tucat ártatlan ember vár kivégzésére. Felmerülhet a kérdés: vajon hány ártatlan embert végeztek már eddig is ki a múltban? Senki nem tudja a választ.

Ki ne emlékezne a Remény rabjai című zseniális film szimpatikus főhősére, aki ártatlanul kerül börtönbe? Bár a film története fikció, számtalan hírről hallhattunk, amelyek olyan emberekről szólnak, akik hosszú éveket töltöttek siralomházban igazságtalanul, de köszönhetően a bűnüldözési technológia folyamatos fejlődésének, végül kiszabadultak.

Ray Krone-t halálra ítélték 1992-ben egy harminchat éves pincérnő, Kin Ancon meggyilkolása ügyében. Az esküdtszék egy sor közvetett bizonyíték alapján döntött, többek között az áldozat testén található fognyomok alapján, amik az orvosszakértő vizsgálata szerint megegyeztek a vádlott fogazatával. Krone állította: nem ő követte el a gyilkosságot és mindent megtett kiszabadulásáért.

Mindeközben két évet töltött siralomházban, majd büntetését életfogytiglani fegyházra változtatták. 2002-ben az akkor újdonságnak számító DNS-tesztnek köszönhetően kiszabadult de így is tíz évet ült ártatlanul. Krone egy évvel később megalapította mozgalmát, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok minden államában eltöröljék a halálbüntetést.

„Nem hiszem, hogy az állam csak a bűncselekmények elkövetőin hajtja végre a halálos ítéletet. Tudom, hogyan működik a rendszer, ez nem az igazságról és az egyenlőségről szól. Elég csak elmondani az én történetem. Ha ez megtörtént velem, veled is megeshet" – üzeni Krone az általa létrehozott szervezet, az Ártatlanok tanúi bemutatkozó videójában.

31 évet vizsgáltak meg

A téma meglehetősen élénken foglalkoztatja az ügyvédeket is az Egyesült Államokban. Vezető amerikai egyetemeken tanító professzorok, az elmúlt évtizedek statisztikái alapján, 2014 májusában tanulmányt írtak a jelenségről, amelyből kiderül:

a siralomházban több tucat ártatlan ember várja kivégzését.

A tanulmány szerint az amerikai bíróságok 1973 és 2004 között konzervatív becslés alapján 340 ártatlan embert ítéltek halálra. Ez a szám az összes halálra ítélt 4,1 százaléka. Ebből mindössze 138 embernek sikerült tisztáznia, hogy nem ő követte el a halálos ítéletet hozó bűncselekményt, további kétszáz ember továbbra is a siralomházban vár sorsára vagy már kivégezték. A tanulmány írói szerint az ő ártatlanságukat már soha nem fogják tudni bebizonyítani. A teljes tanulmányt innen lehet letölteni.

„Nyugtalanító eredménynek" nevezte a tanulmány következtetéseit Samuel Gross, a Michigani Egyetem jogprofesszora, a Guardian megkeresésére. A baloldali brit napilap megkérdezte Richard Dietert is, aki a Halálbüntetés Információs Központ független intézmény igazgatója. Szerinte az összes halálbüntetés végrehajtás során fennáll a lehetősége annak, hogy ártatlan embert végeznek ki. Összességében ennek kockázata csekély, de még ez a szám is elfogadhatatlan.

A tanulmány nem mondja ki, összesen hány ártatlan embert végeztek ki az USA-ban. Annyit azonban lehet tudni, hogy 1977 óta összesen 1320 emberen hajtottak végre halálos ítéletet. Ha összevetjük a tanulmány által az összes halálos ítéletet alapul véve kiszámolt lehetséges bírói tévedések 4,1 százalékos arányával, akkor az jön ki, hogy 54 ártatlan embert végeztek ki az Egyesült Államokban ebben az időszakban. Tehát évente pontosan két ártatlan ember halhatott meg téves ítélet miatt.

Gross azonban a Guardiannek hozzátette: ez a szám a valóságban valószínűleg valamivel kisebb, hiszen a halálos ítéletek végrehajtása előtt  az ügyet minden esetben rendkívüli alapossággal átvizsgálják. Ezen múlott, hogy 2675 esetben a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre módosították.

A tévesen elítéltek többségének ügye feledésbe merül

A tanulmány rámutat arra is, hogy a gyilkosságért tévesen elítélt foglyok többsége, akit végül nem végeznek ki, az esetek döntő többségében soha nem is tisztázza nevét, hanem élete végéig rács mögött marad borzalmas körülmények között. Gross szerint ez a rendszer hibája, hiszen, ha már nem fenyegeti őket halálbüntetés, az igazságszolgáltatási rendszer számára nem jelentenek többé prioritást. A lehetőség, hogy tisztára mossák nevüket, rendkívül kicsi.

Raye Krone esete ugyanakkor jelzi: van remény az amerikai igazságszolgáltatás ijesztő tévedéseinek korrigálására is. 1992-ben indult el az USA-ban a Barry C. Scheck és Peter J. Neufeld, a New York-i Yeshiva Egyetem ügyvédei által alapított projekt, amiben tizenkét év alatt 300 embert sikerült tisztázni a hatóságok korábbi ítélete alól. Közülük 18 ember ítéltek korábban halálra.

A többség még mindig támogatja

Az Egyesült Államokban 1977-ben Utahban hajtották végre az első kivégzést, a halálbüntetések száma pedig 1999-ben ért fel az eddigi csúcsra, azóta visszaesés látható. Az elmúlt években sokkal kevesebb halálbüntetést hajtottak végre, mint az 1990-es években, de 32 államban még mindig ítélnek el embereket.

A halálbüntetés számokban

A halálbüntetés az USA 32 tagállamában van érvényben, összesen 3000 ember várja siralomházakban a halálos ítélet végrehajtását. Legutóbb tavaly, Maryland államban tiltották be a halálbüntetést. 2014-ben összesen 79 embert ítéltek halálra az USA-ban. 1976 óta a kivégzések közel 82 százalékát az USA déli államaiban hajtják végre. A legtöbb igazságtalanul halálra ítélt, de később szabadon engedett embert Floridában (24) számolták össze. Az USA 50 tagállamából mindössze 17-ben van az igazságtalanul elítélt embereknek kárpótlás éves összegben meghatározva. A legmagasabb kárpótlást Texas államban fizetik ki, ez 80 ezer dollárt jelent évente. Az Egyesült Államok börtöneiben összesen 2,4 millió ember raboskodik.

A Pew Research Center áprilisi felmérése szerint a támogatottsága ugyan visszaesett, de az amerikaiak többsége még mindig pártolja a halálbüntetést: 56 százalék mondta, hogy ítéljék halálra a gyilkosságot elkövetőket, míg 38 százaléknyian voltak ellene. Az elmúlt két évtizedben leginkább a demokraták között esett vissza a támogatók aránya, közöttük 40 százalék van a halálbüntetés mellett, míg a republikánusoknak viszont a 77 százaléka.

2015-ben 600-zal kevesebb rab van halálsoron, mint 2000 végén, a legtöbben közülük Kaliforniában, ahol még mindig ítélnek halálra embereket, de annál ritkábban hajtják is végre az ítéletet. Délen ugyanakkor még mindig sok foglyot végeznek ki, a legtöbbet Texasban.

Tízből hatan úgy vélték, hogy a halálbüntetés nem rettenti el a bűnözőket a súlyos bűncselekmények elkövetésétől, és még a halálbüntetés támogatóinak majdnem fele is ezen a véleményen van. A halálbüntetés ellenzőinek nagy többsége, 84 százaléka úgy gondolja, hogy megvan a kockázata, hogy ártatlant is halálra ítélnek, de a támogatók közül is 63 százalék ért egyet ezzel.

Sok országot érint

Az Amnesty International jelentése szerint a 2013-as csökkenés után 2014-re újból megszaladt a halálos ítéletek száma. 2013-ban összesen 55 országban ítéltek valakit halálra, köztük Kínában, Iránban, Irakban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Államokban. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint 22 országban hajtottak végre 607 kivégzést. A 2014-es emelkedés Nigériának és Egyiptomnak tudható be. Az Amnesty pozitív fejleménynek nevezte ugyanakkor, hogy egyértelműen szűkül a halálbüntetést alkalmazó országok köre.

Igen változatos indokokkal végeznek ki embereket: a gyilkosságok mellett a kábítószer-kereskedelmen és súlyos korrupción kívül házasságtörésért, istenkáromlásért, sőt „boszorkányságért” is haltak meg tavaly. A méreginjekción kívül sok helyen van akasztás, de Iránban és Szaúd-Arábiában a nyílt utcán is szoktak lefejezni bűnözőket.